XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATXIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
Kerületi Kártya
Angyalzöld - Zöldfelületi Stratégia 13
Hírnök - A 13. kerület helyi lapja
Ügyfélelégedettségi felmérés
TV13 - Kerületi TV adó
2021. október 25. Blanka, Bianka

A képviselő-testületi döntések előkészítésének rendje NyomtatásNyomtatási nézet Továbbküldés ismerősnekTovábbküldés ismerősnek

A TESTÜLET ÜLÉSEI

7. § (1) A Testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart.

(2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit.

 

A TESTÜLET MEGALAKULÁSA

8. § (1) A Testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze, majd felkéri a legidősebb képviselőt az ülés levezetésére.

(2) Az alakuló ülésen a Kerületi Választási Bizottság beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A polgármester

az alakuló, illetve megválasztását követő ülésen ünnepélyes esküt tesz a Testület előtt és aláírja az eskü szövegét;

foglalkoztatási jogviszonya megválasztásával jön létre;

(4) A képviselő

az alakuló ülésen, időközi választás esetén a megválasztását, a kompenzációs listán mandátumhoz jutás esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen esküt tesz a Testület előtt;

az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

 

AZ ALPOLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA

9. § (1) A Testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választhat.

(2) Alpolgármester az lesz, aki megkapja a megválasztott képviselők több mint felének szavazatát (minősített többség).

 

SOROS ÜLÉS

10. § A Testület szükség szerint, de évente legalább 10 soros ülést tart.

 

SORON KÍVÜLI ÜLÉS

11. § (1) A testületi ülést össze kell hívni:

a megválasztott képviselők egynegyedének,

a Testület bármely bizottságának indítványára, melyet indokolni kell;

népi kezdeményezésre, ha ennek külön rendeletben előírt feltételei fennállnak.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 6 munkanapon belül köteles a soron kívüli ülést összehívni.

(4) A soron kívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Soron kívül összehívott ülés meghívójára és annak megküldésére a 12. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 2 nappal megkapják.

A TESTÜLETI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

12. § (1) A testületi ülést a polgármester, távolléte esetén az általa megbízott alpolgármester az előterjesztések elektronikus úton - e-mail formájában – történő megküldésével hívja össze. Ahol a SZMSZ írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton továbbított e-mailt is érteni kell.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok anyagaival együtt úgy kell elektronikus úton kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak 6 nappal az ülés előtt megkapják.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének megjelölését.

(5) A testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére bármelyik képviselő 3 nappal az ülést megelőzően írásos sürgősségi indítványt terjeszthet elő indokolással. A sürgősségi indítványt a polgármesternél kell benyújtani, a napirendre történő felvételről a Testület egyszerű többséggel dönt.

13. § (1) A Testület ülésére meg kell hívni:

- a képviselőket,

- a jegyzőt,

- a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket,

- a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit,

- a bizottságok nem képviselő tagjait,

- a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

- az Ötv.-ben meghatározott véleményezési jog körébe tartozó napirendi pontokhoz az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

- az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit, a gazdasági társaságokat érintő napirendi pontokhoz a gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak tagjait, könyvvizsgálóit,

- akiknek jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

- a jegyzőt,

- a kerületi egyéni választókerületi országgyűlési képviselőket,

- a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan:

- a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

- az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

- az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok és intézmények vezetőit,

- akiknek a jogot a Testület esetenként megadja.

(4) A jogszabály, illetve a (2) szerinti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt – a zárt ülés anyaga kivételével - valamennyi előterjesztést, a (3) bekezdés szerinti és a polgármester által esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket a 12. §. (1) bekezdésben meghatározott módon kell kézbesíteni.

(5) A Testület és bizottságai ülésére meghívandó szervezeteket a 6. sz. melléklet tartalmazza.

14. § A Hivatal a testületi ülés időpontjáról és a napirendjéről a kerület lakosságát a helyben szokásos módon értesíti.

 

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

15. § (1) A testületi ülések - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A Testület esetenként - egyszerű többséggel - dönt maximum 3 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek.

(3) A Testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása – ideértve az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, vezetőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, könyvvizsgálóinak választását és visszahívását, az intézmények vezetőinek kinevezését, felmentését és a közalapítványok kuratóriumi tagjainak választását és visszahívását -, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás gazdasági érdekeit sértené.

(4) A zárt ülésen a képviselők, a helyi kisebbségi önkormányzat elnökei és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Ha törvény előírja az érintett meghívása kötelező.

(5) Az Önkormányzat könyvvizsgálója meghívása esetén részt vehet a (3) bekezdés b.) pontja szerint tartott zárt ülésen és betekinthet az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(6) A (3) bekezdés b.) szerinti zárt ülés tartását bármely önkormányzati képviselő és a jegyző indítványozhatja.

(7) A (3) bek. a.) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b.) pont esetében az indítványról a Testület minősített többséggel dönt.

(8) Zárt ülés jegyzőkönyvébe - a polgármesteren és a jegyzőn kívül - csak a képviselők és a tárgyban közvetlenül érintett vagy hivatalos megbízottja tekinthetnek be, azzal, hogy a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható.

 

A TESTÜLET MUNKATERVE

16. § (1) A Testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

a képviselőktől,

a Testület bizottságaitól,

az alpolgármesterektől,

a jegyzőtől,

a tanácsnoktól,

a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeitől,

a Hivatal belső egységei vezetőitől,

az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a Testület által meghatározott és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat, azok ütemezését;

a jogszabály, valamint a helyi rendelet által kötelezően előírt napirendi pontokat;

a napirendi pontok előterjesztőit;

az egyes napirendi pontok bizottsági megtárgyalására vonatkozó javaslatokat.

(5) A munkatervi javaslat előterjesztésekor egyidejűleg a Testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.

(6) A munkatervet meg kell küldeni:

a képviselőknek,

a nem képviselő bizottsági tagoknak,

a munkatervben szereplő előterjesztőknek,

a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeinek,

a jegyzőnek.

 

A SOROS ÜLÉS NAPIRENDJE

17. § (1) A testületi ülés napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A meghívó szerinti napirendi pont törlésére, halasztására az előterjesztő tehet javaslatot, melyet a Testület vita nélkül tudomásul vesz.

(3) Az egész napirendről a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

rendelet-tervezetek,

határozati javaslatokat tartalmazó előterjesztések,

interpellációk,

tájékoztatók,

közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok

zárt ülés.

(5) Az (4) bekezdés d/ pont szerinti tájékoztatók keretében a polgármester – írásban - beszámol:

a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;

az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a jelentősebb eseményekről;

az önkormányzati pénzeszközök átmenetileg szabadrendelkezésű részének pénzpiaci jellegű lekötéséről.

(6) A soros ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az, az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.

 

AZ ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE

18. § (1) A testületi előterjesztések a polgármesternél - az ülés előtt 10 nappal - írásban nyújthatók be.

(2) A Testület elé előterjesztést tehetnek:

a képviselők,

a polgármester és az alpolgármesterek,

a Testület bizottságai,

a tanácsnok,

a jegyző,

az önkormányzati intézményvezetők.

az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetői.

(3) A Testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) Az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeket és az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

 

A TESTÜLETI ÜLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE

19. § (1) A testületi ülést a polgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti. Akadályoztatása esetén az általa megbízott alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén az ülést a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke vezeti. (a továbbiakban: elnök)

(2) A Testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott kerületi önkormányzati képviselők több mint fele jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az elnök az ülést berekeszti és azt 15 napon belül - változatlan napirenddel - ismételten összehívja.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát.

(5) Az elnök jogosult egyperces néma felállás elrendelésére a kegyeleti rendelet hatálya alá nem tartozó, de megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.

(6) Az elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál is ellenőrzi a határozatképességet. Ha az ülés tartama alatt az elnök a Testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.

(7) Bármelyik képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja - maximum 2 perces indoklással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását és határozat nélkül történő lezárását. Erről a Testület vita nélkül - egyszerű többséggel - dönt, egyúttal meghatározza a napirend pont tárgyalásának új időpontját.

(8) A képviselőcsoport vezetőjének, illetve megbízottjának joga van a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében szünetet kérni, 10 perc időtartamra az elnök a tanácskozást felfüggesztheti.

(9) A testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(10) Az elnök gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(11) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az elnök:

a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ;

rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.

(12) Az elnöknek a rend fenntartása érdekében tett - e rendeletben szabályozott - indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(13) A testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az elnök rendreutasíthatja.

(14) Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

 

NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS

20. § (1) A napirend előtti felszólalást a képviselők és a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei a téma írásbeli megjelölésével az ülés megkezdése előtt az elnöknél jelenthetik be. A felszólalás időtartama 4 perc. A Testület ülésén – a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökein kívül – legfeljebb 6, ezen belül három ellenzéki napirend előtti felszólalásra kerülhet sor.

(2) Napirend előtti felszólalásról a Testület nem nyit vitát.

 

INTERPELLÁCIÓ

21. § (1) A képviselő önkormányzati ügyben - tevékenység, intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán – a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz, a jegyzőhöz, a tanácsnokhoz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés előtt 3 nappal a polgármesternél kell benyújtani írásban, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásos választ az interpellálón kívül meg kell küldeni a képviselőknek is. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába bevonható az interpelláló képviselő is.

(3) Az elnök az ülés elején a Testületnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(4) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(5) Az interpellálót az írásbeli előterjesztés mellett a szóbeli kiegészítés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) A válasz elhangzása után az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a Testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a Testület a választ nem fogadja el, az elnök kiadja vizsgálatra a Testület által kijelölt bizottságnak, a tanácsnoknak, vagy a polgármesternek, aki az interpellációt 30 napon belül megvizsgálja és a Testület soron következő ülésén jelentést tesz. A jelentés elfogadásáról a Testület vita nélkül határoz.

 

KÉPVISELŐI KÉRDÉS

22. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez és a tanácsnokhoz bármely önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2) A kérdés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3) A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A válaszról a Testület nem határoz.

VITAVEZETÉS, FELSZÓLALÁSOK, HOZZÁSZÓLÁSOK SZABÁLYAI

23. § (1) Az elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. Az elnök a felszólalásra a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának rendje:

az előterjesztő szóbeli kiegészítése legfeljebb 5 perc időtartamban,

a bizottságok véleményének, állásfoglalásának ismertetése maximum 3 percben – az esetleges kisebbségi vélemény ismertetésével együtt,

kérdések az előterjesztőhöz, a témához kapcsolódóan 1-1 percben,

kérdésekre adott válasz, melyeknél az előterjesztő igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét,

hozzászólások időtartama maximum 3 percben, illetve kérhető annak meghosszabbítása 2 percig. Erről a Testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

előterjesztői zárszó.

(3) A képviselőcsoportvezetők 30 perces hozzászólási időkeret megadását indítványozhatják a képviselőcsoport részére a lakosság széles körét érintő vagy kiemelkedő jelentőségű kerületfejlesztési célokat tartalmazó napirendi pont tárgyalásánál. Az indítvány elfogadásáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

24. § (1) Ha az elnök képviselői minőségében kíván felszólalni, akkor ezt szokásos módon jeleznie kell, és csak az előtte hozzászólásra jelentkezettek után szólalhat fel.

(2) A Testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is. E kérdésben vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

25. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslat a Testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie az SZMSZ azon rendelkezését, amelyre hivatkozik.

(3) Ha a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(4) Ügyrendi javaslatról a Testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

26. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) A vita lezárása után további hozzászólásnak nincs helye; személyes megjegyzéssel élhet - maximum 2 percben - az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, általa sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzést követően viszontválasznak vagy további vitának helye nincs.

(3) A jegyző időkorlátozás nélkül több alkalommal is felszólalhat, ha törvényességi észrevételt tesz.

 

DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI

27. § A Testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A döntéshez minősített többség szükséges.

28. § (1) A határozat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott ügyekben.

 

A SZAVAZÁS MÓDJA

29. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is, - amely kizárólag a napirenden szereplő témára vonatkozik és rendelet esetében az, amelyet a képviselők előzetesen írásban megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt felolvasott. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat nem lehet szavazásra bocsátani. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

(4) A határozati javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(5) A testületi ülésen a szavazás számítógépes konferencia berendezéssel történik. Amennyiben a berendezés bármely okból nem használható, úgy a 30. § szerinti szavazatszámolási módszert kell alkalmazni.

30. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámolása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

31. § (1) Ha a megválasztott képviselők 1/4-e írásban kéri, vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

32. § (1) A Testület titkos szavazást tarthat a 15. § (3) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) A szavazás titkosságáról a Testület egyszerű többséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, illetve döntési alternatívá(k)ra lehet.

(5) A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat:

ha nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le;

ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott;

ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon.

33. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Testület Jogi és Közbiztonsági Bizottságának legalább 3 jelenlévő képviselő tagja vesz részt.

(2) Amennyiben a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak háromnál kevesebb tagja van jelen, a Testület az adott alkalomra szükséges számban ad hoc bizottsági tago(ka)t választ.

(4) A titkos szavazást lebonyolításában résztvevő Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a Testületet.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a szavazás helyét és időpontját;

a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

a szavazás eredményét.

(7) A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai írják alá.34. § (1) A szavazás céljára - a titkosság érdekében - fülkét és a szavazólapok elhelyezésére urnát kell biztosítani.

(2) A Bizottságnak a szavazás megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma egyezik a szavazásra jogosultak számával, ennek megtörténte után az urnát le kell zárni.

(3) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

 

A TESTÜLET DÖNTÉSEI

35. § (1) A Testület önkormányzati rendeleteket alkot, határozatokat és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján végzéseket hoz.

(2) A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) Az Önkormányzat a lakosság széles körét érintő döntéseit a helyben szokásos módon, 30 napon belül közzéteszi.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról, az adatvédelemről és személyiségi jogok védelméről szóló felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseire, valamint az Önkormányzat, illetve a zárt ülésen hozott határozattal érintett harmadik személy üzleti érdekeire is figyelemmel kell a nyilvánosságot tájékoztatni.

 

A TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

36. § (1) A Testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

az ülés helyét és időpontját;

a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

az elfogadott napirendet;

a tanácskozás lényegét;

a hozott döntéseket szó szerint a szavazás számszerű eredményével.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

meghívó;

az írásos előterjesztések, interpellációk;

a jelenléti ív;

titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya;

a név szerinti szavazásról készült névsor;

a képviselő - kérésére - írásban is benyújtott hozzászólása.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét és a Testület által alkotott rendeleteket az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni

- a képviselőcsoportoknak,

- a Közigazgatási Hivatal vezetőjének,

- a Közigazgatási Hivatal vezetőjén keresztül az Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszternek.

(6) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit az Önkormányzat honlapján folyamatosan meg kell jeleníteni.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, oly módon, hogy a betekintési jog e vonatkozásban nem korlátozható.

(8) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a Hivatal Szervezési Osztályán betekinthetnek a testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe.

(9) A hozzáférhetőségről a jegyző gondoskodik.

KÖZMEGHALLGATÁS, HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUM

KÖZMEGHALLGATÁS

37. § (1) A Testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a Testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint a fele jelen van.

(4) A közmeghallgatás összehívására a testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást széles körben kell meghirdetni.

 

HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

38. § A Testület a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről önálló rendeletet alkot.

 

LAKOSSÁGI FÓRUM

39. § (1) Az Önkormányzat a Testület döntéseiről, az előkészület alatt álló fontosabb előterjesztéseiről a helyben szokásos módon tájékoztatja az állampolgárokat.

(2) A Testület az éves munkaterv elfogadásakor dönt arról, hogy az állampolgárok mely körének, mely szakmai rétegnek, illetve mely szervezetnek a véleményét kell megkérni a döntés előkészítése során. A véleményekről, az esetleges állásfoglalásokról a Testületet tájékoztatni kell.

(3) Lakossági fórumot kell tartani különösen a szabályozási tervek, a lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a kerületben megvalósuló beruházások előkészítése ügyében.