XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATXIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

Szavazás

Ön szerint melyik a legfontosabb hír a kerületi egészségügyi intézmények 2017. évi működésével összefüggésben?

Szavazok
Kerületi Kártya
Angyalzöld - Zöldfelületi Stratégia 13
Hírnök - A 13. kerület helyi lapja
Ügyfélelégedettségi felmérés
TV13 - Kerületi TV adó
2022. október 1. Malvin, Teréz

Váci út - Meder utca - Duna folyam - északi összekötő vasúti híd 2008. október 18. - Módosítva: 2009. november 11. NyomtatásNyomtatási nézet Továbbküldés ismerősnekTovábbküldés ismerősnek

26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
Budapest, XIII. kerület, Váci út - Meder utca - Duna folyam - északi összekötő vasúti híd által határolt terület szabályozása érdekében a Budapest, XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról


26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

Budapest, XIII. kerület, Váci út - Meder utca - Duna folyam - északi összekötő vasúti híd által határolt terület szabályozása érdekében a Budapest, XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (3) bekezdés és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján jelen rendelettel módosítja a Budapest, XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletet (továbbiakban KVSZ) az alábbiak szerint:

1. § A KVSZ az alábbi 43/A §-sal egészül ki:

„L1-XIII-VD

Duna-parti vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű nagyvárosias lakóterület

43/A. § (1) Az építési övezet a keretövezet Duna-part menti területének zártsorúan beépíthető lakóterülete.

(2) Az építési övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység csak az épület földszintjén alakítható ki. Az elhelyezhető legnagyobb bruttó kereskedelmi szintterület legfeljebb 3000 m².

(3) Épület földszintjén lakás és garázs nem alakítható ki.

(4) A 33, 37 és 38 jelű tömbökben az épület(ek) földszintjén, vagy első emeletén a megengedett beépíthető alapterület 10 %-ának megfelelő épület-szintterületet alapfokú ellátást biztosító létesítmény számára kell fenntartani a településrendezési szerződésben rögzítettek szerint.

(5) Pinceszinten csak parkolók és az épület fő rendeltetését kiszolgáló funkciók helyezhetők el.

(6) Épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja 31,0 m, de az építési hely Duna felöli határvonalától számított 20,0 m széles területsávban épület homlokzatmagassága 22,0 m lehet.

(7) Épületrészek felsőbb szintekről látható tetőfelületeinek 50 %-án tetőkertet kell létesíteni. Tetőkert (zöldtető) 20 cm minimális termőközeg-vastagsággal létesítendő.

(8) Közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető.

(9) Az L1-XIII-VD építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően elírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, az 3/A számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

3/A számú táblázat

Az építési telek Az épület
legkisebb
kialakítható
legnagyobb
megengedett
legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
Az építési
övezet jele
területe szélessége beépítési
mérték
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti
beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építmény
magassága
m2 m % m2 /m2 % % m
L1-XIII-VD 2000 - 75/40* 3,0 80 20 16 30
*földszinti/emeleti szinten

”.

2. § A KVSZ az alábbi 65/A §-sal egészül ki:

„I-XIII-SZD

Duna-parti szabadon álló beépítésű intézményterület

65/A. § (1) Az építési övezetbe a szabadon álló beépítés szerint beépíthető Duna-part menti intézményterületek tartoznak.

(2) Az építési övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) A szükséges parkolók legfeljebb 30 %-a felszínen is elhelyezhető.

(4) Épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja 16,0 m lehet.

(5) Az I-XIII-SZD építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően elírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 20/A számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

20/A számú táblázat

Az építési telek Az épület
legkisebb kialakítható legnagyobb
megengedett
legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
Az építési
övezet jele
területe szélessége beépítési
mérték
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti beépítési
mértéke
zöldfelületi mértéke építmény
magassága
m2 m % m2 /m2 % % m
I-XIII-SZD 2000 40 40 1,0 65 35 9 16

”.

3. § A KVSZ az alábbi 66/E §-sal egészül ki:

„I-XIII-VD

Duna-parti vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű, magasház elhelyezését is lehetővé tevő intézményterület

66/E. § (1) Az építési övezet területe jellemzően zártsorú beépítésű intézmények elhelyezésére szolgál a Duna-part mentén.

(2) Az építési övezet területén a parkolást terepszint alatt, vagy parkolóházban kell biztosítani. Parkolóház létesítése esetén a földszinten a közterületi határvonal mentén közönségforgalmú helyiségeket kell elhelyezni.

(3) Önálló parkolóház és/vagy mélygarázs P+R rendszerű parkoló céljára létesíthető.

(4) A területen lakás létesíthető, de nem helyezhető el épület földszintjén. Lakás helyiségeinek ablakai a Váci útra nem tájolhatók.

(5) Amennyiben az építési övezetben lévő telken megvalósuló épületben a szintterület 50 %-át meghaladó mértékben lakások létesülnek, a szintterületi mutató 0,5 értékkel csökken.

(6) A földszinti homlokzatok hosszának legalább 60 %-án közönségforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

(7) A 27-30, 32, 36, 39/a és 39/b jelű tömbökben az épület(ek) földszintjén, vagy első emeletén a megengedett beépíthető alapterület 10%-ának megfelelő épület-szintterületet alapfokú ellátást biztosító létesítmény számára kell fenntartani a településrendezési szerződésben rögzítettek szerint.

(8) Az építési övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint helyezhető el.

(9) Magasház létesítését lehetővé tévő építési helyen kívül elhelyezkedő épület, vagy épületrész antenna nélkül mért legmagasabb pontja 31,0 m lehet, de az építési hely Duna felöli határvonalától számított 10,0 m széles területsávban, magasház létesítését lehetővé tévő építési helyen kívül elhelyezkedő épület legnagyobb homlokzatmagassága 22,0 m lehet.

(10) Magasépület 30 métert meghaladó épületrészének legnagyobb vízszintes vetületi átlagértéke nem haladhatja meg a más jogszabályban meghatározott, az épület legmagasabb pontja által meghatározott magasság (M) felét (M/2). Amennyiben egy épülettömeg egynél több 30 métert meghaladó épületrésszel rendelkezik, az épületrészek közötti távolság minimum M/4.

(11) Az építési övezetben új épület csak építészeti tervpályázat eredménye alapján helyezhető el.

(12) Közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető.

(13) Az I-XIII-VD építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően elírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, az 21/D számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

21/D számú táblázat

Az építési telek Az épület
legkisebb kialakítható legnagyobb
megengedett
legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
Az építési
övezet jele
területe szélessége beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építmény
magassága
m2 m % m2 /m2 % % m
I-XIII-VD 4000 40 75/40* 4,0
(4,4)**
80 20 18 30
(45)***
* földszinti/emeleti szinteken
** közhasználatra átadandó terület átadása esetén
*** az építési hely azon részén, ahol magasház létesítése megengedett

”.

4. § A KVSZ az alábbi 66/F §-sal egészül ki:

„I-XIII-VV1

Váci út menti vegyes, jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület

66/F. § (1) Az építési övezet területe jellemzően zártsorú beépítésű intézmények elhelyezésére szolgál a Váci út mentén.

(2) Az építési övezet területén a parkolást terepszint alatt, vagy parkolóházban kell biztosítani. Parkolóház létesítése esetén a földszinten a közterületi határvonal mentén közönségforgalmú helyiségeket kell elhelyezni.

(3) A területen lakás nem létesíthető.

(4) Az építési övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint helyezhető el.

(5) A földszinti homlokzatok hosszának legalább 60 %-án közönségforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

(6) Épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja 31 m lehet.

(7) Az I-XIII-VV1 építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően elírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, az 21/E számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

21/E sz. táblázat

Az építési telek Az épület
legkisebb
kialakítható
legnagyobb
megengedett
legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
Az építési övezet jele területe szélessége beépítési
mérték
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti
beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építmény
magassága
m2 m % m2 /m2 % % m
I-XIII-VV1 4000 40 75/40* 3,0 80 20 18 30
*földszinti/emeleti szinten

”.

5. § A KVSZ az alábbi 66/G §-sal egészül ki:

„I-XIII-VV2

Váci út menti vegyes, zártsorú beépítésű intézményterület

66/G. § (1) Az építési övezet területe jellemzően zártsorú beépítésű intézmények elhelyezésére szolgál a Váci út menti területsávban.

(2) Az építési övezet területén a parkolást terepszint alatt, vagy parkolóházban kell biztosítani. Parkolóház létesítése esetén a földszinten a közterületi határvonal mentén közönségforgalmú helyiségeket kell elhelyezni.

(3) A területen lakás nem létesíthető.

(4) Az építési övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint helyezhető el.

(5) A földszinti homlokzatok hosszának 60%-án közönségforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

(6) Épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja 31 m lehet.

(7) Közterületi telekhatáron új kerítés nem létesíthető.

(8) Az I-XIII-VV2 építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően elírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb és legnagyobb értékét a 33. §-ban és 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével, a 21/F számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

21/F számú táblázat

Az építési telek Az épület
legkisebb kialakítható legnagyobb megengedett legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
Az építési
övezet jele
területe szélessége beépítési
mérték
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építmény
magassága
m2 m % m2 /m2 % % m
I-XIII-VV2 2000 40 75/40* 2,5 80 20 18 30
*földszinti/emeleti szinteken

”.

6. § (1) Jelen rendelet 1. számú melléklete a KVSZ 7.a/ 14. számú mellékletét, 2. számú melléklete a KVSZ 7.b/ 14. számú mellékletét képezi.

(2) A KVSZ 2. számú melléklete (Övezeti tervlap) a Duna-folyam - Újpesti vasúti híd - Váci út - Meder utca által határolt területre vonatkozóan jelen rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

(3) A KVSZ 4. számú melléklete (Építménymagassági megkötések) a Duna-folyam - Újpesti vasúti híd - Váci út - Meder utca által határolt területre vonatkozón jelen rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

(4) A rendelet 2008. november 1-én lép hatályba, előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni

Dr. Prehlik Lajos s.k. Dr. Tóth József s.k.
jegyző polgármester

1. számú melléklet a 26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

2. számú melléklet a 26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

a KVSZ 7.b./14 számú melléklete

Kiegészítő rendelkezések a

Budapest XIII. kerület Duna-folyam - Újpesti vasúti híd - Váci út - Meder utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéhez.

I. A szabályozási tervlap szabályozási elemei

Az 1. számú melléklet (szabályozási tervlap), a KVSZ 7.a/14 számú melléklete kötelezően betartandó szabályozási elemei:

a) tervezett szabályozási vonal

b) építési övezet határa

c) építési övezet jele és paraméterei

d) tervezési terület határa

e) építési hely

f) építési hely amelyben magasház létesíthető

g) építési hely kizárólag terepszint alatt, ill. közúti űrszelvény feletti magasságban beépíthető része

h) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része

i) bontandó épület

j) közcélú zöldfelület kialakításának helye

k) meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal

l) legnagyobb homlokzatmagasság

m) szabályozási szélesség

n) övezethatár menti telekhatár

o) időbeni korlátozás nélküli közhasználatra átadandó terület helye

p) kötelező gyalogos kapcsolat irányadó vonala

q) meglévő ill. tervezett a váci utat keresztező kapcsolat

r) kötelező fásítás

s) megtartandó fasor

t) megszüntetés

u) tervezett kerékpárút.

II. A szabályozási terv kiegészítő elemei:

1. A beépítés általános feltételei

1.1. A területen építeni a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Felügyelet, mint I. fokú vízügyi hatóság által 2004. május 13.-án kelt V.01.353-11/2004 ügyszámú és D.2/2/1568 vízikönyvi számú határozatával kiadott vízjogi létesítési engedélyben foglalt árvízvédelmi töltés, elsőrendű fővédvonal kialakítását követően lehet.

1.2. A terület beépítése Településrendezési szerződés alapján lehetséges,

1.3. Meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal hosszának legalább 60%-án épülethomlokzatot úgy kell elhelyezni, hogy az építési vonaltól elmaradni legfeljebb 10 méterrel lehet.

1.4 Zártsorú beépítési módú építési övezetekben az épületek zárt sora helyenként legalább 10 m-es épületközzel megszakítható.

1.5. A időkorlátozás nélküli közhasználatra átadandó területek kialakításáról és fenntartásáról településrendezési szerződésben kell rendelkezni.

2. Közlekedési célú közterületre vonatkozó előírás

A 25953/2 hrsz.-ú közterület közúti űrszelvény feletti magasságban, összességében legfeljebb 20 m szélességben és legfeljebb 8 m magas épületrésszel felülépíthető.

3. Közlekedés

3.1 A szabályozási terv teljes területére vonatkozóan engedélyezési terv, vagy a közlekedési (közúti, tömegközlekedési) és a kapcsolódó közműfejlesztéseket részletesen tartalmazó tanulmány terv készítése szükséges a létesítendő közlekedési infrastruktúra műszaki paramétereinek pontos meghatározására (csomópont kialakítás, sávszélesség, pályaszerkezet, tömegközlekedés viszonylat szervezése,…) és a továbbtervezés koordinációjának biztosítására. A tanulmányterv megfelelősségét az érintett forgalomtechnikai és közút kezelők elvi jóváhagyásának megszerzésével kell igazolni.

3.2. A Cserhalom utca északi meghosszabbítása (Meder utcától a Váci útig), Meder utca Váci út - Cserhalom utca közötti szakasza, és a Gács utca vonalában lévő közterület hálózati szerepe gyűjtő út, tervezési osztálya B.V.c.B.

3.3. A Meder utca Cserhalom utca - Duna part közötti szakaszának hálózati szerepe gyalogos- kerékpárút, tervezési osztálya B.IX. - B.X.

3.4. A 3.2. és 3.3. pontokban nem szereplő közterületek hálózati szerepe kiszolgáló út, tervezési osztálya B. VI. d. C.

3.5. Új beépítések esetén telken belül kell biztosítani a rendeltetésszerű használathoz szükséges kerékpártároló mennyiséget a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően (jelenleg 2-1.2003:2006 Útügyi Műszaki Előírás).

3.6. Mélygarázsok, parkolóházak közúti kapcsolatait biztosító rámpákat épületen belül kell elhelyezni.

3.7. A Váci úton közvetlen ingatlan kiszolgálás biztosítására új kapubehajtó, útcsatlakozás nem hozható létre. Az új beépítések közúti kiszolgálását a gyűjtőútról és a kiszolgáló utakról kell biztosítani.

4. Vízi létesítmények

4.1. A Téli kikötő öblének a tervezési területre eső szakaszán kikötő és veszteglő hely csak olyan partszakaszon létesíthető, mely a vonatkozó jogszabályokon túlmenően az alábbi előírásoknak is megfelel:

a) Tömegközlekedési és turisztikai célú közforgalmú kikötő, valamint csónak kikötő az öböl teljes partvonalán létesíthető.

b) Állóhajó számára kikötő vagy veszteglőhely az öböl 32.-jelű és 39b.-jelű tömbjei közötti partvonalon nem létesíthető.

4.2. A kikötőkben a hajóforgalmat szabályozó kikötőrendnek megfelelő, azzal összhangban lévő közlekedési kapcsolatokat kell létesíteni:

a) a gépjármű és gyalogos megközelítés lehetőségét minden esetben biztosítani kell.

b) turisztikai és szabadidő eltöltése céljából üzemelő hajók rendeltetésszerű használatát biztosító kikötők esetében a szárazföldi tömegközlekedési hálózat legközelebbi megállóhelyétől mért gyaloglási távolság nem haladhatja meg a 300 m-t. A várható utasforgalom alapján szükséges autóbusz és személygépjármű parkolót 300 m-es gyaloglási távolságon belül biztosítani kell.

c) csónak kikötő esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű parkolót 500 m-es gyaloglási távolságon belül biztosítani kell.

d) állóhajók számára (melyek elsődleges célja nem a közlekedés) csak vendéglátási és kulturális célból létesíthető kikötő. A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolók (áruszállítás, autóbusz parkoló, személygépjármű parkoló) esetében a gyaloglási távolság nem haladhatja meg a 150 m-t.

4.3. Kikötőhöz tartozó önálló épület nem létesíthető.

4.4. Úszóművön közlekedést nem szolgáló felépítmény nem helyezhető el.

4.5. a 4.1. - 4.4. pontokhoz tartozó értelmező rendelkezések

a) kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt, vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a vízi közlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére. Zárt öbölben, vagy medencében - ha az öböl, illetve medence teljes területén, a befogadóba torkollásig a kikötőhöz tartozik - a hajóutat a kikötőhöz tartozó vízterületnek kell tekinteni.

b) közforgalmú kikötő: melyet a kikötő üzembentartója által meghirdetett feltételekkel bárki igénybe vehet.

c) úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközzel ellátott úszóműhöz köthetnek ki.

d) veszteglőhely: úszólétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetés közbeni, átmeneti tartózkodására kijelölt vízterület és csatlakozó partszakasz.

e) úszómű: helyváltoztatásra általában nem szolgáló, önálló meghajtással nem rendelkező, vízen munkát nem végző úszólétesítmény.

5. Zöldfelületek

5.1. A kertépítészeti terv alapján létesíthető fásított köztér és közkert, valamint a közhasználatra átadandó terület zöldfelületeit egységesen, összefüggően kell kialakítani.

5.2. A Z-KK-XIII és Z-FK-XIII jelű területen árusító pavilon nem helyezhető el és mélygarázs nem létesíthető.

5.3. A 25990/3 hrsz.-ú területen a szabályozási terven jelölt területen belül legalább 10.000 m2 közcélú zöldfelület alakítandó ki.

5.4. A Váci út mentén elhelyezkedő I keretövezetű tömbökben a kötelező legkisebb zöldfelület legalább fele aktív talajkapcsolattal rendelkező zöldfelületként alakítandó ki. A zöldfelületi minimum értékébe a terepszint alatti építmény tetőkertje az alábbiak szerint számítható be:

a) 25 cm feletti termőréteggel kialakított tetőkert esetében a tetőkert területének 25%-a,

b) 50 cm feletti termőréteggel kialakított tetőkert esetében a tetőkert területének legfeljebb 50%-a,

c) 100 cm feletti termőréteggel kialakított tetőkert esetében a tetőkert területén legfeljebb 75%-a.

5.5. A szabályozási terven jelölt fasorok megtartandók, illetve várostűrő fafajokkal kiegészítendők.

5.6. A szabályozási terven jelölt kötelező fásítás a közműépítmények figyelembevételével telepítendő.

5.7. Fasortelepítésnél, -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa” minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban, kivéve középmagas épületek tűzoltási felvonulási területe mentén, illetve ahol külön kertészeti terv készül és ettől eltérően rendelkezik. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.

6. Környezetvédelem

6.1. Az építkezések, bontások és tereprendezések során kikerülő talajt be kell vizsgáltatni. Szennyezett talaj esetén a környezetvédelmi hatóság előírása alapján kell eljárni.

6.2. Terepszint alatti építmények mentén a talajvíz szabad áramlását az illetékes környezetvédelmi szakhatóság előírásai szerint kell megtervezni és biztosítani.

6.3. A Váci út menti épületek útra néző zajérzékeny homlokzatain a belső téri zajterhelési határértékek teljesülése érdekében passzív akusztikai védelmet kell alkalmazni.

7. Örökségvédelem

7.1. A terület régészeti lelőhely, ahol földmunkával járó beruházási szándék esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni.

7.2. Az engedélyezési eljárásba be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

8. Közlekedési infrastruktúrafejlesztés

8.1. Az alábbi táblázat szerint meghatározott építési ütemek rendeltetésszerű használatához a 8.2. - 8.6. pontokban nevesített közlekedés-fejlesztések szükségesek:

Ütem Megvalósuló ép. szintterület (m2)
I. (100.000 m2-ig) 100.000
II. (225.000 m2-ig) 125.000
III. (300.000 m2-ig) 75.000
IV. (350.000 m2-ig) 50.000
V. (mintegy 400.000 m2-ig) mintegy 50.000

8.2. A 8.1. szerinti I. ütemben beépítésre kerülő tömbök teljes területén új épület, vagy funkciót váltó épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) A Cserhalom utca északi meghosszabbításának (Meder utcától a Váci útig) gyűjtőútként való kiépítése (2x1 forgalmi sávval és kétoldali párhuzamos parkoló sávval, és/vagy kerékpársávval, kétoldali járdával és zöld sávval, a közlekedéshez szükséges közművekkel).

b) Az adott tömb kiszolgálásához szükséges közterületek, valamint közhasználat céljára átadott területek kiépítése (útpálya, gyalogos burkolatok és kerékpáros burkolatok, közterületi parkoló elemek, zöld felületek, közlekedéshez szükséges közművek).

c) Minimum 50-50 férőhelyes B+R rendszerű kerékpártároló létesítése az Újpest-városkapu és Gyöngyösi utcai metrómegállóknál, a megállótól 150m-es gyaloglási távolságon belül.

d) Az észak-déli metróvonalon minimum 200 utas/óra/irány új kapacitás létrehozása járatsűrítéssel.

8.3 A 8.1 szerinti II. ütemben beépítésre kerülő tömbök teljes területén új épület, vagy funkciót váltó épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) Váci út XIII. kerületi szakasza Vizafogó utca - Árva utca közötti csomópontjainak - beleértve ezen végcsomópontokat is - forgalomtechnikai átalakítása, a keresztirányú gyalogos és kerékpáros kapcsolatok biztosításával.

b) Az adott tömbök kiszolgálásához szükséges közterületek, valamint közhasználat céljára átadott területek kiépítése (útpálya, gyalogos burkolatok és kerékpáros burkolatok, közterületi parkoló elemek, zöld felületek, közlekedéshez szükséges közművek).

c) Az észak-déli metróvonalon minimum 450 utas/óra/irány új kapacitás létrehozása járatsűrítéssel.

8.4. A 8.1. szerinti III. ütemben beépítésre kerülő tömbök teljes területén új épület, vagy funkciót váltó épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) 450 férőhelyes P+R parkoló létesítése parkolóházban és/vagy mélygarázsban az Újpest-városkapu metrómegállótól 300 m-es gyaloglási távolságon belül.

b) Az adott tömbök kiszolgálásához szükséges közterületek, valamint közhasználat céljára átadott területek kiépítése (útpálya, gyalogos burkolatok és kerékpáros burkolatok, közterületi parkoló elemek, zöld felületek, közlekedéshez szükséges közművek).

c) Autóbusz közlekedés bevezetése a Cserhalom utca északi meghosszabbításának (Meder utcától a Váci útig), minimum 250 utas/óra/irány kapacitással.

8.5. A 8.1. szerinti IV. ütemben beépítésre kerülő tömbök teljes területén új épület, vagy funkciót váltó épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) Pesti alsó rakpart meghosszabbítása Dráva utca és Vizafogó utca között 2x1 forgalmi sávval, Árpád hídi csomóponti kapcsolatokkal vagy 300 férőhelyes P+R parkoló létesítése parkolóházban és/vagy mélygarázsban az Újpest-városkapu metrómegállótól 300 m-es gyaloglási távolságon belül.

b) Az adott tömbök kiszolgálásához szükséges közterületek, valamint közhasználat céljára átadott területek kiépítése (útpálya, gyalogos burkolatok és kerékpáros burkolatok, közterületi parkoló elemek, zöld felületek, közlekedéshez szükséges közművek).

c) Az észak-déli metróvonalon minimum 200 utas/óra/irány új kapacitás

8.6. A 8.1. szerinti V. ütemben beépítésre kerülő tömbök teljes területén új épület, vagy funkciót váltó épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) Újpest - Aquincum Duna híd forgalomba helyezése a csatlakozó Körvasút menti körút úthálózatával

b) Az adott tömbök kiszolgálásához szükséges közterületek, valamint közhasználat céljára átadott területek kiépítése (útpálya, gyalogos burkolatok és kerékpáros burkolatok, közterületi parkoló elemek, zöld felületek, közlekedéshez szükséges közművek).

c) A Cserhalom utca északi meghosszabbításának (Meder utcától a Váci útig) - Cserhalom utca - Esztergomi út által alkotott útvonalon min. 200 utas/óra/irány kapacitással új autóbuszjárat létesítése, budai átvezetéssel.

3. számú melléklet a 26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

4. számú melléklet a 26/2008. (X. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez