XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATXIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

Szavazás

Ön szerint melyik a legfontosabb hír a kerületi egészségügyi intézmények 2017. évi működésével összefüggésben?

Szavazok
Kerületi Kártya
Angyalzöld - Zöldfelületi Stratégia 13
Hírnök - A 13. kerület helyi lapja
Ügyfélelégedettségi felmérés
TV13 - Kerületi TV adó
2021. október 20. Vendel, Kleopátra

Kerületi Építési Szabályzat 2017. február 16. - Módosítva: 2017. március 3. NyomtatásNyomtatási nézet Továbbküldés ismerősnekTovábbküldés ismerősnek

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerület Építési Szabályzatáról      

 

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, illetve a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

 I. FEJEZET

 

1. A rendelet alkalmazási előírásai 

 A Budapest Főváros XIII. Kerületi Építési Szabályzatának alkalmazása és hatálya 

1. §  

(1)  Jelen Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: Rendelet) hatálya Budapest Főváros XIII. kerület (a továbbiakban: Kerület) közigazgatási területére terjed ki, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2)  A Rendelet hatálya nem terjed ki a 8. mellékletben ábrázolt alábbi területekre:

a)  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B. § szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre és

b)  az a) pont szerinti területet kiegészítő területekre, továbbá

c)  a Kámfor utca – Béke utca – Gyöngyösi utca – Nővér utca – Fiastyúk utca – Göncöl utca által határolt Kertváros területre, valamint

d)  a kiemelt beruházássá nyilvánított területek közül a Budapesten megrendezendő Úszó- Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvénnyel (továbbiakban: FINA Világbajnokság) érintett Dagály strand és környezetének területére.

(3)  Jelen Rendelet alkalmazása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (továbbiakban: OTÉK) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelete együttes figyelembevételével.

(4)  Jelen Rendelet mellékletei a következők:

a)  1. melléklet: A SZ-M1. rajzjelű Szabályozási terv M=1:2000 méretarányú 12 darab 1‑12. sorszámú térképszelvényeken,

b)  2. melléklet: A zártsorú keretes beépítés „A”, „B” és „C” típusának telekmélységtől függő méreteit tartalmazó táblázat,

c)  3. melléklet: Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok,

d)  4. melléklet: Az építési övezetek magassági szabályozása M=1:6.500 méretarányú 1 darab SZ-M4 rajzjelű térkép,

e)  5. melléklet: A személygépjárművek és a kerékpárok telken belüli elhelyezésének előírásai

ea)  5.a. melléklet: A személygépjármű elhelyezés eltérő szabályozású területeit bemutató térkép,

eb)  5.b. melléklet: A telken elhelyezendő személygépkocsik számának előírása és a közterületi engedmény meghatározása – táblázat,

ec)  5.c. melléklet: A telken elhelyezendő kerékpárok számának előírása – táblázat,

ed)  5.d. melléklet: A telken elhelyezhető autóbusz várakozóhelyek számának előírása – táblázat;

f)  6. melléklet: Forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak jegyzéke,

g)  7. melléklet: Az építési hely, az építési vonal, az épület szintterületi mutatóinak és a magasságának rajzi meghatározása,

h)  8. melléklet: A Rendelet hatálya alá nem tartozó (2) bekezdésben foglalt területek lehatárolása,

i)  9. melléklet: Korlátozással érintett területek – átnézeti térkép.

(5)  Az 1. melléklet szerinti Szabályozási terv

a)  kijelöli az építési övezeteket és az övezeteket,

b)  meghatározza a kötelező szabályozási elemeket,

c)  tájékoztatás céljából tartalmazza a más jogszabályok által elrendelt elemeket – (védelmek és korlátozások),

d)  feltünteti a térképi ábrázolást segítő tájékoztató elemeket.

 2. Értelmező rendelkezések 

2. §  E Rendelet alkalmazásában

1.   általános építési vonal: a Szabályozási terven feltüntetett helyen, annak hiányában a Rendeletben meghatározott helyen az utcai térfal, vagy a szomszédos épületcsatlakozás meghatározására szolgáló építési vonal;

2.   általános szintterület: egy épület összes építményszintje bruttó alapterületeinek összege a parkolási szintterület nélkül;

3.   apartmanház: lakásként felszerelt (nappali, háló, konyha, fürdőszoba stb.), nem önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kereskedelmi szálláshelyként üzemeltetett ingatlan;

4.   biológiailag aktív tető: elsősorban klimatikus kondicionálás céljából létesülő extenzív vagy félintenzív zöldtető;

5.   csatlakozó párkánymagasság: az épületcsatlakozástól számított, a homlokzat szélességének legalább 1/5-én, de minimum 3,0 méteres sávban mért párkánymagasság, vagy az ugyanezen szakaszon mért eltérő párkánymagasságok átlagos értéke;

6.   irányadó szabályozási vonal: nem kötelező közterületi telekalakítást meghatározó, a közterület meghatározott részének a telekhez való csatolását jelző irányadó szabályozási elem, amely végrehajtásának elmaradása esetén a telek nem számít rendezetlen teleknek;

7.   elsőrendű zöldfelület kialakítás helye: melynek lehatárolásán belül legalább a Szabályozási terven meghatározott arányban teljes értékű, alá nem épített zöldfelületet kell létesíteni;

8.   eltéréssel szabályozott építési vonal: a Szabályozási terven feltüntetett helyen arány és távolság előírásával – jellemzően az utcai – térfal meghatározására szolgáló építési vonal;

9.   építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része: az építési hely azon része, melyen belül kizárólag terepszint alatti, vagy a telek beépített területébe nem beszámító épületrész létesíthető;

10.   építési hely terepszint felett is beépíthető része: az építési hely azon része, melyen a telek a terepszint alatt, a terepszinten és a terepszint felett egyaránt beépíthető;

11.   felülépítés: a földszinten, vagy a földszinten és a csatlakozó emeleti szinteken építményszinttel nem rendelkező épületrész létesítése;

12.   háromszintes növényállományú terület: olyan zöldfelületként kialakított terület, aminek minden 150 négyzetméterére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje jut és a fennmaradó felület gyep, talajtakaró vagy ezek együttese;

13.   hátulsó távolság: az építési helyen belül a terepszint feletti beépítés építési határa és a hátsó telekhatár közötti távolság;

14.   közhasználatú terület: nem közterületi ingatlan közhasználat célját szolgáló területrésze az önkormányzattal kötött szerződés alapján, melyet az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztek;

15.   közterületi homlokzati felület (térfal): az épület terepcsatlakozási és a jellemző utcai párkánymagassági vonala (vagy az épületmagasságnál meghatározott metszésvonala) vagy vonalai között a közterület felé eső külső homlokzati fal felülete;

16.   közterületi pavilon: közterületen elhelyezett, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, legfeljebb 12 négyzetméter alapterületű, kereskedelmi rendeltetésű építmény;

17.   keretes beépítés: a telektömböt részben vagy egészben az utcai telekhatárral párhuzamosan keretező beépítés, az egymáshoz zártsorúan csatlakozó – épületszárnyak által udvart nem képező – épületek olyan elrendezése, amely a telek hátsó határa mentén a telek beépített területébe beszámító épületrész elhelyezését nem teszi lehetővé;

18.   fák számára biztosítandó közműmentes élettér: a fa tövének közel függőleges tengelye és a közművezeték tengelye közötti, a fa gyökerének védelmét biztosító távolság;

19.   lapostetős épület homlokzatának párkánymagassága: a jelen Rendelet alkalmazásában: a lapostetős épület egy adott homlokzatának a terepcsatlakozási vonalára állított függőleges síktól vízszintesen mért 2,0 méteres sávba eső homlokzatfelületének legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve;

20.   magassági idom: a Pmu értékű utcai párkánymagasság vonalára illesztett, meghatározott hajlásszögű ferde sík és az ahhoz kapcsolódó vízszintes sík, mely síkok fölé épületrészek az előírások szerinti esetben, meghatározott mértékben és módon nyúlhatnak;

21.   másodrendű zöldfelület kialakítás helye: melynek lehatárolásán belül legalább a Szabályozási terven rögzített arányban teljesértékű vagy tetőkerti zöldfelületet kell létesíteni és a lehatárolás szerinti terület meghatározott szabályok szerint beépíthető;

22.   nyitott udvar: zártsorú beépítési mód esetén az épület utcai homlokzatának az építési vonalhoz (jellemzően a közterületi határhoz) képest hátrébb elhelyezkedő szakasza által képzett udvar, ahol az udvar mélysége nagyobb, mint a közterülettel párhuzamos szélessége;

23.   nyitott sarok: zártsorú beépítési mód esetén – a közterület felé eső térfalban – sarokteleknél az épülethomlokzat a közterületi sarokponttól mindkét utca irányából teresedést képezve, hátrébb helyezkedik el;

24.   oldalsó távolság: az építési helyen belül a terepszint feletti beépítés építési határa és az oldalsó telekhatár közötti távolság;

25.   parkolási szintterület: egy épület kizárólag parkolási célú építményszintjei bruttó alapterületeinek összege;

26.   Pmu érték: az utcai párkánymagasság vonalának megengedett legnagyobb magassági értéke;

27.   széles utcaszakasz: a magassági szabályozásnál a II. párkánymagassági kategóriába sorolt területen figyelembe vett 21 méternél szélesebb közterület;

28.   telek általános szintterületi mutatója: a telken lévő összes épület általános szintterületi összegének és a telek területének hányadosa;

29.   telek parkolási szintterületi mutatója: a telken lévő összes épület parkolási szintterületének összege és a telek területének hányadosa;

30.   telekmélység: a közterületi- és a hátsó telekhatár közötti legkisebb távolság, nem szabályos alakú telek esetén a 7. melléklet 1. ábra szerinti meghatározott méret;

31.   teljes értékű zöldfelület: olyan növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs más réteg;

32.   tetőkert: az épület vagy épületrész zárófödémén létesülő, elsősorban emberi tartózkodás céljára szolgáló járható kert, melynek növényállománya az OTÉK szerint jellemzően intenzív, de legalább félintenzív zöldtetőként kerül kialakításra;

33.   tetőemelet: a legfelső legfeljebb két építményszinten az épület alsó szintjeihez képest hátrahúzott – tetőtér beépítésnek nem számító – emeleti szint (penthouse), amelynek homlokzati síkja legalább 2,0 méterrel van hátrébb az alatta levő építményszint homlokzati síkjához képest;

34.   udvar: egy adott telken álló épület vagy épületek – nem közterületi – huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróit tartalmazó homlokzata, a telekhatár vagy a telekhatáron álló szomszédos tűzfal által határolt telekrész, a nyitott udvar, a nyitott sarok, az épület hátraléptetése, továbbá a legfeljebb 3,0 méteres rizalitok közötti épületbeugrás kivételével;

35.   udvarméret: az udvart határoló egymással szemközti elemek (homlokzat, tűzfal, telekhatár) közötti legkisebb távolság, nem szabályos udvarkontúr esetében a két szemközti elem között mért jellemző középérték;

36.   udvari térarány: az udvari párkánymagasság és az arra merőleges udvarméret osztásából adódó arányszám;

37.   udvari párkánymagasság: az udvar járdatövétől vagy udvari zárófödémtől mért párkánymagasság, eltérő párkánymagasságok esetén a vizsgált homlokzat hosszának legalább 2/3-án jellemző párkánymagasság értéke;

38.   udvari zárófödém: terepszint alatti, földszinti vagy emeleti szinti beépítés felett kialakuló udvar járószintje alatti zárófödém;

39.   udvari sáv: a keretes beépítés esetén az utcai sávhoz csatlakozó, azzal párhuzamos sáv, melyen belül meghatározott szabályok figyelembevételével épületrész létesíthető;

40.   utcai sáv: a keretes beépítés meghatározásánál alkalmazott, az utcai telekhatárral párhuzamos, a zártsorú épületcsatlakozásra kijelölt, meghatározott mélységű terepszint felett is beépíthető sáv;

41.   utcai párkánymagasság vonala (vagy utcai párkánymagassági vonal): a magassági idom meghatározására szolgál;

42.   ültetőközeg: a telepítendő növény fejlődéséhez megfelelő fizikai és kémiai összetételű földkeverék;

43.  vendéglátó terasz: rendeltetési egységhez tartozó szabadtéri fogyasztótér, amely lehet közterületen, telken, épület teraszán, udvarán;

44.   zárterkély: épületszintenként legfeljebb egy-egy emeleti helyiséghez tartozó, négy- vagy sokszöghasáb, henger- vagy hengerrész alakú, a homlokzat síkjából vagy az épület sarkából kiugró, minden irányból zárt, nyílászáróval ellátott, tetővel (magas-, vagy lapos) vagy zárófödémén terasszal lezárt, a homlokzatsíkból konzolosan kinyúló építményrész;

45.   zártudvaros épület / beépítés: a közterületi telekhatár és legalább másik két telekhatár felől épületszárnnyal határolt udvarral rendelkező épület;

46.   zöldtető: a tetőkert OTÉK szerint meghatározott vastagságú termőrétegű zöldfelülete (extenzív, félintenzív, továbbá intenzív, háromszintes növényállományú zöldtető).

 II. FEJEZET

 

3. Közterületek 

 Közterület alakításra vonatkozó előírások 

3. §  

(1)  A közterület alakítási terv (a továbbiakban: KAT) sajátos jogintézménnyel érintett területek az alábbiak:

a)  a Kerület jelen Rendeletben meghatározott alábbi közterületei:

aa)  a világörökségi területek közterületei,

ab)  a Hollán Ernő utca,

ac)  a Pozsonyi út,

ad)  a Szent István körút,

ae)  a Váci út,

af)  a Róbert Károly körút,

ag)  a Szent István park területe a park teljes átépítése esetén,

ah)  a Duna-parton az FRSZ-ben feltüntetett szerkezeti jelentőségű városias sétány a DÉSZ hatálya alá nem tartozó területe, a sétány jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése esetén, továbbá

b)  a Kerületnek az Önkormányzat Képviselő-testületének egyedi döntése alapján meghatározott azon közterületei, ahol

ba)  a műszaki kialakítás feltételeinek egy tervben való meghatározása a gyalogos és gépjármű-közlekedés, a szabadtér-építészet, a kertépítészet, a közmű- és hírközlés létesítés vagy a biztonság szempontjából indokolt,

bb)  a gyalogospreferenciájú közterületek, sétányok, zöldterületek (fásított köztér, közkert, közpark) szabadtér-építészeti és kertépítészeti kialakítása indokolttá teszi.

(2)  A KAT az adott közterület hosszának teljes területére készül, de legalább annak tervszerűen és műszakilag lehatárolható egységére.

(3)  A közterület keresztmetszetének megváltoztatása, a közterület átépítése során legalább az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzet telepítésének helyigényét kell biztosítani, kivéve

a)  ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy

b)  ahol műszaki adottságok azt nem tennék lehetővé, mely esetben egyéb növényzet (planténeres fák, -cserjék) elhelyezését kell biztosítani.

 Vendéglátó terasz közterületen 

4. §  

(1)  A vendéglátó terasz közterületen történő elhelyezésének szabályai:

a)  nem létesíthető vendéglátó terasz, amennyiben az a rendeltetési egység, amelyhez létesül, nem rendelkezik a vendégek számára használható illemhellyel vagy 50 méteren belül illemhely lehetősége nem biztosítható,

b)  gyalogospreferenciájú területen a vendéglátó terasz elhelyezése után visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége a berendezési- és a biztonsági sáv, továbbá a felszolgálásra szolgáló terület nélkül

ba)  gyalogosövezetben a közterület teljes szélességében kialakított gyalogosfelület esetén legalább 4,0 méter, illetve zöldfelülettel vagy vízfelülettel megosztott esetben összességében legalább 4,0 méter,

bb)  a vegyes forgalmi használatú területen a terület szélességének fele, de legalább 3,0 méter,

bc)  passzázs területén legalább 3,0 méter,

c)  közterületi járdán a vendéglátó terasz elhelyezése miatt visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a felszolgálásra szolgáló terület nélkül – nem lehet kisebb az eredeti szélesség felénél és

ca)  a KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 jelű övezetbe sorolt közterület esetén legalább 3,0 méternél,

cb)  az 6. melléklet szerinti kerületi jelentőségű forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút esetén legalább 2,0 méternél,

cc)  egyéb közterületi járdán legalább 1,5 méternél,

d)  a vendéglátó terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület előírt szélességét – a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a felszolgálásra szolgáló terület nélkül – a kétoldalt elhelyezett, egymással szemközti teraszok kialakításánál is biztosítani kell,

e)  a teljes – legalább saroktól sarokig terjedő – közterületre vonatkozó KAT a b) - d) pontban előírtaktól eltérő értékeket határozhat meg, a ca) alpontban foglalt méret kivételével.

(2)  A vendéglátó terasz szerkezete

a)  kizárólag október 1. és március 31. közötti időszakban téliesíthető, egy évben legfeljebb összesen 180 napig, ideiglenes jelleggel, amennyiben

aa)  a téliesítés önálló építményszerkezettel, az épülettől független, ahhoz nem rögzített módon történik, és annak szerkezete megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkezik,

ab)  minden határoló felületének legalább 75%-a üvegezett vagy átlátható módon kerül kialakításra,

ac)  a térhatároló eleme(i) az utcakép szempontjából meghatározó épületszobrászati elemet nem takar(nak) el,

b)  zárt szerkezeti kialakítással – az a) pont szerinti kivétellel – nem létesíthető, kizárólag üveg szélvédő elemekkel védhető, és az épület környezetével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel fedhető le.

(3)  A vendéglátó terasz kialakítása és működése során

a)  a (2) bekezdés a) pont szerinti építmény kizárólag a vendégkiszolgálást biztosító fogyasztótér lehet, konyhaüzem, pult, tároló nem telepíthető,

b)  a vendéglátó teraszon asztal, ülőhely, árnyékoló, világító, vagy fűtőberendezés, fogas és virágtartó helyezhető el, egyéb berendezési tárgy teraszon való elhelyezése csak a közterület tulajdonosának külön hozzájárulása alapján lehetséges.

(4)  A KAT az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az elhelyezésről és a szerkezeti kialakítás módjáról egyaránt rendelkezhet.

 A közterületen elhelyezhető építmények és köztárgyak előírásai 

5. §  

(1)  Közterületi pavilon

a)  kizárólag virág- és hírlap árusítás céljára és akkor létesíthető, ha

aa)  a pavilon által elfoglalt terület után a visszamaradó gyalogosfelület szélessége – a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a kiszolgálásra szolgáló területe nélkül – a KÖu övezetbe sorolt közterületen legalább 4,0 méter és nem lehet kisebb, mint a járdaszélesség 75%-a, és

ab)  más épülettel sem szerkezetileg, sem a használat szempontjából nem épül össze,

b)  nem létesíthető az a) pont szerinti pavilon sem

ba)  a 9. mellékletben meghatározott városképi szempontból kiemelt területen,

bb)  a világörökség területén, műemléki környezetben,

bc)  védett épület közterületi homlokzatától mért 20-20 méteres távolságon belül,

bd)  KÖu övezetbe nem sorolt közlekedési célú közterületen,

be)  zöldterület övezet területén (Zkp).

(2)  Nyilvános illemhely a közterületen

a)  terepszint alatti önálló nyilvános illemhelyként méret- és egységszám korlátozás nélkül létesíthető,

b)  közterületi mélygarázsban legalább 2-2 különnemű fülkével rendelkező nyilvános illemhely létesítése kötelező.

(3)  A köztárgyak közterületen való elhelyezése során

a)  a közvilágítási oszlopok, a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai, a járdavédelem eszközei az egyes utcaszakaszokon és az egyes köztereken vagy ugyanazon közparkban azonos kivitelűek legyenek,

b)  a köztárgyakat a járda berendezési sávjában kell elhelyezni.

 Sétányok, gyalogoskapcsolatok kialakítása 

6. §  A Szabályozási terven feltüntetett „javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakasza javasolt közhasználattal” jelölést és a „kötelező árkád kialakítást” a következők szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik:

a)  a gyalogos nyomvonal

aa)  megvalósítása nem kötelező,

ab)  a tömbön belül a beépítés figyelembevételével rugalmasan alakítható a közterületek közötti irányok megtartásával,

ac)  átvezetése épület földszintjén, passzázson vagy árkádosított területén is történhet,

ad)  közhasználatú kialakítása esetén a szabad átjárás szélessége legalább 3,0 méter,

ae)  és közhasználatú kialakítása esetén a használata időben korlátozható,

b)  a Szabályozási terven jelölt „kötelező árkád kialakítás” esetén az árkád szélessége legalább 3,5 méter, belmagassága legalább 4,5 méter kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

 Közhasználatú területek 

7. §  

(1)  Közhasználatú terület létrehozásának szabályai az alábbiak:

a)  a nem közterületi ingatlan e célból meghatározott területe akkor válik közhasználatú területté, ha az érintett tulajdonos és az önkormányzat az erről szóló szerződést megkötötték, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b)  a Szabályozási terven jelölt közhasználatra javasolt telekrész, vagy a gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása nem kötelező,

c)  közhasználatú terület kialakítható akkor is, ha a Szabályozási terv azt nem jelöli.

(2)  Közhasználatú terület

a)  közvetlenül a közterülethez kell, hogy csatlakozzon,

b)  területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,

c)  területe az építési helyen belül a terepszint alatt beépíthető, és az épület szabadon átjárható részeként (árkád, átjáró, passzázs) is kialakítható.

(3)  Közhasználatú terület kialakítása esetén

a)  szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § rendelkezései alapján,

b)  a közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak – a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével.

 4. Telekalakítás, közművesítettség 

 Telekalakítás és telekméretek megfelelősége 

8. §  

(1)  A telekalakítás során

a)  a telek a 3. melléklet telekalakításra vonatkozó szabályai alapján alakítható a c) pontban foglaltak kivételével, továbbá, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik,

b)  saroktelek vagy átmenő telek esetében, ha a telek területe az előírtnak megfelel, a telekszélességet a teleknek azon az oldalán elegendő figyelembe venni, ahol a telekalakítás miatt az megváltozik,

c)  út, magánút vagy közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló telek kialakítása esetében a 3. melléklet telekméretekre vonatkozó szabályait nem kell betartani.

(2)  Telekhatáron jelölt övezethatár esetén

a)  ha a telekhatár-rendezéssel érintett kisebbik telek területe nem változik 25%-nál nagyobb arányban a telekhatár-rendezése során, az övezethatár a telekhatár változást automatikusan követi,

b)  ha övezethatár menti telkek egyesítésére kerül sor, akkor az övezethatár változatlan, és az egyesített telek a továbbiakban két, vagy több övezetbe tartozik – amennyiben az eltérő övezetekben azonos rendeltetések létesíthetők -, mely esetben

ba)  külön-külön kell a telek eltérő övezetekbe eső területrészeinek megfelelően az egyes övezetek előírásait érvényesíteni, és az egyesített telek egészére az így kapott eredményeket összegezve kell figyelembe venni,

bb)  a két vagy több övezet egymásnak ellentmondó övezeti előírása esetén a beépítés szempontjából a megengedőbbet kell alkalmazni.

(3)  Nyeles telek nem alakítható ki, kivéve

a)  tömbbelsőben kialakítható önálló helyrajzi számú mélygarázs, vagy

b)  terepszint felett legfeljebb 15% mértékben beépíthető, zöldfelületi célú játszótér, sport, pihenőkert, közösségi kert

létesítése céljából.

(4)  Magánút létesítésének szabályai:

a)  a tel(k)ek kialakítását célzó, a tel(k)ek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút

aa)  kizárólag közforgalom számára megnyitott magánútként, és

ab)  a Szabályozási terven magánútként jelölt helyen, vagy

ac)  amennyiben a VII. Fejezet Kiegészítő előírása azt lehetővé teszi, a Szabályozási terven gyalogos átközlekedésként rögzített nyomvonal tengelyétől mért 15-15 méteres környezetében

alakítható ki;

b)  magánút legkisebb szélessége

ba)  önálló építési telek létrehozása esetén legalább 12 méter,

bb)  telek kizárólag gyalogos megközelítésének biztosítása esetén legalább 5 méter

kivéve, ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként határozza meg;

c)  a magánút műszaki kialakítása során

ca)  a szükséges közművezetékeket, térvilágítást és felszíni vízelvezetést biztosítani kell,

cb)  legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelező.

(5)  Magánúttal összefüggő építési szabályok:

a)  a magánút által feltárt telkeket úgy kell kialakítani, és azon az építményeket, épületeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne,

b)  amennyiben a Szabályozási terven jelölt magánút nem kerül megvalósításra, a Szabályozási terven rögzített építési helyet akkor is figyelembe kell venni.

 Közművesítettség, mérnöki létesítmények 

9. §  

(1)  A Rendelet hatálya alá tartozó terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke és módja a teljes közművesítettség.

(2)  A mérnöki és közmű műtárgy elhelyezése során

a)  amennyiben a Rendelet előírásai nem szabályoznak másként, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a városüzemeltetéshez szükséges mérnöki műtárgyak építményei, melyek elhelyezése érdekében

aa)  az övezetben előírt legkisebb telekméretet,

ab)  az övezetben előírt beépítési módot és az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét,

nem kell figyelembe venni,

b)  közterületen trafóház nem létesíthető, az újonnan létesülő transzformátort épületen belül kell elhelyezni, továbbá

c)  a megújuló energiaforrás műtárgya elhelyezhető minden építési övezetben és övezetben, kivéve a KÖu övezet területein és más közterületen, ahol csak a BUBI energiaellátó rendszere helyezhető el.

 5. A természeti környezet és a környezet védelme 

 A természeti környezet elemeivel kapcsolatos előírások 

10. §  

(1)  A Szabályozási terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemek:

a)  a „közterület és/vagy Ln-T övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó része” jelölés esetén a lehatároláson belül

aa)  a zöldfelület aránya legalább 60%, melynek 35%-ánál nem nagyobb arányú területű szórt, nem szilárd, vízáteresztő burkolatú része vehető zöldfelületként figyelembe, vagy

ab)  a lehatárolás területén a fásítottság legalább 60%-os zöldfelületi fedettséget kell, hogy biztosítson,

ac)  a területen dísz-, pihenő- és játszókert létesíthető, de épület nem helyezhető el;

b)  a „megtartandó értékes fa” jelölés esetén

ba)  a fa lombkoronája alatti területen belül 50 centiméternél mélyebb alapozási munkát, a gyökérzónát érintő bármely tereprendezési munkát végezni nem lehet,

bb)  a fa törzsétől számított 2 méter sugarú területen vízzáró burkolat nem létesíthető;

c)  a közterületen „telepítendő fasor” jelölés esetén

ca)  a KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 övezetbe sorolt közterületeken, a „telepítendő fasor”-ként jelölt szakaszokon fasor telepítésének műszaki feltételeit biztosítani kell a közterület keresztmetszeti elrendezésének változása, átépítése során, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával,

cb)  a jelölt szakaszon a telepítésre kerülő fák számára biztosítandó közműmentes élettér minden irányban legalább 1,5 méter széles kell, hogy legyen;

d)  a közterületen „megtartandó, kiegészítendő fasor” jelölés esetén

da)  a jelölt szakaszon a KÖu-1, KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 övezetbe sorolt közterületeken a keresztmetszeti tényezők változtatásakor biztosítani kell a jelölt „megtartandó / kiegészítendő fasor” megőrzését, a hiányzó szakaszainak kiegészítését, továbbá a rekonstrukció és a fenntartás műszaki feltételeit, a növényegészségügyi szempontok együttes figyelembevételével, továbbá

db)  a fasortelepítésnél és -kiegészítésnél az ültetéssel egy időben kell biztosítani az öntözőhálózat kiépítését, vagy a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsövet kell elhelyezni.

(2)  Építési tevékenységet megelőző terület-előkészítés és kármentesítés során

a)  a korábban ipari, raktározási tevékenységgel érintett területen és különösen az 1. mellékleten jelölt „a TSZT-ben jelölt potenciálisan talajszennyezett terület”-eken részletes talajvizsgálatot, és annak eredményétől függő mértékben kármentesítést kell végezni,

b)  a tervezett térszín alatti beépítésnél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről, a talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezet károsodásának megelőzése céljából.

(3)  Felszíni burkolatok hőszigethatásának csökkentése érdekében

a)  a be nem épített, 30 x 50 méter befoglaló formánál nagyobb kiterjedésű burkolt felületet – a közlekedésre szánt közterületek és belső utak kivételével – zöldfelülettel, fásítással tagoltan kell kialakítani,

b)  a burkolt felületeknél elsősorban magas albedó értékű (világos színű), szilárd, vízáteresztő burkolatokat kell alkalmazni.

 Beépítetlen telkek átmeneti hasznosítására vonatkozó szabályok 

11. §  Beépítésre szánt, még beépítetlen területen

a)  átmeneti jelleggel elhelyezhető a telken közösségi kert, játszótér, fitnesztér, parkoló, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró, az övezeti előírásban megengedett funkció,

b)  játszótér, fitnesztér kialakítása esetén a telek legalább 60%-án zöldfelületet, legalább 30%-án árnyékoló pergolát kell kialakítani,

c)  a telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére a hasznosítás jellegének megfelelő tömör, áttört, vagy részben áttört épített kerítés alakítandó ki, és

d)  a telek pormentesítését, csapadékvíz-elvezetését meg kell oldani, valamint

e)  parkoló létesítése esetén

ea)  az üzemeltetésből adódó talajszennyezést meg kell akadályozni, és

eb)  meglévő fa a parkoló létesítése érdekében nem vágható ki, továbbá

ec)  minden megkezdett 4 parkolóhely után legalább egy fa biztosítandó, ami megoldható legalább egy 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, környezettűrő, lombos planténeres díszfával is, vagy

ed)  a telek legalább 60%-án növénnyel befuttatott pergola alakítandó ki a parkolóhelyek fölött,

ee)  az eb)-ed) alpontokban foglalt elemek arányosan együtt is alkalmazhatók, és a növények fenntartásáról a parkoló üzemeltetője köteles gondoskodni.

 A rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjárművek, kerékpárok és autóbuszok telken belüli elhelyezésének biztosítása 

12. §  

(1)  A telken belül elhelyezendő járművek számának meghatározása során

a)  a személygépjárművek számát az 5.a melléklet szerinti eltérő szabályozású területeken az 5.b mellékletben,

b)  a kerékpárok számát az 5.c mellékletben,

c)  az autóbuszok számát az 5.d mellékletben

előírt mértékben kell megállapítani egész számra történő felfelé kerekítéssel.

(2)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezésének férőhelyszám engedményei a következők:

a)  meglévő építmények bővítése, átalakítása, többletférőhely igénnyel járó rendeltetés módosítása esetében

aa)  csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett,

ab)  amennyiben a biztosítandó férőhelyszám igénye csökken, akkor a telken meglévő parkolók száma annak megfelelő mértékig csökkenthető;

b)  az előírt személygépjármű parkoló-férőhelyek az aa) alpontban felsorolt esetekben az építéssel vagy rendeltetésmódosítással érintett telken kívül is biztosíthatók az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, az alábbiak szerint:

ba)  a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül lévő parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy

bb)  saját tulajdonban lévő más ingatlanon, vagy

bc)  az 5.b mellékletben előírt mértékig közterületen, vagy közforgalmú magánúton a (4) bekezdés figyelembevételével.

(3)  Nem kötelező a telken belüli személygépjármű elhelyezés az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, amennyiben

a)  a telekre való ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg,

b)  a telken a már meglévő épület nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését, vagy az építési övezetben lehetővé tett felszíni parkoló kialakítását,

c)  egyéb műszaki adottságok vagy védett épület, épületrész miatt az elhelyezés nem lehetséges, továbbá

d)  meglévő épületnél

da)  legfeljebb 200 négyzetméter bruttó alapterületű kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység létesítésül, vagy rendeltetése ilyenre módosul, és annak 50 méteres körzetén belül a parkolás a közterületen megengedett, valamint

db)  a meglévő lakóépület emeletráépítése, tetőtérbeépítése során a kialakítandó új lakásszám nem haladja meg a 10 lakást, a Szent István körút – Újpesti rakpart – Dráva utca – Váci út által határolt területen az 5 lakást.

(4)  Közterületen vagy magánúton akkor biztosítható a személygépjármű elhelyezés az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel, amennyiben

a)  a telken belüli elhelyezés a (3) bekezdésben foglaltak alapján nem oldható meg, és

b)  az 5.b melléklet a közterületen való elhelyezést megengedi, továbbá a közterület vagy közforgalom céljára átadott magánút egy részének ilyen célú felhasználásához az út kezelője hozzájárult, és

c)  a kiszolgálandó rendeltetési egység(ek)hez a többlet-férőhely legkésőbb a rendeltetési egység elkészültéig megvalósul, és

d)  az elhelyezés céljából meglévő parkolóhely nem kerül beszámításra, továbbá

e)  a b) pont szerinti kialakított férőhely megszüntetése esetén az más telken, vagy más közterületen pótlásra kerül.

(5)  Nem alkalmazható a (3) - (4) bekezdés szerinti engedmény

a)  a 200 négyzetméternél nagyobb elárusító területű új kereskedelmi egység létesítése,

b)  a 300 négyzetméter területet meghaladó egyéb közösségi szórakoztató egység létesítése, továbbá

c)  a telepengedélyhez kötött tevékenységet tartalmazó épület létesítése, vagy ilyen célú rendeltetés módosítása

esetén.

(6)  A KÖk, KÖu-2, KÖu-3 övezetek területén a közforgalmú személyközlekedés megállóinak, állomásainak kiszolgálására, valamint az ezekkel kapcsolatban lévő gyalogos aluljárók területén létesülő kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egység esetében személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.

(7)  Autóbusz várakozóhely számának meghatározása során a méretezés alapját a meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetés módosítása esetében a teljes ellátandó férőhelyszám képezi az 5.d melléklet figyelembevételével, de csak a keletkező többlet férőhely szerinti igényt kell biztosítani, a már meglévő férőhely megtartása mellett.

(8)  Áruszállításhoz kapcsolódó várakozóhely biztosítása során

a)  az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű várakozóhelyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell biztosítani,

b)  a méretezés alapját a meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetés módosítása esetében a teljes ellátandó férőhelyszám képezi, de csak a keletkező többlet férőhely szerinti igényt kell biztosítani, a már meglévő férőhely megtartása mellett, továbbá

c)  a rendszeres áruszállítást igénylő, 300 négyzetméter bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények ellátása zártsorú beépítés esetén, vagy ha a telek mérete a telken belüli megállást és rakodást nem teszi lehetővé, akkor az közterületen lévő ún. koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.

 A személygépjárművek tárolására szolgáló várakozóhelyek és építmények 

13. §  

(1)  Felszíni személygépjármű várakozóhely kialakítása során

a)  szilárd, vagy szilárd vízáteresztő burkolatú felület létesítendő,

b)  6 férőhely felett a parkolót fásítani kell, melynek során

ba)  a parkoló felületek későbbi árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 darab várakozó- (parkoló) hely után 1 darab, nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott 12/14 törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő,

bb)  a parkoló alatti terepszint alatti építmény esetén a ba) alpont szerinti fa elültetésére biztosítandó ültetőközeg legalább 12 köbméter, a termőréteg vastagsága legalább 1,5 méter legyen;

c)  50 férőhelynél nagyobb befogadóképességű parkoló esetén a parkoló-sorokat egymástól elválasztó, legalább 2,0 méter széles fásított zöldsávot kell létesíteni, terepszint alatti építmény felett minimum 3,0 méteres termőréteg biztosításával,

d)  új, legalább 5 lakást tartalmazó lakóépület udvarán felszíni gépkocsiparkoló

da)  növényzettel futtatott pergolával, vagy

db)  legalább 4 parkolóhelyenként 1 darab ba) alpont szerinti fa ültetésével

alakítható ki.

(2)  Mélygarázs

a)  a zártsorú beépítési módú területen több egymás melletti telken a terepszint alatt egymással összeköthető módon is kialakítható önálló rendeltetési egységként, a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével,

b)  létesítésekor a kiszellőzését a tetőszint felett kell megoldani.

(3)  Önálló terepszint alatti parkolólétesítmény létesítése érdekében

a)  önálló helyrajzi számú, a közterülettel, teleknyúlvánnyal, vagy szolgalmi jog biztosításával rendelkező telek alakítható a tömbbelsőben – amennyiben a tömbre vonatkozó rendelkezések azt lehetővé teszik -, melynek esetében az övezetben előírt telekmérettől el lehet térni, terepszint felett a lejárást biztosító építmény helyezhető csak el, valamint

b)  közterület alatt is elhelyezhető önálló mélygarázsként, ha a Szabályozási terv

ba)  konkrét lehatárolással, vagy

bb)  helyszín kijelölésével

azt lehetővé teszi, továbbá

bc)  ha a terepszint felett csak a bejáratokat biztosító épületrész létesül.

(4)  A Szabályozási terven jelölt „Terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken vagy közterületen” javasolt szabályozási elem

a)  a terepszint alatti parkolólétesítmény elhelyezésének lehetséges pozícióját határozza meg, a geometriai méretei irányadóak, melytől a megvalósítás során – a jelölt helyszín részletes ismerete alapján – legfeljebb + 10%-kal szabad eltérni,

b)  a terepszint feletti beépítésként kizárólag a parkoló-létesítménybe való bejutást biztosító épületrész létesíthető

ba)  a lehatárolás területének legfeljebb 10%-án, és

bb)  a terepcsatlakozástól mért legfeljebb 6,0 méter legmagasabb ponttal,

továbbá

c)  több telket érintő lehatárolás esetén is legfeljebb egy műszaki létesítmény alakítható ki, mely

ca)  a telekhatárokon összeköthető, vagy

cb)  a létesítmény számára önálló helyrajzi számú, a közterülettel legalább teleknyúlványos kapcsolatú telekként is kialakítható, mely esetben a visszamaradó telkek az övezetben előírt legkisebb telekmérettől eltérhetnek.

(5)  A Szabályozási terven jelölt „Terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken vagy közterületen” területén kialakításra kerülő parkolólétesítmény

a)  telepítése során a lehatárolás területére eső faállomány legalább 60%-a megőrzendő,

b)  zárófödémén tetőkertet kell kialakítani, az építmény legalább felén, és minimum 0,5 méter talajtakarással, amennyiben felette nem kerül kialakításra közlekedést biztosító útfelület (gépjármű, gyalogos, kerékpár), felszíni parkoló vagy sportpálya,

c)  a tetőkerti termőrétegével együtt is legfeljebb 0,8 méterrel lehet magasabb a csatlakozó rendezett terepnél, továbbá

d)  összeköthető meglévő csatlakozó pincével, vagy mélygarázzsal.

(6)  Emelőszerkezetes parkoló-berendezés

a)  kizárólag a rendeltetésszerű használathoz szükséges előírt parkoló-férőhelyen felüli többletférőhely kialakítása érdekében alkalmazható,

b)  kizárólag önálló használatot biztosító parkoló-berendezés telepíthető,

c)  felszíni kialakítással nem telepíthető.

(7)  Parkolóház

a)  zártsorú és zártsorú zártudvaros beépítési módú övezet területén 100%-os beépítéssel építhető, ha az építési övezet előírása azt lehetővé teszi,

b)  földszinti közterület felőli traktusában közhasználatú rendeltetési egység(ek) (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás üzlethelyisé g) alakítandó(ak) ki, továbbá

c)  parkolóház vagy részben közhasználatú parkoló céljára szolgáló telken a legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutató figyelmen kívül hagyható.

 6. Egyes építmények 

 Üzemanyagtöltő állomások 

14. §  

(1)  Új üzemanyagtöltő állomás

a)  önálló kialakítással

aa)  a lakóterületi övezetben,

ab)  a Róbert Károly körút mentén és az attól délre eső területeken, a Gksz építési övezetbe, vagy Köu-2 övezetbe sorolt terület kivételével,

ac)  a Róbert Károly körúttól északra eső területeken a Duna és a Váci út közötti területen, valamint a Váci út menti egy tömbmélységben

nem helyezhető el, és

b)  telekhatárának távolsága lakó-, egészségügyi, szociális, valamint oktatási rendeltetésű meglévő épülettől, illetve azok építési helyétől legalább 50 méter kell legyen, amennyiben önálló kialakítású, valamint

c)  más rendeltetésű épületen belüli kialakítása esetén

ca)  a kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó funkcióhoz szükséges helyiségeket és az üzemanyagtöltő-kútállásokat is az azt befogadó épület beépítési kontúrján belül kell elhelyezni,

cb)  épületből kinyúló előtető vagy az épület elé épített tető alá üzemanyagtöltő-kútállások nem helyezhetők el, továbbá

d)  parkolóházban csak a KÖu övezetek mentén létesíthető.

(2)  Meglévő üzemanyagtöltő állomás

a)  fennmaradhat és felújítható, amennyiben az az építési övezet előírásának megfelel, és

b)  nem újítható fel, ha az 5000 négyzetméternél kisebb Zkp – Kk jelű közkert övezetbe sorolt ingatlanon található.

 Jelentős méretű kereskedelmi létesítmény, bevásárlóközpont 

15. §  

(1)  Több egymással szomszédos telken, a telekhatárok mentén való összenyitással, közös belső közlekedőtérrel rendelkező kereskedelmi létesítmény nem valósítható meg, amennyiben összesített általános szintterületük az építési övezetben megengedett legnagyobb kereskedelmi célú általános szintterületet meghaladja.

(2)  Jelentős kereskedelmi létesítmény közterületi homlokzatának kialakítása során teljesen zárt, bevilágítást nem biztosító homlokzat nem alkalmazható, a homlokzat legalább 50%-ban átlátható legyen.

(3)  A 6000 négyzetmétert meghaladó szintterületű kereskedelmi létesítmény kiszolgálására a telek főútvonal felőli közterületi telekhatára menti sávjában 20 férőhelyesnél nagyobb felszíni parkolóterület nem alakítható ki.

 Melléképítmények 

16. §  

(1)  Nem létesíthető melléképítmények:

a)  közműpótló műtárgy,

b)  húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

c)  állat ól, állatkifutó,

d)  trágyatároló, komposztáló,

e)  siló.

(2)  Az övezeti előírások az alábbi melléképítmények elhelyezhetőségét egyedi módon korlátozhatják:

a)  közmű-becsatlakozási műtárgy,

b)  hulladéktartály-tároló,

c)  - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

d)  kerti építmény,

e)  ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

f)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

 III. FEJEZET

 

7. Az építési hely 

 Az építési hely általános előírásai 

17. §  

(1)  Az építés helyének meghatározásához

a)  az építési helyet, valamint annak a terepszint felett is beépíthető és a kizárólag terepszint alatt beépíthető részét a Szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában a Rendelet 18-23. § rendelkezéseit kell figyelembe venni, [7. melléklet 2. ábra], és

b)  az építési helyen belül be kell tartani a telepítési távolság 24. § szerinti szabályait, továbbá az építési övezetek beépítési mértékre vonatkozó előírásait.

(2)  Az építési hely

a)  terepszint felett is beépíthető részének határait

aa)  a hátsó telekhatártól a hátulsó távolság határozza meg, amely a hátsókerttel azonos méretű, vagy annál nagyobb,

ab)  a telek oldalhatárától az oldalsó távolság határozza meg, amely az oldalkerttel azonos méretű, vagy annál nagyobb,

ac)  a közterület felől az előkerti határvonal, vagy a 26. § szerinti építési vonal határozza meg, továbbá

b)  kizárólag terepszint alatt beépíthető részén csak terepszint alatti, vagy a beépítésbe nem beszámító épületrész létesíthető, a levezető rámpát, lépcsőt is beleértve.

(3)  Az építési helyen kívül épület, épületrész az elő-, oldal- és hátsókertben az OTÉK-ban megengedett eresz, angolakna, alaptest, valamint alagsori vagy pinceszinti megközelítést biztosító lépcső, lejtő és támfal, továbbá a (4)-(7) bekezdésekben foglaltakon kívül nem létesíthető.

(4)  Az előkert előírt méretébe nyúlhat

a)  legfeljebb 1,5 méteres benyúlással erkély,

b)  előtető,

c)  legalább 5,0 méteres előkert esetén, legfeljebb 1,5 méter benyúlással zárterkély, árnyékoló-szerkezet.

(5)  A legalább 4,0 méteres oldalkert előírt méretébe nyúlhat legfeljebb 1,0 méterig: erkély, előlépcső, előtető.

(6)  A legalább 6,0 méteres hátsókertbe nyúlhat legfeljebb 1,0 méterig: erkély, előlépcső, előtető.

(7)  Meglévő épület csak akkor bővíthető az építési helyen kívül, ha arról az építési övezet külön rendelkezik.

(8)  A Szabályozási terven „kötött telekméret” jelöléssel rögzített építési hely alkalmazható a Rendelet hatálybalépése előtt már kialakult telek esetén, vagy, ha a jelölés egyszerre több telekre vonatkozik, ott akkor vehető figyelembe, ha a jelöléssel érintett telkeket egyesítik. A telekegyesítésen kívül más telekalakítás esetében az építési övezet szerinti építési helyet kell alkalmazni.

 Az építési hely a szabadonálló beépítési módú területeken 

18. §  A szabadonálló beépítési mód építési helyét – ha a Szabályozási terv és a VII. Fejezet kiegészítő előírása eltérő építési helyet nem állapít meg -, az alábbi méretek határozzák meg:

a)  az előkerti méret 0 méter,

b)  az oldalkert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagasság felével megegyező,

c)  a hátsókert mérete az építési övezethez tartozó 4. mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett épületmagassággal azonos méretű.

 8. A zártsorú beépítési módú területek általános előírásai 

A zártsorú beépítési módú építési hely általános rendelkezései

19. §  

(1)  A zártsorú beépítési mód szerinti építési hely (a továbbiakban: zártsorú építési hely) építési határvonalai azonosak a telek határvonalaival, kivéve, ha

a)  a Szabályozási terv építési helyet, előkertet, építési határvonalat rögzít, vagy

b)  a 20-23. §, vagy az építési övezet előírása ettől eltérően rendelkezik.

(2)  Az épület zártsorú építési helyen belüli kialakítása során

a)  a beépítési mértékbe beszámító részeinek elhelyezése az építési övezetben rögzítettek alapján lehet

aa)  zártudvaros vagy általánosan zártsorú a 20. §,

ab)  keretes a 21-22. §,

ac)  szabadonálló jellegű a 23. §

előírásai szerint, és

b)  a beépítési mértékbe nem beszámító épületrészei az építési hely egész területén elhelyezhetők, a vonatkozó előírások figyelembevételével, továbbá

c)  a közterület felőli sávban a telekre vonatkozó hátsókert vagy hátulsó távolság előírásától függetlenül 10,0 méter épületmélységű épület elhelyezhető.

 A zártudvaros és az általános zártsorú beépítés rendelkezései 

20. §  

(1)  A zártsorú zártudvaros beépítésre kijelölt „ZU” jelű építési övezetben

a)  a telek zártudvarosan építhető be, vagy

b)  a telek csak a keretes beépítés szabályai szerint építhető be – a 21-22. § szerinti akár az „A”, akár a „B” típus alkalmazásával – ha a szomszédos beépítés mindkét oldalhatáron keretes jellemzőkkel rendelkezik, vagy ha a kis telekmélység nem teszi lehetővé a zártudvaros beépítést, továbbá

c)  figyelembe kell venni, hogyha valamely oldal- vagy hátsó telekhatáron a szomszédos telken nem áll olyan épület, amelynek tűzfala legalább a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értéket eléri, akkor azon a telekhatáron – az utcafronti beépítés kivételével – nem létesíthető új épületszárny,

kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő építési helyet határoz meg. [7. melléklet 3. ábra]

(2)  Az általános zártsorú beépítésre kijelölt „Z” jelű építési övezetben

a)  a közterület felőli telekhatáron a telek zártsorú jellemzőkkel építendő be, a telek belső részén az épületrészek elhelyezése nem meghatározott, ha azok a telepítési távolság, vagy az udvari térarány figyelembevételével a szomszédos ingatlanok beépítését nem korlátozzák, vagy

b)  a telek zártudvarosan építhető be akkor, ha a telekhatárok felől legalább a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értéket elérő magasságú tűzfal veszi körül a telket,

kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő építési helyet határoz meg, vagy az építési övezet az épület, vagy épületrész elhelyezéséről másként rendelkezik.

 A zártsorú keretes beépítés általános rendelkezései 

21. §  

(1)  A „Zk” jelű zártsorú keretes beépítésű építési hely részeit (továbbiakban: keretes építési hely) a (2)-(8) bekezdés és a 22. § rendelkezései határozzák meg, kivéve, ha a Szabályozási terv eltérő építési helyet, előkertet, építési határvonalat jelöl.

(2)  A keretes építési helyet

a)  az utca felőli, a terepszint felett is beépíthető zártsorú csatlakozású építési sáv: az utcai sáv, és

b)  az udvar felőli, a terepszint alatt a telek teljes szélességében beépíthető, a terepszint felett nem, vagy csak korlátozottan beépíthető építési sáv: az udvari sáv

alkotja, melyek szabályai alapján az építési övezetek „A”, „B” és „C” típusú keretes beépítést különböztetnek meg, és betűvel való jelölésüket az építési övezet kódja tartalmazza (a továbbiakban: „A” típus vagy „B” típus vagy „C” típus).

(3)  A keretes építési hely részeinek megállapítása során

a)  az utcai sáv és az udvari sáv mélységi (közterületi határra merőleges) méretét, továbbá a hátulsó távolságot a telekmélység függvényében a 2. melléklet 1. számú táblázata határozza meg,

b)  az utcai sáv mélységét

ba)  a közterületi telekhatártól kell mérni, vagy

bb)  a Szabályozási tervben rögzített előkert esetén annak határvonalától, vagy ha építési vonal is rögzítve van, akkor attól kell mérni, mely esetben a 2. melléklet 1. számú táblázata szerinti telekmélységet az előkert méretével, vagy az építési vonal közterületi határtól való távolságával csökkentve kell figyelembe venni,

továbbá

c)  az utcai sáv meghatározásakor az előkert méreténél a közterületi határtól nagyobb távolságban lévő építési vonalat úgy kell figyelembe venni, hogy az arra helyezett utcai sáv és az előkerti határvonal közötti rész beépíthető a terepszint alatt és fölé erkély, zárterkély nyúlhat,

d)  a hátsókert méretét

da)  az „A” és „B” típus esetében az építési övezet határozza meg, annak hiányában 50 méteres telekmélységen túl a hátsókert mérete 6,0 méter,

db)  a „C” típus esetében a 2. melléklet 1. számú táblázata határozza meg.

(4)  A keretes építési hely terepszint felett is beépíthető részeit

a)  az „A” típus esetén

aa)  az utcai sáv, és

ab)  az udvari sáv 45-os szerkesztésű lehatárolása, valamint

ac)  a hátsó telekhatártól mért hátulsó távolság,

b)  a „B” típus esetén az utcai sáv,

c)  a „C” típus esetén

ca)  az utcai sáv és

cb)  az udvari sávra vonatkozó oldalsó távolság

határozza meg.

(5)  A keretes építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén

a)  hátsókert előírása hiányában és ha az építési övezetben megengedett terepszint alatti beépítés aránya 70%-nál kisebb, akkor a hátsó telekhatár hosszának legalább 2/3-án, az attól mért legalább 4,0 méteres sávot az első pinceszinten szabadon kell hagyni, és növényzettel kell beültetni, de a szabadon maradó sávba a második pinceszint benyúlhat, továbbá

b)  a tetőkerttel együtt kialakított pinceszint a zöldtető termőföld vastagságával együtt sem emelkedhet az eredeti és a szomszédos csatlakozó terepszint fölé 1,0 méternél jobban.

(6)  Átmenő telek esetében – mindhárom („A”, „B”, „C”) típusban – az utcai és udvari sávok méretét úgy kell meghatározni, mintha a hátsó telekhatár az átmenő telek felezővonalában lenne.

(7)  Három oldalról közterülettel határolt saroktelek esetében – mindhárom („A”, „B”, „C”) típusban – [7. melléklet 4.,5.,6. ábra]

a)  a telek három közterületi határa felé utcai sáv van, melyek mélysége azonos a csatlakozó telek utcai sávjának mélységével, és

b)  a szomszéd telkekhez nem csatlakozó közterületi telekhatár felől az arra merőleges telekmélység szerint kell megállapítani az utcai sávot, a c) pont figyelembevételével, továbbá

c)  a telek oldalhatára mentén az utcai sávon túl oldalkertet kell figyelembe venni és oldalsó távolságot kell tartani, melyek mérete a b) pont szerinti telekmélység alapján megállapított hátsókerti méretnek és oldalsó távolságnak felel meg.

(8)  Védett épülettel szomszédos foghíjtelek beépítése során

a)  ha a telek oldalhatárán a szomszédos telken álló védett épület tűzfala legalább a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értéket eléri, akkor azon a telekhatáron új épületszárny létesíthető, és

b)  a 22. § előírásait ezzel a rendelkezéssel együtt kell alkalmazni.

 Az „A”, „B”, „C” típusú zártsorú keretes beépítés részletes előírásai 

22. §  

(1)  Az „A” típusú keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része [7. melléklet 4. ábra]

a)  közbenső telek esetén

aa)  az utcai sáv, és

ab)  az udvari sávnak az a része, melyet közrezár az udvari sáv közterület felőli határvonala és annak a telek két oldalhatárával közös pontjaiból a telekhatárral 45-os szöget bezáró, a telek középvonala felé húzott két egyenes vonal, és a hátulsó távolsággal meghatározott vonal,

b)  saroktelek esetén

ba)  az utcai sávok egybefüggő területe és

bb)  a telek hosszabb oldalhatárnak és az utcai sáv telekbelső felőli határának közös pontjából az oldalhatárral 45-os szöget bezáró vonal és a két utcai sáv által közrezárt terület,

valamint

c)  a telek oldalhatárán csatlakozó – a (4) bekezdésnek megfelelő – szomszédos épülethez úgy illeszkedik, hogyha annak mélységi mérete a beépítendő telek utcai sávjánál

ca)  nagyobb, akkor a szomszédos épület telekhatáron csatlakozó hátsó homlokzatának meghosszabbított vonala és a beépítendő telek 45-os határvonala, valamint telekhatára által közrezárt terület is beépíthető a terepszint felett, vagy

cb)  kisebb, akkor a szomszédos épület telekhatáron csatlakozó hátsó homlokzatának meghosszabbított vonalától a telekbelső felé 3,0 méteres oldalsó távolságot kell tartani a közös telekhatártól,

továbbá

d)  a telekhatárhoz úgy igazodik, hogyha a telek oldalhatára nem merőleges a közterületi telekhatárra, és az eltérés ±5-nál nagyobb, akkor az ab) és bb) alpontban szereplő 45-os vonal helyett szögfelezőt kell húzni a telek középvonala felé.

(2)  A „B” típusú keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része [7. melléklet 5. ábra]

a)  közbenső telek esetén az utcai sáv,

b)  saroktelek esetén az utcai sávok olyan egybefüggő területe, melyek megállapítása során a hosszabb oldalsó telekhatár mentén az utcai sávon túl, az oldalkert mérete a hosszabb telekhatárra merőleges közbenső telekre vonatkozó hátsókert méretének felel meg, valamint

c)  a telek oldalhatárán csatlakozó, eltérő méretű szomszédos utcai sávhoz úgy illeszkedik, hogy a telekhatáron a nagyobb mélységű utcai sáv a kisebb mélységű utcai sávhoz igazodik, melynek során a telek oldalhatárától 3,0 méteres oldalsó távolságot kell tartani a kisebb mélységű sáv meghosszabbításában, és

d)  a telek oldalhatárán csatlakozó meglévő szomszédos épülethez a (4) bekezdésben foglaltak szerint illeszkedik.

(3)  A „C” típusú keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része [7. melléklet 6. ábra]

a)  közbenső teleknél

aa)  az utcai sáv, és

ab)  az udvari sávnak az utcai sávhoz csatlakozó, a telek mindkét oldalhatárától 5,25 méteres oldalsó távolságra megállapított, hátsókertig terjedő része, melyen belül az épület udvari párkánymagassága nem haladhatja meg a 10,5 métert,

b)  saroktelek esetén

ba)  az utcai sávok egybefüggő területe, és

bb)  az udvari sávnak az utcai sávokhoz csatlakozó, a telek mindkét oldalhatárától 5,25 méteres oldalsó távolságra eső része,

valamint

c)  a telek oldalhatárán csatlakozó, eltérő méretű szomszédos utcai sávhoz úgy illeszkedik, hogy a telekhatáron a nagyobb mélységű utcai sáv a kisebb mélységű utcai sávhoz igazodik, melynek során a telek oldalhatárától 3,0 méteres oldalsó távolságot kell tartani a kisebb mélységű sáv meghosszabbításában, és

d)  a telek oldalhatárán csatlakozó meglévő szomszédos épülethez a (4) bekezdésben foglaltak szerint illeszkedik, továbbá

e)  területén egy épület közterületi határra merőleges hossza legfeljebb 35 méter lehet, és

f)  az udvari sávban nem határozható meg 18 méternél kisebb telekszélesség esetén.

(4)  A telek oldalhatárán csatlakozó meglévő szomszédos épületet akkor kell figyelembe venni, ha annak kialakult párkánymagassága a 35. § szerinti Pmu értékénél nagyobb, vagy annál legfeljebb 3,0 méterrel alacsonyabb, melynek során

a)  amennyiben a „B” és „C” típus esetén a figyelembe veendő szomszédos épületnek a telek oldalhatárán csatlakozó mélységi mérete a beépítendő telek utcai sávjánál [7. melléklet 5., 6. ábra]

aa)  nagyobb, és a méretbeli különbség nagyobb, mint 3,0 méter, akkor – a hátsókert együttes figyelembevételével – a beépítendő telek udvari sávja legfeljebb 6,0 méteres szélességében a terepszint felett is beépíthető a szomszédos meglévő épület udvari homlokzatának meghosszabbított vonaláig,

ab)  kisebb, akkor a létesülő épület legfeljebb 2 méterrel térhet el a szomszédos meglévő épület hátsó csatlakozó homlokzati vonalától a telekbelső felé, és a 2 méteren túl legalább 3,0 méteres oldalsó távolságot kell tartani,

b)  amennyiben a szomszédos telken az épület nem közvetlenül az oldalsó telekhatáron áll, akkor az épületköz, vagy az épülethézag szabályai figyelembevételével az épületcsatlakozástól el lehet tekinteni, amennyiben az építési övezet azt lehetővé teszi;

c)  ha a szomszédos telken lévő védett épület(rész) a telek oldalhatárán áll, és az utcai sávhoz képest hosszabb szakaszon tűzfalas kialakítású, és a tűzfalának magassága a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értéknél nagyobb, vagy annál legfeljebb 3,0 méterrel alacsonyabb, akkor ahhoz az utcai sávon túlnyúló épületszárnnyal lehet csatlakozni a tűzfaltakarás érdekében, legfeljebb a szomszéd épület mélységének megfelelően a hátsókert vagy a hátulsó távolság figyelembevételével és a csatlakozó párkánymagasságot a 36. § szabályai szerint kell meghatározni.

 Szabadonálló jellegű épületelhelyezés zártsorú beépítési módú területen 

23. §  

(1)  A zártsorú építési helyen belül szabadonálló jellegű az épületelhelyezés, ha az épületek nem csatlakoznak zártan a telekhatáron a szomszédos telkek épületeihez.

(2)  A zártsorú beépítési módú, szabadonálló jellegű épületelhelyezésre kijelölt „ZSz” jelű építési övezetben

a)  az épület – a szomszédos beépítés függvényében – szabadonálló jelleggel helyezhető el, melynek során

aa)  a terepszint alatti épületrész, továbbá a földszint és az I. emelet épületrésze bárhol elhelyezhető, a telekhatárig tűzfalasan is kiépíthető,

ab)  az aa) alpont szerinti építményszintek feletti épületrész a meglévő vagy a tervezett szomszédos épülettől való telepítési távolság és udvari térarányok betartásával kerülhet elhelyezésre;

b)  az a) pont szerinti szabadon álló jellegű épületelhelyezés során nem kell figyelembe venni az építési vonal 26. § szerinti szabályait.

 9. Épületek közötti távolságok 

 Telepítési távolság a zártsorú beépítési módban, az épületköz és az épülethézag 

24. §  

(1)  Amennyiben a két szomszédos telken álló épület egymás felé néző homlokzatának az egymással szemben átfedésben lévő homlokzathossza 6,0 méternél nagyobb, akkor a telekre meghatározható telepítési távolság legalább 2/3-ának megfelelő távolságot akkor is tartani kell, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza lakások huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek nyílászáróit.

(2)  Az épületköz [7. melléklet 7. ábra]

a)  a közterület felé eső zárt térfalat megszakító, a szabad átlátás vagy átjárás biztosítása céljából – a e) pontban foglalt kivétellel – terepszint felett nem, de a terepszint alatt beépíthető terület,

b)  akkor létesíthető, ha

ba)  az építési övezet előírása azt lehetővé teszi vagy

bb)  a Szabályozási terv kifejezetten előírja vagy lehetővé teszi,

c)  legkisebb szélességét a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása határozza meg, ezek hiányában

ca)  általános esetben az OTÉK szerint kell meghatározni, kivéve,

cb)  ha az egymással szemközti homlokzatok egymással való átfedése nagyobb, mint 16 méter, mely esetben legalább az épületközre néző nagyobbik homlokzat párkánymagassági értékének 2/3-ával megegyező méret,

d)  a cb) alpont szerinti nagyobb homlokzat párkánymagasságának meghatározásakor

da)  magastetős kialakítású épülethomlokzat esetén az OTÉK szerinti párkánymagasságot,

db)  lapostetős épület esetében a Rendelet 2. §-a szerinti lapostetős épület homlokzatának párkánymagasságát kell figyelembe venni,

továbbá

e)  az emeleti szinten is kialakítható úgy, hogy az épületköz területén legfeljebb a földszint és az alsó emeleti szintek kerülnek beépítésre a földszinti gyalogos átjárás biztosítása mellett,

f)  területe közhasználatú területként kialakítható,

g)  területére tekintő homlokzatot

ga)  az épület többi homlokzatával azonos minőségben kell kialakítani,

gb)  tűzfalasan nem alakítható ki a Gksz-1 és Gksz-2 jelű övezetek területén létesülők kivételével.

(3)  Az épülethézag [7. melléklet 7. ábra]

a)  a telekhatár mentén a közterület felé eső zárt térfalat megszakító, a szomszédos telken álló meglévő épület nyílászáróval ellátott homlokzatától való távolság biztosítása céljából kialakított, terepszint felett nem, a terepszint alatt beépíthető terület, amelynek létesíthetőségét az építési övezet előírása határozza meg, és

b)  kialakításának szükségességét vizsgálni kell, ha a szomszédos telek meglévő épülete homlokzattal tekint a telekhatár felé és az attól való távolsága kisebb, mint a telekre vonatkozó beépítési magasság fele, valamint

c)  létesítése során, ha a kialakult szomszédos beépítés miatt az épülethézag egy telekre eső legkisebb mérete nem felel meg az előírt távolságnak, akkor annak hiányzó szélességét az építéssel érintett telken kell biztosítani, továbbá

d)  nem létesíthető, amennyiben a szomszédos telek nem beépített, vagy meglévő épülete a Pmu értékének felét nem éri el, kivéve, ha az épületcsatlakozás műszaki okból másként nem lehetséges, vagy kedvezőtlen építészeti vagy műszaki következménnyel jár, egyéb esetben az új épület a telekhatáron tűzfalasan létesíthető,

e)  területére tekintő homlokzat az (4) bekezdés b)-c) pont szerinti esetben az épület többi homlokzatával azonos minőségű legyen.

(4)  Az épülethézag szélességének megállapítása során a két homlokzat között

a)  a meglévő, nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat és az átfedésben létesülő tűzfal esetén legalább 3,0 méter,

b)  a meglévő, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat és az átfedésben létesülő tűzfal esetén legalább 6,0 méter,

c)  két nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat esetén, vagy egy huzamos és az átfedésben lévő, nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat esetén legalább 6,0 méter

távolság legyen.

 Az udvarok térarányai 

25. §  

(1)  Az előírt udvari térarány

a)  nem lehet nagyobb az építési övezetben meghatározott értéknél, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik,

b)  előírását a saját telekre vonatkozóan figyelembe kell venni

ba)  új épület létesítése során és

bb)  meglévő épületnek az udvar felé történő bővítése, vagy magassági növelése esetén és

c)  előírásának az udvar minden irányába teljesülnie kell.

(2)  Az udvari térarány számításának szabályai:

a)  az udvari térarány számított értéke az épületszárny udvari párkánymagassága (Pm) és az arra merőleges udvarméret (Um) hányadosa (Pm/Um),

b)  az udvari párkánymagasságot az udvar járószintjétől, beépített udvar esetén a zárófödémétől kell mérni, eltérő párkánymagassági értékek esetén azok átlagát kell figyelembe venni,

c)  nem kell az udvari térarányt betartani az ugyanazon homlokzati felületből az udvar terébe legfeljebb 3,0 méteres benyúlású épületrészek, rizalitok között.

 10. Utcai térfalak szabályozása a zártsorú beépítési mód esetén 

 Az utcai térfal meghatározása – általános építési vonal, eltéréssel szabályozott építési vonal 

26. §  

(1)  Az utcai térfal

a)  meghatározására az építési vonal szolgál, mely a Rendelet alkalmazásában

aa)  általános építési vonal, és

ab)  eltéréssel szabályozott építési vonal

lehet, továbbá

b)  kialakítása során az építési vonal határozza meg, hogy az épület közterületi homlokzati felülete (térfala) milyen arányban legyen

ba)  az építési vonal teljes hosszában az arra állított, és

bb)  a járdatőtől (terepcsatlakozástól) a Pmu értékű utcai párkánymagasság vonaláig (vagy az épületmagasság metszésvonaláig) terjedő

függőleges síkon, amit a Szabályozási terven jelölt építési vonal esetében – a grafikai megjelenítés miatt – annak közterület felőli szélére kell állítani.

(2)  Az általános építési vonal [7. melléklet 8. a-b ábra]

a)  azonos a Szabályozási terven feltüntetett általános építési vonallal, vagy

b)  amennyiben nem kerül külön feltüntetésre a Szabályozási terven, akkor megegyezik

ba)  a közterület felőli telekhatárral, vagy

bb)  a Szabályozási terven feltüntetett előkert esetén az előkerti építési határvonallal, és

c)  figyelembevétele során az épület közterületi homlokzati felülete legalább 75%-ban az (1) bekezdés b) pontja szerinti függőleges síkra kell, hogy illeszkedjen.

(3)  Az eltéréssel szabályozott építési vonal [7. melléklet 8. a-b ábra]

a)  figyelembevétele során az épület közterületi homlokzati felülete legalább a Szabályozási terven rögzített arányban (min. %) illeszkedjen az (1) bekezdés b) pontja szerinti függőleges síkra, és

b)  ettől a függőleges síktól legfeljebb a Szabályozási terven megadott távolságban (max. m) térhet el a telekbelső irányába

kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

(4)  A közterületi homlokzati felület figyelembe veendő részének kell tekinteni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott felületi arány megállapításakor

a)  a földszintről induló árkád oszlopainak külső síkja által meghatározott homlokzati síkot az árkád teljes magasságában és homlokzati szélességében, és

b)  a loggia hátrahúzott határoló falát, valamint

c)  az építési vonal közterület felőli szélétől a közterület irányába kinyúló épületrészek (az erkély, zárterkély, egyéb épületrész) külső felületeit.

(5)  Az építési helyen belül jelölt építési vonal esetén az építési hely határa és az építési vonal közötti sávba benyúlhat

a)  terepszint alatti épület, épületrész,

b)  terepszint felett a telek beépítési mértékébe nem beszámító épületrész és építmény,

c)  erkély, zárterkély,

kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

(6)  Az építési vonal figyelmen kívül hagyható

a)  épületköz vagy épülethézag létesítése,

b)  az épület hátraléptetése,

c)  a nyitott udvar kialakítása vagy nyitott sarok kialakítása, továbbá

d)  a Szabályozási terven feltüntetett „zöldfelület létesítés preferált helye” jelölés esetén, a területre vonatkozó építési övezetek előírásainak figyelembevételével.

(7)  A szabad térformálást jelző vonal Szabályozási terven történő feltüntetése esetén

a)  az épület közterület felőli térfalának elhelyezése az építési helyen belül nem meghatározott, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik, és

b)  a szabad építészeti térformálás érdekében, a (2) bekezdés c) pont előírását nem kell figyelembe venni.

 Az épület hátraléptetése, a nyitott udvar, a nyitott sarok 

27. §  

(1)  Az épület hátraléptetésének szabályai: [7. melléklet 9. ábra]

a)  a telek oldalhatárától mért 4 méteres távolságon belül az épület az építési vonalon áll, kivéve, ha a hátraléptetés két, vagy több épületre vonatkozik, mely esetben a telekhatáron csatlakozó épületek hátraléptetése azonos méretű,

b)  a hátraléptetés mélysége kisebb a hátraléptetés szélességénél,

c)  az épület közterületi határvonaltól történő hátraléptetésének legkisebb szélessége

ca)  egy épület esetén 8,0 méter,

cb)  két telek közös határán hátralépő épületek estében együttesen legalább 12 méter, mely esetben egy-egy telekhez legalább 5 méter kell, hogy tartozzon,

d)  megfelel a hátraléptetés felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontokban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az I. emeleti szinten az épület nem lép hátra és a hátraléptetés az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra.

(2)  A nyitott udvar kialakításának szabályai: [7. melléklet 9. ábra]

a)  a közterületi telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,

b)  a nyitott udvar szélessége nem lehet kisebb, mint az utca szélessége,

c)  a nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben az egy telekre eső udvar szélessége legalább 5 méter legyen,

d)  saroképület esetén a nyitott udvar csak a legalább 26 méteres telekhomlokvonal esetén létesíthető,

e)  a nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is,

f)  a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető,

g)  megfelel a nyitott udvar felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontokban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az I. emeleti szinten az udvar beépül és a nyitott udvari rész az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra.

(3)  A nyitott sarok méretbeli szabályai: [7. melléklet 9. ábra]

a)  saroktelek esetében a két szomszédos telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,

b)  az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni,

c)  a nyitott sarok felé függőfolyosó nem létesíthető,

d)  a nyitott sarok fölé csak a III. emelettől felfelé nyúlhat 1,0 méternél nagyobb benyúlású épületrész.

 A közterület fölé nyúló épületrészek 

28. §  Az épületrész közterület fölé történő benyúlásának szabályai:

a)  a benyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 4,5 méter legyen,

b)  a Váci út, a Róbert Károly körút mentén a d) pont rendelkezését nem kell figyelembe venni,

c)  erkély az oldalsó telekhatártól legalább 1,20 méter távolságra létesíthető,

d)  a legalább 14 méter széles közterület esetén

da)  az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a, de legfeljebb 1,50 méter,

db)  az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 3/5-e lehet,

dc)  zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, egybefüggő szélessége nem haladhatja meg a homlokzatszélesség 2/5-ét, 21 méternél szélesebb közterület esetén a 3/5-ét,

dd)  a közterület fölé benyúló erkély, zárterkély, a legalább 0,6 méterre benyúló (épített vagy szerelt) árnyékoló-szerkezet vagy más épületrész homlokzattal párhuzamos összesített hossza nem haladhatja meg a homlokzatszélesség épületszintenkénti összesített hosszának felét – a földszint kihagyásával -, melynek számítása során az ereszt, az előtetőt, az építménydíszt figyelmen kívül kell hagyni,

e)  a 14 méternél kisebb, de legalább 12 méter széles közterület esetén

ea)  az erkélyek, zárterkélyek benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a,

eb)  az erkélyek, zárterkélyek összesített hossza egy épületszinten legfeljebb a homlokzatszélesség 2/5-e lehet,

ec)  zárterkélynek nem számító épületkiugrás benyúlása legfeljebb a közterület szélességének 1/30-a lehet, homlokzati egybefüggő felülete nem haladhatja meg a teljes homlokzatfelület 1/5-ét,

ed)  a közterület fölé árnyékoló-szerkezet benyúlása legfeljebb 0,4 méter lehet,

f)  előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet, a közúti űrszelvény figyelembevételével.

 IV. FEJEZET

 

11. A szabályozási határértékek alkalmazása 

 Az építési övezetek és az övezetek szabályozási határértékeinek figyelembevétele 

29. §  

(1)  A 3. melléklet szerinti táblázatokban szereplő szabályozási határértékek az építési övezetben foglalt feltételek és a táblázat magyarázatának együttes figyelembevételével alkalmazandók, kivéve, ha

a)  a Szabályozási terv, vagy

b)  az egyes területekre vonatkozóan a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik.

(2)  A telken létesíthető általános szintterület meghatározása során:

a)  a telken létesíthető általános szintterület nagyságát

aa)  az általános szintterületi mutató alapján és

ab)  az építési helyre, a beépítési magasságra, továbbá az udvari térarányokra, valamint a telepítési távolságokra vonatkozó szabályok figyelembevételével

számítható általános szintterület közül a kisebb érték határozza meg,

b)  meglévő épületben működő közhasználatú rendeltetés utólagos akadálymentesítése során az építési övezet szabályozási paramétereitől – kizárólag az akadálymentesítés megvalósítása érdekében szükséges mértékig – el lehet térni,

c)  szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerinti feltételekkel.

(3)  A terepszint alatti beépítés mértéke – a telek beépítési mértékébe nem beszámító – a terepszint alatti épületek és épületrészek bruttó alapterületének és a telek területének a hányadosa, amelybe be kell számítani

a)  az épület teljes pinceszintjének bruttó alapterületét és

b)  az önálló terepszint alatti építmény bruttó alapterületét.

 12. A zöldfelületek szabályozása 

 Az előírt legkisebb zöldfelület kialakítás helye és módja, tetőkert, zöldtető figyelembevétele 

30. §  

(1)  Az előírt legkisebb zöldfelületi arány

a)  a teljesértékű (alá nem épített) zöldfelület mellett zöldtető területével is biztosítható, mely esetben

aa)  a termőréteg vastagságát, a zöldtetőre vonatkozó intenzitás mértékét és figyelembevételét az OTÉK alapján kell számítani,

ab)  a kiültetésre kerülő növényzet fenntartásához szakszerűen megválasztott termőréteget és rétegrendet kell biztosítani, az öntözés megfelelő biztosítása (öntözőrendszer telepítés) mellett, továbbá

b)  számítása során nem vehető figyelembe

ba)  a felszíni parkolóterület gyephézagos beton vagy műanyag gyeprácsos felülete, és

bb)  a burkolt környezetben létesülő 1 négyzetméter területnél kisebb zöldfelület.

(2)  A Szabályozási terven lehatárolt „elsőrendű zöldfelület” és „másodrendű zöldfelület” szabályai: [7. melléklet 10. ábra]

a)  az „elsőrendű zöldfelület” lehatárolásnak legalább a Szabályozási terven rögzített arányú (%) területrészén teljes értékű zöldfelületet kell létrehozni, és

aa)  ha a Szabályozási terv „TA” jelzést nem tartalmaz, akkor a lehatárolás egésze építési helyen kívülinek tekintendő,

ab)  ha a Szabályozási terv „TA” jelzést tartalmaz, akkor a lehatárolás területén a meghatározott arányú (%) teljesértékű zöldfelület biztosításán túli terület a terepszint alatt beépíthető az erre szolgáló építési helyen belül,

b)  a „másodrendű zöldfelület” lehatárolásnak a legalább a Szabályozási terven rögzített arányú (%) területrészén zöldfelületet kell létrehozni akár tetőkerti zöldtető, akár teljesértékű kialakítással, egyben a Szabályozási terv szerinti „másodrendű zöldfelület” lehatárolás

ba)  beépíthető az erre szolgáló, a Szabályozási terven rögzített építési helyen belül, és

bb)  kizárólag terepszint alatt építhető be, ha az építési hely Szabályozási tervi jelölése hiányában a „TA” (terepszint alatt beépíthető) jelzés van rögzítve, vagy

bc)  terepszint alatt, a terepszinten és részben terepszint felett is beépíthető, ha az építési hely Szabályozási tervi jelölése hiányában „TAF” (terepszint alatt és felett is beépíthető) jelzés van rögzítve, és

bd)  a bc) pont szerinti esetben legfeljebb a terepszint alatti és a földszintes épületrész tetőkerti zöldfelülete vehető figyelembe, továbbá

c)  az a) és b) pont szerinti lehatárolás területén belül felszíni parkoló nem alakítható ki akkor sem, ha egyébként a lehatárolás egy része beépíthető.

(3)  A Szabályozási terven lehatárolt „zöldfelület létesítés preferált helye” területén új épület elhelyezése esetén a telekre meghatározott legkisebb zöldfelület egy részét az építési övezetben meghatározott arányban a lehatároláson belül kell megvalósítani.

(4)  A biológiai aktivitás növelése érdekében történő kötelező fásítás szabályai:

a)  amennyiben az építési övezet, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása a telek biológiai aktivitás növelése érdekében az előírt zöldfelületi minimum teljesítésén felül kötelező fásítást ír elő a telek területének arányában, azt a következők szerint kell figyelembe venni:

aa)  az építési övezethez tartozó táblázatban a telekterület arányában meghatározott fásítandó terület minden 10 négyzetméterére számolva 1 darab közepes, vagy nagy lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 6 centiméter törzsátmérőjű, kétszer iskolázott, sorfa minőségű faegyed telepítendő,

ab)  az aa) alpont szerint telepítendő fák elhelyezését az építési övezet határozza meg,

ac)  a fák törzsének 1,5 méteres sugarán belül vízáteresztő burkolatot kell létesíteni vagy a természetes ültető közeget faveremráccsal, aljnövényzettel vagy cserjésítéssel kell kialakítani,

ad)  aláépített területen vagy tetőkerti kialakítás esetén az ültetőközeg mérete legalább 12 köbméter, a termőréteg vastagsága legalább 1,5 méter legyen,

b)  az a) pont szerinti faültetés elmaradása esetén a telek előírt legkisebb zöldfelületi arányát az építési övezetben meghatározott arányban kell növelni.

(5)  Az előkert zöldfelület kialakításának szabályai:

a)  legalább kétszintes növényállományt kell létesíteni a bejáratok, gépkocsi behajtók és az egyéb műszaki létesítmények burkolt felületein kívüli részén;

b)  az előkert teljes területéhez viszonyított előírt zöldfelületi arány

ba)  közhasználatú előkert esetében legalább 25%,

bb)  parkolást vagy vendéglátó funkciót is szolgáló előkert esetében legalább 35%,

bc)  egyéb esetben legalább 50%;

c)  új épület létesítésekor, amennyiben az előkerttel rendelkező telek előtti közterületi szakaszon a keresztmetszeti adottságok, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosítása miatt nincs, vagy nem telepíthető közterületi fasor, az előkert legalább minden 50 négyzetméterére 1 darab kis vagy közepes lombkoronájú fát kell ültetni.

 13. A szintterület paramétereinek alkalmazása 

 A szintterületi mutató számítása 

31. §  

(1)  Az építési övezet a telek területéhez viszonyítva meghatározza a telek legnagyobb megengedett általános szintterületi mutatóját (általános szintterület/telekterület) és a telek legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatóját (parkolási szintterület/telekterület), melyek figyelembevétele során [7. melléklet 11. ábra]

a)  az általános szintterületbe minden építményszint – általános- és parkolási szintterület

is – beszámítható,

b)  a parkolási szintterületi mutató számításánál csak a parkolási szintterületet lehet figyelembe venni.

(2)  Az általános szintterületbe be kell számítani:

a)  az általános célú építményszint bruttó alapterületét,

b)  a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét,

c)  a garázs szintterületének

ca)  egészét, amennyiben az építési övezet nem határoz meg külön e célból parkolási szintterületi mutatót vagy

cb)  azon részét, amely meghaladja az építési övezetben meghatározott parkolási szintterületi mutató alapján számított parkolási szintterületet.

(3)  Az általános szintterületbe nem kell beszámítani:

a)  az alábbi építményszintek bruttó alapterületét:

aa)  az 1,9 méternél kisebb belmagasságú nem tetőtéri helyiség, helyiségrész,

ab)  az 1,9 méternél kisebb belmagasságú tetőtéri helyiség, helyiségrészek közül a rendeltetési egység tetőtéri bruttó alapterületének 20%-át meg nem haladó rész,

ac)  a beépített tetőtéren kívüli padlástér, és

ad)  az épület beépített alapterületének 15%-át meg nem haladó gépészeti helyiség;

b)  az alábbi építményszintek határoló főfalak nélküli alapterületét:

ba)  az erkély, függőfolyosó, tornác vagy udvari árkád, a fedett, de oldalt nyitott külső emeleti szinti közlekedő, továbbá

bb)  a közterülethez csatlakozó árkád;

c)  az alábbi építményszintek nettó alapterületét:

ca)  a fedetlen udvar, a fedetlen terasz,

cb)  a légudvar, a légakna, az akna, a felvonóakna (személy-, teher-, gépjármű);

d)  az építményszintnek nem számító padlás területét és az olyan tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

(4)  A parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, melybe beszámítható

a)  a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

b)  a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér,

c)  a lehajtó és felhajtó rámpa,

d)  a parkolóterületen belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá

e)  a parkoló üzemeltetését szolgáló és a parkolóval azonos szinten lévő helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, továbbá raktár

területe, melyek figyelembevétele során az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.

 A meglévő épület és az új épület szintterületi mutatója 

32. §  

(1)  Új épület létesítése és meglévő épület bővítése során

a)  a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni, és

b)  a megengedett legnagyobb parkolási szintterületi mutatót figyelembe lehet venni

kivéve, ahol az építési övezet előírása ettől eltérően rendelkezik.

(2)  A meglévő épület utólagos rendeltetésmódosítása és átalakítása eredményeként korábban más célú építményszint helyén létrejövő garázsszint esetében a parkolási szintterületi mutatót lehet, de nem kell alkalmazni.

(3)  Nem kell alkalmazni az általános szintterületi mutatót a kialakult beépítéssel rendelkező Ln-1, Ln-2, Vt-V, Ln-T területfelhasználási egységekhez tartozó egyes építési övezetek területén, az azokban meghatározott esetekben.

 A szintterületi mutató kedvezménye és csökkentett értéke 

33. §  

(1)  A szintterületi mutató kedvezmény akkor adható, ha

a)  az építési övezetben, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásában kifejezetten e célból meghatározott feltétel teljesül, vagy

b)  a telek egy része a 7. §-ban meghatározottak szerint közhasználatú területként kerül kialakításra, vagy

c)  a Szabályozási terven közhasználatra javasolt előkerti sáv kialakításra kerül, vagy

d)  új épület létesítése esetén, ha

da)  az épület BREEAM, LEED, DGNB vagy más nemzetközi vagy hazai akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer szerinti minősítéssel tervezett, és

db)  arról az építtető és az önkormányzat szerződést kötnek.

(2)  A szintterületi mutató kedvezmény mértéke és alkalmazásának szabályai:

a)  a legnagyobb megengedett szintterületi mutató az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató kedvezmény értékével növelhető, melyet az építési övezethez tartozó 3. mellékletekben foglalt táblázatok tartalmaznak;

b)  az a) bekezdés szerinti növelés feltételeit az építési övezet vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai határozzák meg;

c)  az (1) bekezdés c) pont szerinti közhasználatú, a közterülettől kerítéssel nem lehatárolt előkert kialakítása esetén a szintterületi mutató kedvezmény a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutató értékének 2,5%-a.

(3)  A közhasználatú területért adható szintterületi mutató kedvezmény rendelkezései:

a)  a szintterületi mutató kedvezmény érvényesítésének nem feltétele az (1) bekezdés b) pont szerinti közhasználatú terület Szabályozási terven való jelölése, ha az építési övezet táblázata a kedvezmény értékét tartalmazza, vagy a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírás külön lehetővé teszi;

b)  a közhasználatú terület kialakítása érdekében a (2) bekezdés a) pont szerinti szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb az építési övezet táblázatában meghatározott értékig adható és akkor, ha a róla szóló megállapodás szerint a közhasználatú terület mérete és kialakítási feltételei arányosak a szintterületi mutató növekedésével.

(4)  A szintterületi mutató csökkentésének rendelkezései:

a)  a legnagyobb megengedett szintterületi mutató (általános és parkolási) csökkentett értékét kell alkalmazni,

aa)  amennyiben az intézményi építési övezetben lakóépület, vagy az építési övezetben meghatározott arányú lakásrendeltetést tartalmazó épület létesül, vagy

ab)  az építési övezetben meghatározott egyéb esetben;

b)  a legnagyobb megengedett szintterületi mutató csökkentett értékét az építési övezetben meghatározott esetben, a 3. mellékletben foglalt táblázat szerint kell alkalmazni, kivéve, ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

 14. Az épületek és az épületrészek magassági szabályai 

 A beépítési magasság megengedett legnagyobb értéke 

34. §  

(1)  Az építési övezethez tartozó beépítési magasság megengedett legnagyobb értéke

a)  a 4. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság (Ém érték), vagy

b)  a 4. mellékletben meghatározott párkánymagassági érték és a 35. § szabályai alapján megállapított utcai párkánymagasság vonalának megengedett legnagyobb magassági értéke (Pmu érték),

kivéve, ha a Szabályozási terv, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

(2)  Az épület legmagasabb pontját (rövidítve: Élp) az építési övezet, a Szabályozási terv, vagy VII. Fejezet Kiegészítő előírása határozza meg, magasépület esetében a 37. § rendelkezéseinek figyelembevételével.

 Az utcai párkánymagasság vonala és a magassági idom meghatározása 

35. §  

(1)  Az épület magassági értékeinek meghatározására a (3) bekezdés szerinti magassági idom szolgál, melyet a 4. melléklet szerinti párkánymagassági érték és a (2) bekezdés figyelembevételével kell megállapítani.

(2)  Az utcai párkánymagasság vonalának megállapítása során [7. melléklet 12 a. ábra]

a)  a helyét a telek közterületi határvonalára állított függőleges sík határozza meg, kivéve, ha a Szabályozási terv

aa)  előkertet határoz meg, akkor a helye az előkerti határvonalra állított, vagy

ab)  építési vonalat határoz meg, akkor az arra állított

függőleges síkon van, továbbá

b)  a Pmu értékét, azaz az utcai párkánymagasság vonalának megengedett legnagyobb magassági értékét a járdatőtől vagy terepcsatlakozástól mérve a 4. melléklet szerinti párkánymagassági érték és az alábbiakban foglaltak együttes figyelembevételével kell meghatározni:

ba)  az I. párkánymagassági kategória területén a Pmu értéke a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értékkel azonos, és nem lehet nagyobb, mint az épülettel oldalirányból közvetlenül szomszédos, magasabb párkánymagasságú épület közterület felőli csatlakozó párkánymagassága;

bb)  a II. párkánymagassági kategória területén a Pmu értéke a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értékkel azonos, kivéve, akkor, ha „széles utcaszakasz”-ként jelölt közterület mentén az épülettel oldalirányból közvetlenül szomszédos épület csatlakozó párkánymagassága legalább 21,0 méter vagy nagyobb, mely esetben a szomszédos épületével azonos méretű, de legfeljebb 25 méter lehet;

bc)  a III. párkánymagassági kategória területén a Pmu értéke a 4. melléklet szerinti párkánymagassági értékkel azonos, kivéve akkor, ha „széles utcaszakasz”-ként jelölt közterület mentén az épülettel oldalirányból közvetlenül szomszédos épület csatlakozó párkánymagassága a 4. mellékletben meghatározottnál nagyobb, mely esetben a szomszédos épületével azonos méretű lehet, de a 4. mellékletben meghatározottnál legfeljebb 3,5 méterrel magasabb.

(3)  A magassági idom meghatározásának szabályai:

a)  a magassági idom a (2) bekezdés szerint meghatározott utcai párkánymagasság vonalára fektetett, a telekbelső irányába emelkedő ferde magassági síkból és az utcai párkánymagasság vonala felett 7,0 méteres távolságban lévő vízszintes magassági síkból (együtt magassági síkok) áll; [7. melléklet 12. b. ábra]

b)  a ferde magassági sík hajlásszöge

ba)  az I. párkánymagassági kategóriájú területen 45,

bb)  a II. és III. párkánymagassági kategóriájú területen 60;

c)  a ferde magassági síkot a telek teljes szélességében a két sík metszésvonaláig, a vízszintes síkot ettől a metszésvonaltól a telekbelső felé, a telek teljes további terjedelmében figyelembe kell venni az építési hely felett.

(4)  A magassági idom alkalmazási szabályai:

a)  saroktelek esetén a magassági idomot a két ferde sík metszése és a vízszintes sík határozza meg;

b)  amennyiben a saroktelken eltérő Pmu érték került meghatározásra, úgy a vízszintes síkok átfedésénél az alacsonyabbat kell figyelembe venni;

c)  két utcára átmenő telek eltérő Pmu értékei esetén a különböző magasságú vízszintes magassági sík közötti térbeli váltás helye a telek felezővonalában van;

d)  ahol a Pmu értéke nem a telekhatáron tér el egymástól, ott a Szabályozási terv pontosítja a 4. melléklet szerinti Pmu érték alkalmazási sávját.

(5)  Az utcai párkánymagasság vonalának alkalmazási szabálya telekalakítás esetén:

a)  amennyiben a 4. mellékletben a telekhatáron eltérő párkánymagassági érték került rögzítésre, akkor a telekalakítás után

aa)  a párkánymagassági érték a telekhatár változásának megfelelően változik,

ab)  telekegyesítés esetén a térképen jelölt párkánymagassági értéket kell figyelembe venni, de a magassági váltás helye 6-6 méteres sávban a jelöléstől eltérhet,

b)  a saroktelek esetében, ha az a keskenyebb utca felőli, alacsonyabb párkánymagassági értékkel jelölt telekkel kerül egyesítésre, akkor a 4. mellékletben a telekhatáron jelölt párkánymagassági értéket kell a továbbiakban is figyelembe venni.

(6)  Az épület kialakult párkánymagassága nem növelhető, ha a 4. melléklet tiltja a meglévő épület párkánymagasságának növelését, melynek során

a)  az utcai párkánymagasság vonalának helye a meglévő épület homlokzati síkján van és magassága azonos a meglévő párkány magasságával,

b)  a magassági idomot az a) pont szerint utcai párkánymagassági vonal – eltérő párkánymagasságok esetén eltérő magasságú párkánymagassági vonalak – határozzák meg.

 A magassági idom figyelembevétele 

36. §  

(1)  Az épület tervezett magassága akkor felel meg az előírásoknak, ha a 35. § szerinti magassági idom síkjai fölé csak a (2) bekezdés szerint megengedett épületrészek nyúlnak.

(2)  A magassági idomon túlnyúló épületrészekkel kapcsolatos követelmények:

a)  a ferde magassági sík feletti – teljes telekszélességű – térrészbe csak akkor nyúlhat épületrész

aa)  ha a 4. mellékleten a telek előtt nincs „keskeny utca” jelölés feltüntetve, és

ab)  a túlnyúlás szélessége nem haladja meg a homlokzat szélességének 1/3-át, és

ac)  a szemközti épület OTÉK szerinti benapozását kedvezőtlenül nem befolyásolja;

b)  a vízszintes magassági sík fölé emelkedhet épületrész

ba)  az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb 1/3-án és legfeljebb 3,0 méterrel torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz, és

bb)  legfeljebb 3,0 méterrel tetőfelépítmény – a ba) alpontban foglaltaktól függetlenül -, és

bc)  legfeljebb 2,0 méterrel a nem falazott kémény, vagy szellőző, a műszakilag szükségessé váló kéménymagasítás;

c)  az ab) és ba) alpont szerinti túlnyúlás szabályai egyesíthetők, de együttesen sem haladhatják meg a homlokzat szélességének 1/3-át;

d)  a magassági síkok fölé való túlnyúlás mértéke figyelmen kívül hagyható

da)  a sérült, elpusztult tetőzet, vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása esetén,

db)  a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállításakor,

dc)  a meglévő szomszédos épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés érdekében.

(3)  A védett épülettel szomszédos épület csatlakozó párkánymagassága

a)  a védett épület csatlakozó párkánymagasságánál legfeljebb 1,5 méterrel,

b)  két szomszédos védett épület között a magasabbik épület csatlakozó párkánymagasságánál legfeljebb 1,0 méterrel

lehet nagyobb, a Pmu érték betartása mellett.

(4)  Amennyiben a szomszéd telek Pmu értéke kisebb, vagy a szomszéd telek védettség alatt nem álló épületének csatlakozó párkánymagassága a megengedettnél kisebb, továbbá az építéssel érintett telek megengedett Pmu értéke és a szomszédos meglévő épület csatlakozó párkánymagasságának a különbsége

a)  4,0 méter, vagy annál kisebb, akkor az épület magassági csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy minél kisebb legyen a telekhatáron tűzfalasan létrejövő csatlakozó felület,

b)  4,0 méternél nagyobb, akkor a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságát nem kell figyelembe venni az épület magassági csatlakozásakor.

(5)  Amennyiben a szomszéd telek Pmu értéke nagyobb, vagy a szomszéd telek védettség alatt nem álló épületének csatlakozó párkánymagassága a megengedettnél nagyobb, akkor a meglévő szomszédos épület magasságához a telekhatártól mért legalább 3,0 méteres szélességű homlokzatszakaszon a magassági idomra vonatkozó szabályok figyelembevételével és a 35. § (3) bekezdésében foglaltak betartása mellett kell csatlakozni, melynek során

a)  a 4. mellékleten nem „keskeny utca” jelölésű közterület menti telek esetében a csatlakozó párkánymagasság kialakításakor a (2) bekezdés szerinti szabály alkalmazható a csatlakozó párkánymagasság meghatározásakor,

b)  a kedvezőtlen épületcsatlakozások elkerülése érdekében – ahol az építési övezet lehetővé teszi – épülethézag létesíthető a 24. § figyelembevételével.

(6)  Meglévő épület magassági növelése során

a)  a meglévő udvari szárny emeletráépítésénél az I. párkánymagassági kategória területén, valamint a II. párkánymagassági kategóriájú, zártudvaros beépítésű területen

aa)  az eredeti zárófödém és az új legfelső zárófödém közötti szintkülönbség a 4,0 métert,

ab)  az eredeti zárófödém és a kialakuló új gerincmagasság közötti távolság a 6,0 métert,

ac)  a csatlakozó szomszédos meglévő gerincmagasság, vagy a csatlakozó tűzfalmagasság és az új gerincmagasság közötti távolság az 1,0 métert

nem haladhatja meg, valamint

b)  a magasításra kerülő udvari épületszárny tervezett udvari párkánymagassága és a rá merőleges udvarméret egymáshoz viszonyított aránya nem haladhatja meg az 1,5 értéket, továbbá

c)  az udvari párkánymagassági vonalára és a vele szemközti épületszárny járdatövére (beépített udvar esetén annak homlokzati csatlakozására) állított, legfeljebb 60-os ferde síkon túl nem nyúlhat épületrész a kéményeken és szellőzőkön, lépcsőházi- és lift tetőfelépítmények kivételével.

 Magasépület – magasház és toronyház – elhelyezési és magassági szabályai 

37. §  

(1)  Magasépület kizárólag a 4. mellékletben e célból kijelölt területek azon részén létesíthető, ahol a Szabályozási terv kifejezetten rögzíti az építési hely magasépület céljára kijelölt részét, és az elhelyezésére alkalmas telken a 4. melléklet meghatározza a telekre vonatkozóan

a)  a magasépület (magasház, toronyház) létesíthető legmagasabb pontját, melyről a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása kisebb értékben is rendelkezhet, továbbá

b)  a magasépületnek nem számító épület, épületrész párkánymagasságát, vagy

c)  a magasépületnek nem számító épület, épületrész épületmagasságát,

továbbá a magasépületek elhelyezése során – több magasház 350 méteren belül való létrehozásakor – figyelembe kell venni azok egymáshoz és a környezethez való viszonyát, összképét, és a magasépületnek számító épületrésznél nem kell betartani a magassági idom szabályait.

(2)  Magasépület legmagasabb pontjának magassága

a)  magasház esetén az épület legmagasabb pontja legfeljebb 45,0 méter a b) pontban foglalt kivétellel,

b)  a Váci út és Róbert Károly körút két oldalán lévő Vt-M mellékközponti övezet területén

ba)  magasház legmagasabb pontja 65 méter,

bb)  toronyház legmagasabb pontja legfeljebb 90 méter

lehet, kivéve, ha a Szabályozási terv, az építési övezeti előírások vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása azt kisebb értékben határozza meg.

(3)  A magasépület méretezése során

a)  a magasépület 30 méter feletti építményszintjeinek legnagyobb alaprajzi kiterjedéseiből – külső homlokzati felületek által határolt építményszintek – számított átlagérték maximum figyelembevételével a szélességi méretük nem haladhatja meg

aa)  45 méteres legmagasabb pontú épület esetében a 45 métert,

ab)  45-65 méter közötti legmagasabb pontú épület esetében az 50 métert,

ac)  legfeljebb 90 méter magas toronyház esetén az 55 métert,

és

b)  a szintenkénti bruttó alapterületekből számított átlagérték maximuma

ba)  45 méteres legmagasabb pontú épület esetében legfeljebb 750 négyzetméter,

bb)  45-65 méter közötti legmagasabb pontú épület esetében legfeljebb 900 négyzetméter,

bc)  legfeljebb 90 méter magas toronyház esetén legfeljebb 1050 négyzetméter

lehet.

(4)  A magasépületek távolságának meghatározása során

a)  a magasházak vagy toronyházak 30 méter feletti magasságú épületrészeinek egymás közötti, vagy más épülettől való legkisebb távolságát a tűzvédelmi és biztonsági követelmények mellett az elhelyezés helyszínének együttes figyelembevételével kell meghatározni, és

b)  az a) pont szerinti legkisebb távolság nem lehet kisebb

ba)  magasház esetén a magasabbik épület legmagasabb pontja magasságának felénél, és

bb)  toronyház esetén a magasabbik épület legmagasabb pontja magasságának harmadánál, és 25 méternél,

kivéve ha az építési övezet, a Szabályozási terv, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik, továbbá

c)  eltérő magasságú épületek létesítése esetén a nagyobb távolságot kell figyelembe venni.

(5)  Magas műtárgy a Rendelet hatálya alá tartozó területen nem létesíthető.

 Lakóhelyiségek padlószintmagassága, földszintek belmagassága 

38. §  

(1)  Lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága

a)  új épületek létesítésénél a közterület felé eső épülettraktusban az utcai járdatőtől számított legkisebb padlószintmagasság legalább 7,0 méter, vagy a földszinti üzlethelyiségek galériás kialakítása esetén legalább 6,0 méter

aa)  a Szent István körút,

ab)  a Váci út,

ac)  a Róbert Károly körút,

ad)  a Dózsa György út,

ae)  az Újpesti rakpart,

af)  a Pozsonyi út,

ag)  a Pannónia utca,

ah)  a Hegedűs Gyula utca,

ai)  a Lehel utca,

aj)  a Béke út,

ak)  a Dráva utca és

al)  az Esztergomi út

közterülete mentén, valamint

b)  az a) pont alá nem tartozó esetekben

ba)  előkert hiányában legalább 3,0 méter,

bb)  2,0 – 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 1,5 méter,

bc)  legalább 5,0 méteres előkerti méret esetén legalább 0,3 méter,

kivéve, ha az építési övezet, vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik.

(2)  A földszint belmagassága

a)  az utcafronti traktus esetén legalább 4,5 méter

aa)  az (1) bekezdés szerinti közterületek menti telkek esetében a Vt-V városközponti építési övezetek területén,

ab)  a Vt-M, Vt-H városközponti építési övezetek területén,

ac)  Vi-1 építési övezetben – a funkciótól függetlenül -, ahol nincs előírt előkert,

b)  az épület többi részén nem meghatározott.

(3)  Magasföldszintes épület

a)  nem létesíthető

aa)  az (1) bekezdés a) pontja szerinti közterületek mentén,

ab)  a (2) bekezdés a) pontja szerinti övezetek területén,

b)  Újlipótváros Szent István körút és Dráva utca közötti szakasza mentén csak akkor létesíthető, ha a két szomszédos épület is magasföldszintes.

 V. FEJEZET

 

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK – A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI 

 15. Lakóterületek 

 Az Ln-1, Ln-2, Ln-3 nagyvárosias építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

39. §  

(1)  A Ln-1, Ln-2, Ln-3 jelű nagyvárosias lakóterületek övezetei a sűrű beépítésű – az építési övezettől függően zártsorú vagy szabadon álló -, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)  Az épület

a)  lakás,

b)  kereskedelmi, szolgáltató,

c)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d)  kulturális és közösségi szórakoztató,

e)  szállás jellegű,

f)  igazgatási, iroda

rendeltetés, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

g)  vendéglátó,

h)  sport,

i)  önálló parkolóház, mélygarázs,

j)  a lakosság napi igényeit kiszolgáló, zavaró hatással nem járó

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  A hátsókertben az OTÉK szerint megengedett (mosó-, nyárikonyha és garázs) épület nem létesíthető.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  kerti építmény

helyezhető el.

(5)  Lakás rendeltetési egységre (a továbbiakban: lakás) vonatkozó szabályok:

a)  az újépítésű lakások esetén

aa)  a lakások nettó területének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, és

ab)  legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb és

ac)  nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

b)  az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani;

c)  nem létesíthető lakás

ca)  a közterülettel határos földszinti traktusban, továbbá

cb)  olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;

d)  földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások nyílnak.

(6)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

 Az Ln-1 jelű építési övezetek előírásai 

40. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 39. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal, a 3. melléklet 1. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  Az Ln-1 jelű építési övezetek jellemzően lakóépületek zártsorú elhelyezésére szolgálnak, ahol elhelyezhetők a 39. §-ban foglalt rendeltetések.

(3)  Az Ln-1/ZU-1 és Ln-1/ZU-2 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú zártudvaros beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,5-nél,

db)  épületköz, épülethézag nem létesíthető,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 30%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dd)  szintterületi mutató kedvezmény nem adható;

e)  a földszinti beépítés mértéke zártudvaros kialakítás esetén érheti el a 100%-ot, mely esetben a földszintes épületrész feletti zárófödém területének minimum 50%-án, legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti épületrész területének legalább 50%-a;

f)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

g)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ga)  a Pmu értéket, és

gb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

h)  zöldfelület kialakítása a meglévő épület bővítése esetén

ha)  az előírt zöldfelületet nem kötelező kialakítani, amennyiben annak műszaki akadálya van, vagy az udvar kialakult használatát az ellehetetleníti,

hb)  az udvar utólagos földszinti beépítése esetén legalább az e) pont szerinti zöldtetőt ki kell alakítani;

i)  a földszinten

ia)  az utca felé lakás nem létesíthető,

ib)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

j)  kereskedelmi rendeltetés

ja)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén és a földszinttel összekötve az I. emeletén létesíthető,

jb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 4000 négyzetméter lehet;

k)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

l)  önálló parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

m)  a tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet.

(4)  Az Ln-1/ZU-3 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a 20. § szerint a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú zártudvaros beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  20 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  20 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

cd)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el;

d)  új épület elhelyezése során

da)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,25-nál,

db)  épületköz, épülethézag nem létesíthető,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dd)  szintterületi mutató kedvezmény nem adható;

e)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

f)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

fa)  a Pmu értéket, és

fb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

g)  a földszinten

ga)  az utca felé lakás nem létesíthető,

gb)  lakás magasföldszintes kialakítással létesíthető,

gc)  teremgarázs nem létesíthető;

h)  kereskedelmi rendeltetés

ha)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető,

hb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter lehet;

i)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

j)  parkolóház nem létesíthető.

 Az Ln-2 jelű építési övezetek előírásai 

41. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 39. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 2. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  Az Ln-2 jelű építési övezetek jellemzően lakóépületek zártsorú keretes elhelyezésére szolgálnak, melyben elhelyezhetők a 39. §-ban foglalt rendeltetések.

(3)  A Ln-2/Z-2, Ln-2/Z-8, Ln-2/Z-21, Ln-2/ZSz-2, Ln-2/ZSz-3 építési övezetek területén telekalakítás során, ha a kialakult telekméretek nem teszik lehetővé a 3. melléklet 2. számú táblázata szerinti nagyobb telekterület kialakítását, akkor

a)  a telekhatár-rendezés a táblázatban foglalt kisebb számnak megfelelő,

b)  a telek felosztása a táblázatban foglalt nagyobb számnak megfelelő

lehet.

(4)  A Ln-2/A-2, Ln-2/A-3, Ln-2/A-4, Ln-2/A-5 építési övezetek területén a beépítés paramétereit az „A” típusú keretes beépítés geometriai szabályai, a 34-36. § szerinti magassági szabályok, továbbá az előírt zöldfelület aránya együtt határozzák meg, a 3. melléklet 2. számú táblázata a beépítettség mértékére, az általános és parkolási szintterületi mutatóra nem rögzít határértéket.

(5)  Az Ln-2/ZU-1 és Ln-2/ZU-2 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a 20. § szerint a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § alapján zártudvaros beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz, épülethézag nem létesíthető,

db)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,5-nél,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dd)  szintterületi mutató kedvezmény nem adható;

e)  a földszinti beépítés mértéke zártudvaros kialakítás esetén érheti el a 100%-ot, mely esetben a földszintes épületrész feletti zárófödém területének minimum 50%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal, legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti épületrész területének legalább 50%-a;

f)  meglévő épület padlásterének beépítése során a épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

g)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ga)  a Pmu értéket, és

gb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

h)  a zöldfelület kialakítása a meglévő épület bővítése esetén

ha)  az előírt zöldfelületet nem kötelező teljes mértékben kialakítani, amennyiben annak műszaki akadálya van vagy az udvar kialakult használatát az ellehetetleníti,

hb)  utólagos földszinti beépítés esetén legalább az e) pont szerinti zöldtetőt ki kell alakítani;

i)  a földszinten

ia)  az utca felé lakás nem létesíthető,

ib)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

j)  kereskedelmi rendeltetés

ja)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető,

jb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter lehet;

k)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

l)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

m)  tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet.

(6)  Az Ln-2/A-1, Ln-2/A-2, Ln-2/A-3, Ln-2/A-4, Ln-2/A-5 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „A” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

bd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

be)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el,

c)  új épület elhelyezése során

ca)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

cb)  pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  az új épület nem utcai homlokzatára vonatkozó párkánymagassága az utcai járdatőtől mért Pmu értéket legfeljebb egy épületszinttel, de maximum 3,5 méterrel haladhatja meg, amennyiben az udvari térarány értéke nem lesz 1,5-nél nagyobb;

e)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

f)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető akkor, ha az nem haladja meg

fa)  a Pmu értéket, és

fb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

g)  meglévő épület legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel bővíthető

ga)  ha az utca felé a magassági idom 35-36. § szerinti szabályainak megfelel, és

gb)  ha a létesülő tetőemelet udvari párkánya a meglévő udvari párkány vonalára emelt legfeljebb 60 -os sík alatt marad;

h)  a földszinten

ha)  az utca felé lakás nem létesíthető,

hb)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

i)  kereskedelmi rendeltetés

ia)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén és a földszinttel összekötve az I. emeletén létesíthető,

ib)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter lehet;

j)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

k)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

l)  a tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet;

m)  a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ma)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

mb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(7)  Az Ln-2/B-1, Ln-2/B-2, Ln-2/B-3, Ln-2/B-4, Ln-2/B-5, Ln-2/B-6, Ln-2/B-7, Ln-2/B-8, Ln-2/B-9, Ln-2/B-10, Ln-2/B-11, Ln-2/B-12, Ln-2/B-13, Ln-2/B-14 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  ha a telket a Szabályozási terven „kötött telekméret” jelölésű építési hely érinti, akkor a telekalakítás esetén – a telekegyesítés kivételével – az nem vehető figyelembe, helyette a „B” típusú keretes beépítés szabályát kell alkalmazni;

c)  a hátsókert

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  a hátsókerti határvonal a telek közterületi határától legfeljebb 50 méterre lehet,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 30%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  az új épület nem utcai homlokzatára vonatkozó párkánymagasság az utcai járdatőtől mért Pmu értéket legfeljebb egy épületszinttel, de maximum 3,5 méterrel haladhatja meg, amennyiben a saját telekre vonatkozó udvari térarány értéke nem lesz 1,5-nél nagyobb;

f)  az épület pinceszintjén és földszintjén önálló rendeltetési egységként nem zavaró hatású, kisipari funkció is elhelyezhető a lakóterületekre vonatkozó környezeti határérték betartása mellett;

g)  kereskedelmi rendeltetés

ga)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén és I. emeletén alakítható ki,

gb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter lehet;

h)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

i)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

j)  tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet.

k)  Az Ln-2/B-12 és Ln-2/B-13 jelű építési övezet rendelkezései az átmenő telkek esetében

ka)  a telek mindkét utca felől beépíthető a „B” típusú keretes beépítés szabálya szerint, vagy

kb)  csak a Szent László út felől építhető be a „C” típusú keretes beépítés szabálya szerint, mely esetben az udvari sáv mérete 8,0 méter;

l)  a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

la)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

lb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(8)  A Ln-2/C-1, Ln-2/C-2, Ln-2/C-3 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „C” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  méretét a telekmélység függvényében a 2. melléklet 1. táblázata határozza meg,

bb)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

bc)  épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  az épületek zárt sora épületközzel vagy épülethézaggal megszakítható,

cb)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 30%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  az épületek magassága

da)  az utcai sávra eső épület telekbelső felé néző homlokzatának párkánymagassága nem lehet nagyobb, mint a Pmu érték az utcai járdatőtől mérten,

db)  az udvari sávban az épület párkánymagassága nem lehet nagyobb 10,5 méternél;

e)  az épület pinceszintjén és földszintjén önálló rendeltetési egységként nem zavaró hatású, kisipari funkció is elhelyezhető a lakóterületekre vonatkozó környezeti határérték betartása mellett;

f)  kereskedelmi rendeltetés

fa)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén és I. emeletén alakítható ki,

fb)  legnagyobb bruttó kereskedelmi alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter lehet;

g)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet,

h)  felszíni parkoló az előkertben nem alakítható ki, az Ln-2/C-3 építési övezet kivételével, ahol az elhelyezendő személygépkocsik legfeljebb 60%-a számára telken belüli felszíni parkoló létesíthető.

(9)  Az Ln-2/Z-2, Ln-2/Z-3, Ln-2/Z-4, Ln-2/Z-5, Ln-2/Z-6, Ln-2/Z-7, Ln-2/Z-8, Ln-2/Z-9, Ln-2/Z-11, Ln-2/Z-12, Ln-2/Z-13, Ln-2/Z-14, Ln-2/Z-15, Ln-2/Z-16, Ln-2/Z-17, Ln-2/Z-18, Ln-2/Z-20, Ln-2/Z-21, Ln-2/Z-22, Ln-2/Z-23, Ln-2/Z-24 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetén 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  az épületek zárt sora épületközzel megszakítható, épülethézag nem létesíthető,

db)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,5-nél,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 30%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  a földszinti beépítés mértéke zártudvaros kialakítás esetén érheti el a 100%-ot, mely esetben a földszintes épületrész feletti zárófödém területének minimum 50%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti épületrész területének legalább 50%-a;

f)  az udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

fa)  azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet,

fb)  az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a telekre vonatkozó Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,

fc)  az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája az fb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

g)  meglévő padlástér tetőtérként legfeljebb egy önálló lakószinttel építhető be;

h)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ha)  a Pmu értéket, és

hb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

i)  a földszinten

ia)  az utca felé lakás nem létesíthető,

ib)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

j)  önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó alapterülete nem haladhatja meg

ja)  a Lehel út mentén a 6000 négyzetmétert,

jb)  az övezetek más területein a 3000 négyzetmétert;

k)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

l)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

m)  tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet;

n)  a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

na)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

nb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(10)  Az Ln-2/Z-1, Ln-2/Z-10, Ln-2/Z-19 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  az épületek zárt sora épületközzel megszakítható, kivéve, ha a Szabályozási terv attól eltérő építési vonalat határoz meg, épülethézag nem létesíthető,

db)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,25-nál,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  a a földszinten

ea)  az utca felé lakás nem létesíthető,

eb)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

f)  meglévő, legalább földszint +3 emeletes, 1950 előtt épült épület padlásterének beépítése

fa)  a padlástér tetőtérként legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatóit nem kell figyelembe venni,

fb)  a tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 1,2 méterrel növelhető Pmu érték egyidejű betartásával;

g)  önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg

ga)  a Lehel út mentén a 6000 négyzetmétert,

gb)  az övezetek más területein a 3000 négyzetmétert;

h)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

i)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

j)  tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet;

k)  a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ka)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

kb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(11)  Az Ln-2/ZSz-1, Ln-2/ZSz-2, Ln-2/ZSz-3, Ln-2/ZSz-4, Ln-2/ZSz-5 jelű építési övezetek területén

a)  a zártsorú építési helyen belül szabadonálló jelleggel is elhelyezhetők az épületek a 23. § szerint;

b)  új épület

ba)  a Szabályozási terven meghatározott építési helyen, a bb) alpont figyelembevételével létesíthető,

bb)  településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával érintett területen a tömb egészére vonatkozó beépítési tervvel összhangban telepíthető;

c)  földszinti kialakítás

ca)  a földszinten az utca felé lakás nem létesíthető,

cb)  földszinti teremgarázs létesíthető, melynek utcai homlokzata felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével üzlethelyiséget, vendéglátóegységet, közforgalmú irodát, vagy egyéb közhasználatra alkalmas közösségi helyiségeket kell létesíteni;

d)  az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az épületmagasság (É m) +7,0 méter értéket;

e)  kereskedelmi rendeltetés bruttó alapterülete lakóépületben legfeljebb 500 négyzetméter lehet;

f)  a 3. melléklet 2. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

fa)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

fb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(12)  Az Ln-2/ZSz-6 jelű építési övezetek területén

a)  új épület elhelyezése során

aa)  az épület szabadonállóan helyezendő el az építési hely figyelembevételével,

ab)  a parkolás megoldása mélygarázsban, földszinti teremgarázsban történhet;

b)  meglévő lapostetős épület magastetővel, tetőemelettel átépíthető,

c)  önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület nem létesíthető.

(13)  Az Ln-2/SZ-1, Ln-2/SZ-2, Ln-2/SZ-3 jelű építési övezetek területén

a)  a Rendelet hatálybalépése előtt szabadonállóan beépített területen a kialakult állapotra tekintettel a telek beépítési mértéke és az épület legmagasabb pontja nem növelhető;

b)  új épület elhelyezése során

ba)  az épület szabadonállóan helyezendő el az építési hely figyelembevételével,

bb)  a parkolás megoldása mélygarázsban, földszinti teremgarázsban történhet;

c)  önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 négyzetmétert.

(14)  Az Ln-2/SZ-1-AI és Ln-2/SZ-2-AI jelű építési övezetek területén

a)  az alapintézmények (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátás intézményei) számára kijelölt övezetek területén az épületek a szabadonálló beépítés szabályai szerint létesíthetők, bővíthetők;

b)  épületbővítés

ba)  meglévő épület magassági bővítése estén az épületmagasság szabályait kell betartani,

bb)  az épület akkor is bővíthető magasságában, ha az oldal vagy hátsókert előírt mérete nem biztosított, de a szomszédos telek épületétől a telepítési távolság megfelelő;

c)  új épület elhelyezése

ca)  az előkertet a kialakult állapot szerint kell figyelembe venni,

cb)  a hátsókert mérete legfeljebb 12,0 méterig csökkenthető,

cc)  az oldalkert mérete a megengedett épületmagasság fele.

(15)  Az Ln-2/KA-1, Ln-2/KA-2, Ln-2/ZSz-7 és az Ln-2/T-1 jelű építési övezet területén a kialakult állapot szerinti beépítés jellemzői nem változhatnak.

 Az Ln-3 jelű építési övezetek előírásai 

42. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 39. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 3. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  Az Ln-3 jelű építési övezetek jellemzően szabadonálló, vagy zártsorú építési helyen belül szabadonállóan elhelyezett lakóépületek elhelyezésre szolgálnak, ahol elhelyezhetők a 39. §-ban foglalt rendeltetések is.

(3)  Az Ln-3/ZSz-1 és Ln-3/ZSz-2 jelű építési övezetek területe a 23. § szerinti, a zártsorú beépítési módú építési helyen belül szabadonálló jelleggel elhelyezhető épületek létesítésére szolgál

a)  új épület a Szabályozási terven meghatározott építési hely figyelembevételével létesíthető;

b)  az épületek magasságára vonatkozó rendelkezések

ba)  magasház építési helyén kívüli épület legnagyobb párkánymagassága a Duna felé 22 méter,

bb)  épület legmagasabb pontja 31 méter,

c)  a magasház elhelyezést lehetővé tevő Ln-3/ZSz-1 jelű építési övezetek területén

ca)  a Duna-part felőli párkány magassága legfeljebb 22 méter lehet, kivéve, ahol a Szabályozási terv az építési hely magasépület céljára kijelölt részét rögzíti,

cb)  a magasház számára kijelölt területen egynél több 30 métert meghaladó épületrészek közötti távolság legalább a létrejövő legmagasabb pont egynegyede legyen;

d)  az épületrészek felsőbb szintekről látható tetőfelületein tetőkertet, vagy legalább biológiailag aktív tetőt kell létesíteni;

e)  a földszinten vagy az I. emeleten – a beépítettség 10%-ának megfelelő szintterületet alapfokú ellátást biztosító létesítmény számára kell fenntartani;

f)  kereskedelmi rendeltetés

fa)  csak az épületek földszintjén és a gyűjtőút menti épülettraktusban, az I. emeleten létesíthető,

fb)  legnagyobb bruttó alapterület legfeljebb 3000 négyzetméter;

g)  a 3. melléklet 3. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ga)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

gb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(4)  Az Ln-3/ZSz-3 jelű építési övezet területén

a)  a zártsorú építési helyen belül szabadonálló jelleggel is elhelyezhetők az épületek a

23. §  szerint;

b)  új épület

ba)  a Szabályozási terven meghatározott építési helyen, a bb) alpont figyelembevételével létesíthető,

bb)  településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával érintett területen a tömb egészére vonatkozó beépítési tervvel összhangban telepíthető;

c)  a telektömb megosztása esetén

ca)  szabadonálló jellegű beépítés esetén a terepszint felett, de legalább az I. emelet felett a telekhatár mentén az épületmagasság felének megfelelő méretű oldalsó távolságot kell tartani, vagy

cb)  a telekhatáron a keretes beépítés „B” típusának 22. § szabályait kell alkalmazni az épületek csatlakozása esetén, a földszinten és legfeljebb az I. emeleti szinteken;

d)  földszinti kialakítás

da)  a földszinten az utca felé lakás nem létesíthető,

db)  földszinti teremgarázs utcai homlokzata felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével üzlethelyiséget, vendéglátóegységet, közforgalmú irodát, vagy egyéb közhasználatra alkalmas közösségi helyiségeket kell létesíteni,

dc)  a földszinti beépítési mérték kedvezménye akkor használható ki, ha a földszinten az utca felől legalább 50% hosszban a db) szerinti rendeltetések kerülnek megvalósításra;

dd)  a kiemelt gyalogos nyomvonal mentén a Szabályozási terv szerint kizárólag földszinten beépíthető épületrészek zárófödémének legalább felén tetőkerti zöldfelületet kell létesíteni;

e)  telektömbönként, legalább négy helyen kell az épületek összezáródását megszakítani

ea)  1,0-nél nem nagyobb térarányú és legalább 16 méter szélességű épületközzel vagy

eb)  a ca) alpont szerinti oldalsó távolság betartásával a telekhatár mentén;

f)  az épület legmagasabb pontja az épületmagasság értékénél legfeljebb 7,0 méterrel lehet magasabb

g)  az első lakószint padlóvonala a közterület felé

ga)  előkert hiányában a járdaszinttől mérten legalább 3 méter,

gb)  3,0 méter, vagy a feletti előkertméret esetén a járdaszinttől mérten legalább 1,5 méter;

h)  kereskedelmi rendeltetés

ha)  az épületek földszintjén és a gyűjtőút menti épülettraktusban a földszinten és az I. emeleten létesíthető,

hb)  legnagyobb bruttó alapterülete a hc) alpont kivételével legfeljebb 4000 négyzetméter,

hc)  bruttó alapterülete lakóépületben legfeljebb 1000 négyzetméter lehet;

i)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

j)  a Cserhalom utca mentén fekvő telkek esetében 0,25 általános szintterületi mutató kedvezmény adható, amennyiben a telkek beépítéséig a távvezeték földkábeles kiváltása a fejlesztés terhére megtörténik a Cserhalom utca és az Esztergomi út Árpád hídtól északra eső teljes hosszában.

(5)  Az Ln-3/SZ-1 jelű építési övezet területén

a)  a szabadonálló beépítés általános szabályait kell betartani;

b)  épület legmagasabb pontja 28 méter,

c)  az épület földszintjén nem létesíthető

ca)  lakásrendeltetési egység és

cb)  sorgarázs, továbbá

cc)  teremgarázs,

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet.

(6)  Az Ln-3/SZ-2 jelű építési övezet területén

a)  a 26085/114 hrsz. telken a meglévő épület kialakult állapotúnak tekintendő, jellemzően szabadonálló, egy oldalon zártan csatlakozó beépítéssel;

b)  az épületek bővítése a 3. melléklet 3. számú táblázatában rögzített mértékéig megengedett;

c)  a telekhatáron csatlakozó épületrész magassági növelése a telekhatártól legalább 10 méteres távolságban lehetséges;

d)  az épület legmagasabb pontja 25,0 méter.

(7)  Az Ln-3/SZ-3 jelű építési övezetek területén

a)  a szabadonálló beépítés általános szabályait kell betartani;

b)  ahol a Szabályozási terv nem rögzít előkertet, ott előkert nélkül is elhelyezhető az épület.

(8)  Az Ln-3/SZ-4 jelű építési övezetek területén

a)  a szabadonálló beépítés általános szabályait kell betartani;

b)  kizárólag lakórendeltetés létesíthető;

c)  a meglévő épület

ca)  tetőterének beépítése során új önálló lakás nem alakítható ki, a felső lakószinthez kapcsolódóan lakásbővítés megengedett,

cb)  felújítása egységes homlokzati kialakítással történhet.

(9)  Az Ln-3/B-1 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv, vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai másként rendelkeznek;

b)  telekalakítás során, ha a kialakult telekméretek nem teszik lehetővé a 3. melléklet 3. számú táblázata szerinti nagyobb telekterület kialakítását, akkor

ba)  a telekhatár-rendezés a táblázatban foglalt kisebb számnak megfelelő,

bb)  a telek felosztása esetén a legkisebb telekméret a táblázat „C” oszlopában foglalt nagyobb számnak megfelelő

lehet;

c)  a hátsókert

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 6,0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cc)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

cd)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  az épületek zárt sora épületközzel vagy épülethézaggal megszakítható,

db)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  az épület pinceszintjén és földszintjén önálló rendeltetési egységként nem zavaró hatású, kisipari funkció is elhelyezhető a lakóterületekre vonatkozó környezeti határérték betartása mellett;

f)  kereskedelmi rendeltetés

fa)  az épület pinceszintjén, földszintjén és I. emeletén alakítható ki,

fb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 500 négyzetméter lehet;

g)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

ga)  mélygarázsban, földszinti teremgarázsban,

gb)  a létesítendő parkolók legfeljebb 35%-a számára felszíni parkolóban

történhet.

(10)  Az Ln-3/SZ-1-AI jelű építési övezet területe a Váci út és a Duna közötti lakóterület alapintézményeinek elhelyezésére szolgál, melyen

a)  a szabadon álló beépítés általános szabályait kell betartani;

b)  lakóépület nem létesíthető;

c)  az alapintézmények közül elsődlegesen

ca)  oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális,

cb)  hitéleti,

cc)  kulturális,

cd)  sport

rendeltetésű intézmény létesíthető.

 Az Ln-T telepszerű nagyvárosias építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

43. §  

(1)  Az Ln-T jelű nagyvárosias – általában telepszerű úszótelkes – lakóterületek övezetei a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek és az intézményi ellátást biztosító épületek elhelyezésére szolgálnak, továbbá általában jelentős közterületi zöldfelülettel rendelkeznek.

(2)  Az épület:

a)  lakás,

b)  legfeljebb 3000 négyzetméter általános szintterületű kereskedelmi, szolgáltató,

c)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d)  kulturális,

e)  szállás jellegű,

f)  igazgatási, iroda

rendeltetés, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

g)  vendéglátó,

h)  sport,

i)  önálló parkolóház, mélygarázs,

j)  a lakosság napi igényeit kielégítő, zavaró hatással nem járó

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  A hátsókertben az OTÉK szerint megengedett (mosó-, nyárikonyha és garázs) épület nem létesíthető.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  kerti építmény

helyezhető el.

(5)  Lakás rendeltetési egység létesítése során

a)  az újépítésű lakások esetén

aa)  a lakások nettó területének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter és

ab)  legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb;

ac)  nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

b)  az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani;

c)  nem létesíthető lakás közterülettel határos földszinti traktusban, a magasföldszint kivételével.

(6)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

 Az Ln-T jelű építési övezetek előírásai 

44. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 43. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 4. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  Az Ln-T jelű építési övezetek előírásainak területi vonatkozásai

a)  az előírásokat az úszótelkes kialakítású Ln-T/T-1 és Ln-T/T-2 övezetekben a Szabályozási terven jelölt övezet területének egészére vonatkozóan kell alkalmazni, ahol az építési övezetek lehatárolásai magukba foglalják a lakótelepi épületek úszótelkeit és az azokat körülvevő közterületeket is az övezethatáron belül,

b)  az a) pontba nem tartozó építési övezetbe sorolt területeken az előírásokat a telekre vonatkozóan kell alkalmazni.

(3)  Az Ln-T jelű nagyvárosias területen – az Ln-T/T-1 és Ln-T/T-2 , valamint az Ln-T/Z-1 építési övezetek kivételével – az építési helyet a szabadonálló beépítésre vonatkozó 18. § szerinti rendelkezések alapján kell meghatározni, kivéve, ha a Szabályozási terv, vagy ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírások másként rendelkeznek;

(4)  Az Ln-T/SZ-1 és Ln-T/SZ-3, Ln-T/SZ-4, Ln-T/SZ-5 jelű építési övezetek területe a nem telepszerű, szabadonálló beépítésű intézményi épületek elhelyezésére szolgál.

(5)  Az Ln-T/SZ-2 jelű építési övezet területe

a)  a Szabályozási terven meghatározottak és az 3. melléklet 4. számú táblázat figyelembevételével építhető be,

b)  átmeneti hasznosításként a területet zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, fásítás a Szabályozási terven jelölt elsőrendű zöldfelület helyén javasolt,

c)  a 3. melléklet 4. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(6)  Az Ln-T/SZ-1-AI jelű építési övezetek területén

a)  a telken új épület építése, a meglévő bővítése a szabadonálló beépítési mód alapján történhet,

b)  a meglévő épület esetén a kialakult beépítés mértéke legfeljebb 25%-kal növelhető,

c)  az épület magassági bővítése legfeljebb egy szint lehet,

d)  ahol az előkert nincs meghatározva a Szabályozási terven, ott előkert nélkül is lehet építeni.

(7)  Az Ln-T/SZ-2-AI jelű építési övezetek területén

a)  a telken új épület építése, a meglévő bővítése a szabadonálló beépítési mód alapján történhet,

b)  az épület magassági bővítése legfeljebb egy szint lehet,

c)  ahol az előkert nincs meghatározva a Szabályozási terven, ott előkert nélkül is lehet építeni.

(8)  Az Ln-T/T-1 és Ln-T/T-2 jelű építési övezetek területén

a)  a 3. melléklet 4. számú táblázatában meghatározott zöldfelületi arányt (az előírt zöldfelületi átlagérték értékét=Záé) az építési övezet teljes területére – az adott építési övezetbe sorolt terület építési telkeire és a közterületekre együtt – kell biztosítani;

b)  a zöldfelületi átlagértéket az övezeti lehatárolás egészére kell számolni és figyelembe kell venni a burkolt felületek, a felszíni parkolók átépítése, kialakítása, továbbá mélygarázs létesítése során;

c)  új épületet elhelyezni

ca)  csak a már kialakult telken, vagy a Szabályozási tervben közterületből kiszabályozandónak jelölt telken szabad, és

cb)  akkor, ha az új épület parkolási igénye legfeljebb 300 méteren belül biztosítható;

d)  parkolólétesítmény a lakótelepi egység területét képező építési övezet közterületén mélygarázsként, parkolólemezként akkor és ott létesíthető a 13. § figyelembevételével,

da)  ahol a Szabályozási terv a terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely külön lehatárolásával annak lehetőségét biztosítja, és

db)  ha a garázselhelyezéshez szükséges közműkiváltások és a garázs megközelíthetőségének közlekedési feltételei biztosíthatók, vagy a területre vonatkozó KAT annak helyét kijelöli, és műszaki feltételeit meghatározza,

dc)  az építmény a csatlakozó terepszinthez képest a tetőkerti kialakítással együtt sem magasabb 1,5 méternél;

e)  meglévő épület magastetője lakással beépíthető

ea)  a meglévő tetőformák megtartása mellett és

eb)  ha a parkolási igénye legfeljebb 300 méteren belül biztosítható;

f)  meglévő épület bővítése a Szabályozási terv módosítása nélkül

fa)  magassági bővítés legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel lehetséges, a meglévő attikára az épület irányába fektetett legfeljebb 60-os hajlásszögű sík alatt,

fb)  vízszintes irányban az úszótelek határát legfeljebb 0,5 méterrel meghaladó kinyúlású bővítés megengedett, az épület egészére egy tervben megtervezett és egyidőben megvalósításra kerülő módon, különálló egyedi bővítések nem megengedettek;

g)  meglévő épület magastetővel való bővítése a Szabályozási terv módosításával lehetséges

ga)  a meglévő épületek egy meghatározott csoportjára egységesen megtervezett módon és

gb)  legfeljebb egy tetőtéri szint beépítése céljából, továbbá

gc)  a tetőtér egyidejű beépítése esetén a többletparkolás 300 méteren belüli megoldásával.

(9)  Ln-T/Z-1 jelű építési övezet területén a lakótelepbe ékelődő zártsorú zárványterületen a Szabályozási terven jelölt zártsorú építési helyen belül helyezhető el épület, a zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint.

(10 ) Ln-T/Kp-jelű építési övezet területén

a)  közpark, sportkert létesíthető,

b)  a felszíni burkolt felülete nem növelhető,

c)  legfeljebb az 3. melléklet 4. számú táblázata szerinti paraméterekkel a közparkhoz, sporthoz, játszótérhez kapcsolódó funkciók létesíthetők.

(11)  Ln-T/P-1 jelű építési övezet területén

a)  parkolólétesítmény elhelyezhető, de a meglévő parkolószám nem csökkenthető,

b)  a területen parkolóház elhelyezéséhez a szabályozás módosításával telket kell kialakítani.

 Az Lk-1, Lk-2, kisvárosias építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

45. §  

(1)  A Lk-1, Lk-2 jelű kisvárosias lakóterület övezetei – az építési övezettől függően zártsorú vagy szabadon álló – a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően a 12,5 méteres beépítési magasságot nem meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)  Az épület:

a)  lakás,

b)  kereskedelmi, szolgáltató,

c)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d)  kulturális, közösségi szórakoztató,

e)  szállás jellegű,

f)  igazgatási, iroda

rendeltetés, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

g)  vendéglátó,

h)  sport

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  A hátsókertben az OTÉK szerint megengedett (mosó-, nyárikonyha és garázs) épület nem létesíthető.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  kerti építmény

helyezhető el.

(5)  Lakás rendeltetési egység létesítése során

a)  az újépítésű lakások esetén

aa)  a lakások nettó területének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, és

ab)  legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb és

ac)  nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

b)  minden 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani;

c)  nem létesíthető lakás

ca)  közterülettel határos földszinti traktusban,

cb)  olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;

d)  földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások nyílnak.

(6)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

 Az Lk-1 és Lk-2 jelű építési övezetek előírásai 

46. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 45. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal, és a 3. melléklet 5. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  Az Lk-1/B-1 jelű építési övezet keretes beépítésű területein

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél mélyebb kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

bd)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  épületköz, épülethézag nem létesíthető,

cb)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  meglévő épület bővítése

da)  meglévő zártudvaros beépítés esetén emeletráépítés csak az épület közterület felé eső részében, a közterülettel párhuzamosan megengedett,

db)  a padlástér tetőtérként legfeljebb egy önálló lakószinttel építhető be,

dc)  a tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,5 méterrel növelhető a Pmu érték és az 1,5-es udvari térarány egyidejű betartásával;

e)  építményrész közterület fölé való benyúlása

ea)  16,0 méternél szélesebb közterület fölé épületrész legfeljebb 1,0 métert nyúlhat, a homlokzathossz legfeljebb 1/3-án,

eb)  16,0 méter vagy annál keskenyebb közterületi szélesség esetén a közterület fölé csak az eresz, a párkány, az erkély vagy loggia eleme nyúlhat be, legfeljebb 0,50 méterre;

f)  a létesíthető lakások száma új épület esetében nem haladhatja meg az épület bruttó szintterületének 100-zal való osztásából adódó egész számra kerekített értéket;

g)  kereskedelmi rendeltetés:

ga)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén alakítható ki,

gb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 500 négyzetméter lehet.

(3)  Az Lk-1/SZ-1 jelű építési övezet területén

a)  a meglévő beépítés megtartása esetén

aa)  a lakóépületek tetőterei önálló lakás kialakítása céljából beépíthetők az eredeti tetőforma megtartásával,

ab)  egy épület legfeljebb 2 lakással bővíthető az előírt telken belüli személygépjárművek elhelyezésének biztosítása mellett,

b)  új épület létesítése során az épület homlokzatának közterülettel párhuzamos mérete legfeljebb 30,0 méter lehet,

c)  kereskedelmi rendeltetésű egység csak az épület földszintjén létesíthető, a kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 500 négyzetméter lehet.

(4)  Az Lk-2/SZ-1 jelű építési övezet területén

a)  a meglévő épület esetén a beépítés mértéke legfeljebb 2%-kal növelhető;

b)  önálló rendeltetés számára (lakóépület, intézmény stb.) új épület nem helyezhető el;

c)  meglévő épület padlástere

ca)  beépíthető legfeljebb egy tetőtéri lakószinttel,

cb)  tetőtéri beépítés esetén épületenként azonos, egy-egy telek épületeinél legalább hasonló nyílászárót kell kialakítani;

d)  parkolólétesítményként kizárólag mélygarázs létesíthető, melynek a terepszinttől való kinyúlása legfeljebb 0,7 méter lehet a tetőkert talajvastagságával együtt;

e)  a telek beépítését és az épületegyüttes egészét érintő bővítéssel járó átépítés, vagy az épületek bontása esetén új épület elhelyezése a jelen szabályozás kialakult állapota szerint lehetséges, eltérő igény esetén a szabályozást felül kell vizsgálni.

(5)  Az Lk-2/Z-B-1Á jelű építési övezet a távlati városközponti terület kialakításáig átmeneti övezetet képez;

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve, ha a Szabályozási terv vagy ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírások másként rendelkeznek;

b)  a hátsókert

ba)  6,0 méter,

bb)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

bc)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el;

c)  meglévő épület tetőtere beépíthető.

 16. A településközpontok 

 A Vt-V, Vt-M, Vt-H településközponti építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

47. §  

(1)  A Vt-V, Vt-M, Vt-H jelű településközponti területek övezetei a sűrű beépítésű – az építési övezettől függően zártsorú vagy szabadon álló -, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)  Az épület:

a)  lakás, ha az építési övezet előírása nem tiltja, továbbá

b)  igazgatási, irodai,

c)  kereskedelmi, szolgáltató,

d)  szállás jellegű,

e)  kulturális és egyéb közösségi szórakoztató,

f)  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g)  sport

rendeltetés, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

h)  vendéglátó,

i)  közösségi közlekedést és saját igényen felüli közösségi parkolást (P+R, B+ R) szolgáló,

j)  önálló parkolóház, mélygarázs, valamint a lakosság napi igényeit kielégítő, zavaró hatással nem járó

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  A főrendeltetésű épületet kiszolgáló rendeltetésű épület, továbbá a hátsókertben az OTÉK szerint megengedett épület nem létesíthető, az önálló terepszint alatt létesíthető mélygarázs kivételével.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  kerti építmény,

c)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5)  Lakás rendeltetési egység létesítése során

a)  az újépítésű lakások esetén

aa)  a lakások nettó területének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter, és

ab)  legfeljebb a lakások 20%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb és

ac)  nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

b)  az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani;

c)  nem létesíthető lakás

ca)  a közterülettel határos földszinti traktusban, továbbá

cb)  olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;

d)  földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások nyílnak.

(6)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát,

c)  nem létesíthető gyalogosutca felől nyíló 50 férőhelynél nagyobb kapacitású garázs.

 A Vt-V jelű építési övezetek előírásai 

48. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 47. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 6. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vt-V jelű építési övezetek a városközponthoz tartozó funkciók mellett jellemzően lakóépületek zártsorú elhelyezésére szolgálnak, ahol elhelyezhetők az 47. §-ban foglalt rendeltetések.

(3)  A Vt-V/ZU-1 jelű építési övezetek kialakult állapotú zártudvaros beépítésű területén, ha a 3. melléklet 6. számú táblázata a kialakult állapot miatt a beépítettség mértékére és az általános és parkolási szintterületi mutatóra nem rögzít határértéket, az épületek átalakítása, bővítése a következők szerint történhet:

a)  a meglévő épület padlástere tetőtérként legfeljebb egy lakószinttel beépíthető – galériás lakás létrehozható,

b)  a tetőtéri hasznosítás feltétele az eredeti tetőidom, torony, tetődísz visszaépítése,

c)  földszinten a belső udvar beépíthető az épületközök kivételével,

d)  a pinceszintek parkolás céljából összeköthetők a megfelelő tűzrendészeti előírások és átjárási szolgalmak biztosítása mellett.

(4)  A Vt-V/ZU-2, Vt-V/ZU-3 és Vt-V/ZU-4 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú zártudvaros beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz a Szent István körút és a Váci út felől nem létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db)  a pinceszint feletti zárófödém 50 négyzetmétert meghaladó területének minimum 15%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dc)  szintterületi mutató kedvezmény adható a közhasználatú terület kialakítása esetén;

e)  az udvari térarány értéke

ea)  lakóépület, vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

eb)  az ea) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében 1,8-nél;

f)  a földszinti és I. emeleti beépítési mérték elérheti a 100%-ot, amennyiben az alábbiak teljesülnek:

fa)  a földszinten a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális- vagy sport rendeltetési egység, közhasználatú iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, és

fb)  önálló raktározás nem létesíthető, és

fc)  a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot, továbbá

fd)  a földszintes vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 50%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

g)  a telek beépítési mértéke 100%-ig növelhető az épület egésze tekintetében, amennyiben

ga)  a Váci út menti telkek esetében kulturális, művelődési, kereskedelmi épület kerül elhelyezése, vagy meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása történik és

gb)  ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 15%-a, amely legalább 10 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez;

gc)  a ga) - gb) alpontoktól függetlenül, ha az udvar üvegtetővel kerül lefedésre az épület bármely szintjén, mely esetben a lefedett udvarra nem nézhet lakásrendeltetési egység;

h)  az udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

ha)  azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet;

hb)  az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a telekre vonatkozó Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző;

hc)  az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a hb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

i)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni,

j)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ja)  a Pmu értéket, és

jb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

k)  a zöldfelület kialakítása meglévő épület bővítése esetén

ka)  az előírt zöldfelületet nem kötelező kialakítani, amennyiben annak műszaki akadálya van, vagy az udvar kialakult használatát az ellehetetleníti,

kb)  az udvar utólagos földszinti vagy I. emeleti beépítése esetén legalább az fd) alpont szerinti zöldtetőt ki kell alakítani;

l)  a földszinten

la)  az utca felé csak a városközponti területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők,

lb)  új lakás nem hozható létre,

lc)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

m)  kereskedelmi rendeltetés

ma)  más rendeltetésű épületben csak az épület pinceszintjén, a földszintjén, továbbá az I. és II. emeletén alakítható ki, legfeljebb 4000 négyzetméter kereskedelmi célú bruttó alapterülettel,

mb)  a Váci út menti épület egésze kereskedelmi rendeltetésű lehet, melynek legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 10.000 négyzetméter, a 15. § figyelembevételével;

n)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet,

o)  parkolóház

oa)  létesítése során a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó,

ob)  a Váci út és a Szent István körút menti telken nem létesíthető;

p)  a tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméreteket;

q)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (négyzetméter/négyzetméter) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

r)  a 3. melléklet 6. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ra)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

rb)  ha a Váci út menti telek esetében közhasználatú terület kerül kialakításra.

(5)  A Vt-V/ZU-5 jelű építési övezetek területein

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártudvaros beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el;

d)  új épület elhelyezése során

da)  új épületköz, épülethézag nem létesíthető,

db)  az udvari térarány értéke nem lehet nagyobb 1,5-nél,

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dd)  szintterületi mutató kedvezmény nem adható;

e)  a földszinti beépítés mértéke zártudvaros kialakítás esetén érheti el a 100%-ot, mely esetben a földszintes épületrész feletti zárófödém területének minimum 50%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti épületrész területének legalább 50%-a;

f)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

g)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ga)  a Pmu értéket, és

gb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

h)  a zöldfelület kialakítása a meglévő épület bővítése esetén

ha)  az előírt zöldfelületet nem kötelező teljes mértékben kialakítani, amennyiben annak műszaki akadálya van vagy az udvar kialakult használatát az ellehetetleníti,

hb)  az utólagos földszinti beépítés esetén legalább az e) pont szerinti zöldtetőt ki kell alakítani;

i)  a földszinten

ia)  az utca felé lakás nem létesíthető,

ib)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

j)  kereskedelmi rendeltetés

ja)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető,

jb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter lehet;

k)  személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban, földszinti teremgarázsban történhet, sorgarázs nem létesíthető;

l)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

m)  tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet.

(6)  A Vt-V/A-1 és a Vt-V/A-2 jelű építési övezetek területein

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „A” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

bd)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  épületköz, épülethézag nem létesíthető,

cb)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  az új épület nem utcai homlokzatára vonatkozó párkánymagasság az utcai járdatőtől mért Pmu értéket legfeljebb egy épületszinttel, de maximum 3,5 méterrel haladhatja meg, amennyiben a saját telekre vonatkozó udvari térarány értéke nem lesz 1,5-nél nagyobb;

e)  meglévő épület padlástere legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető;

f)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

fa)  a Pmu értéket, és

fb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

g)  meglévő épület legfeljebb egy visszahúzott tetőemelettel bővíthető,

ga)  ha az utca felé a magassági idom szabályainak megfelel, és

gb)  a létesülő tetőemelet attikája, vagy párkánya a tömbbelső felé az udvari párkány vonalára emelt legfeljebb 60-os sík alatt marad;

h)  a Váci út felé eső telkek esetében

ha)  a párkánymagasság csatlakozásánál a nagyobb párkánymagasságú épület legfeljebb 4,0 métert térhet el a szomszédos telek Pmu értékétől,

hb)  a telek szintterületi mutatója az o) pont szerint növelhető;

i)  a földszinten

ia)  az utca felé csak a városközponti területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők,

ib)  a Váci út menti telkeken teremgarázs nem létesíthető,

ic)  a Váci úttal nem határos telkek esetében az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

j)  kereskedelmi rendeltetés

ja)  más rendeltetésű épületben csak az épület pinceszintjén, földszintjén, I. és II. emeletén alakítható ki, legfeljebb 3000 négyzetméter kereskedelmi célú bruttó alapterülettel,

jb)  a Váci út menti épület egésze kereskedelmi rendeltetésű lehet, melynek legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 10.000 négyzetméter, a 15. § figyelembevételével;

k)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban, földszinti teremgarázsban történhet, sorgarázs nem létesíthető;

l)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

m)  a tömbbelsőben önálló mélygarázs létesíthető a 13. § rendelkezései szerint, melynek esetében a mélygarázs telekméreténél nem kell figyelembe venni az előírt telekméretet;

n)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

o)  a 3. melléklet 6. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint a Váci út menti telek esetében

oa)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

ob)  ha a Váci út menti telek esetében közhasználatú terület kerül kialakításra.

(7)  A Vt-V/ Z-5-En jelű építési övezet területén

a)  kizárólag az energiaellátás létesítményei és az ahhoz szükséges rendeltetések helyezhetők el,

b)  épületbővítés a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezései szerint lehetséges, kivéve, ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

(8)  A Vt-V/SZ-6-Te és Vt-V/Z-7-VCS jelű építési övezetek kialakult állapotúak, az épületeik nem bővíthetők.

 A Vt-M jelű építési övezetek előírásai 

49. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 47. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 7. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vt-M jelű építési övezetek a kerület mellékközpontjainak területei, melyek a kerületi, a fővárosi, valamint az országos szintű igazgatási és kulturális intézmények, a gazdasági élet irányításában szerepet játszó üzleti központok, irodaházak, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek mellett lakóépületek és lakások is létesíthetők, és elhelyezhetők az 47. §-ban foglalt rendeltetések.

(3)  A Vt-M jelű mellékközponti területek építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezések :

a)  a kerület mellékközpontként fejlesztendő területein elhelyezhetők

aa)  a jelentős napi átutazást is kiszolgáló központi létesítmények, valamint

ab)  a városközponti intézmények, igazgatási központok, irodaházak, kereskedelem és ezekhez kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás, közösségi és közhasználatú intézmények a 47. § szerint,

ac)  lakások, amennyiben az építési övezet előírása nem tiltja;

b)  a közterülettel határos telekrészeken

ba)  a közhasználatú területeket közterülettel közvetlen kapcsolatban kell kialakítani,

bb)  a kiemelt városközponti szerepnek megfelelő magas minőségű közterület-arculati kialakítást kell biztosítani,

bc)  az épületek környezetében az elhelyezhető funkciók jellegének megfelelő, igényesen kialakított, legalább kétszintű növényállományú zöldfelületekkel jól tagolt burkolt köztéri jellemzőket kell biztosítani,

bd)  közhasználatra szánt zöldfelület esetében biztosítani kell a közterületről vagy más közhasználatú területről való megközelítést;

c)  zöldfelületek kialakítása

ca)  tetőkerti kialakítás esetén a zöldtető területének legalább felét a háromszintes növényállomány kialakításának lehetőségét biztosító zöldtetőként kell kialakítani,

cb)  a zöldfelületek a funkcionális egységeknek megfelelően emeleti szinteken is kialakíthatók,

cc)  az épület magasabb szintjeiről látszó 50 négyzetméternél nagyobb területű lapostetők esetén azokon legalább biológiailag aktív zöldtetőt kell létesítetni.

(4)  Vt-M/ZSz-2 építési övezet területe kialakult állapotúnak tekintendő, bővítés esetén a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(5)  A Vt-M/ZSz-1, Vt-M/ZSz-3, Vt-M/Z-4 és Vt-M/Z-5 jelű építési övezetek területén magasház létesítésének általános feltételei:

a)  a magasház legmagasabb pontja

aa)  a Vt-M/Z-4 és a Vt-M/Z-5 jelű építési övezetek területén legfeljebb 45 méter,

ab)  a Vt-M/ZSz-1 és a Vt-M/ZSz-3 jelű építési övezetek területén legfeljebb 65 méter, a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével;

b)  a magasház 30 métert meghaladó épületrésze

ba)  kizárólag a Szabályozási terven a magasház számára kijelölt helyen létesíthető;

bb)  meg kell, hogy feleljen a 37. § rendelkezéseinek;

c)  a magasház 30 métert meghaladó épületrészeinek távolsága más épületektől, épületrészektől a tűzvédelmi előírások figyelembevétele mellett

ca)  másik magasház 30 métert meghaladó épületrészétől legalább a magasabbik épületrész létrejövő legmagasabb pontja magasságának megfelelő távolság fele legyen,

cb)  egy épületen belül egymástól legalább a magasabbik épületrész létrejövő legmagasabb pontja magasságának megfelelő távolság negyede legyen,

cc)  a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzattól, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől legalább az adott épületrész létrejövő legmagasabb pontja magasságának megfelelő távolság fele legyen;

d)  a c) pont szerinti távolság a tűzvédelmi megfelelőség esetén sem csökkenthető.

(6)  A Vt-M/ZSz-1 és Vt-M/ZSz-3 jelű építési övezetek területén toronyház létesítésének feltételei az (5) bekezdésben foglaltakon túl:

a)  a toronyház esetén az épület legmagasabb pontja legfeljebb 90 méter lehet,

b)  a toronyház 65 métert meghaladó épületrésze

ba)  kizárólag a Szabályozási terven a toronyház számára kijelölt helyen létesíthető,

bb)  meg kell, hogy feleljen a 37. § rendelkezéseinek,

bc)  a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzattól, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész létrejövő legmagasabb pontja magasságának megfelelő távolság fele legyen;

c)  a toronyházak 30 méter magasságot meghaladó épületrészeinek

ca)  egymástól, vagy más magasépület (magasház, toronyház) 30 méter magasságot meghaladó épületrészétől való távolsága legalább 30 méter legyen a tűzvédelmi előírások figyelembevétele mellett,

cb)  a közterület túloldalán lévő teleksor meglévő épületeinek homlokzattól, építési vonalától, annak hiányában építési helyétől való távolsága legalább az adott épületrész létrejövő legmagasabb pontja magasságának megfelelő távolság fele legyen;

d)  a c) pont szerinti távolság a tűzvédelmi megfelelőség esetén sem csökkenthető.

(7)  Vt-M/ZSz-1 jelű építési övezet területén

a)  magasház és toronyház létesítésének általános feltételei:

aa)  a telekterület legalább 25%-án a közhasználatú terület biztosítása a 7. § rendelkezése figyelembevételével – a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint,

ab)  a magasház részére kijelölt építési helyen belül egy telken két azonos magasságú, magasépületnek számító épületrész nem létesíthető,

ac)  Róbert Károly körút – Váci út – Petneházy utca – Teve utca által határolt övezetek együttes területén több magasház létesítése esetén azonos legmagasabb ponttal nem létesíthetők új magasépületek, az egymáshoz viszonyított magassági különbség legalább 15% legyen,

ad)  a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírásokban meghatározott pontokból nézve a magasépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet,

ae)  az épületek 20,0 méternél alacsonyabb lapostetős részeit tetőkertként kell kialakítani;

b)  a megengedett legnagyobb általános szintterületi mutató kedvezményekkel növelt értéke összesen 6,0 m/m lehet a 33. § szerintiek figyelembevételével, aminek feltétele, hogy

ba)  a telekterület legalább 25%-a közhasználatú területként kerül kialakításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m/m, vagy

bb)  az épület(ek) a 33. § szerinti környezeti minősítőrendszer szerint kerül(nek) megtervezésre és megvalósításra, mely esetben a kedvezmény legnagyobb értéke 0,5 m/m;

c)  az épület minden szintje 100%-osan építhető be, ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 10%-a, amely legalább 20 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez;

d)  önálló kereskedelmi létesítmény vagy kereskedelmi rendeltetési egységet tartalmazó épület kereskedelmi célú bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 10.000 négyzetmétert;

e)  önálló lakóépület nem létesíthető, az épület létesíthető általános szintterületének legfeljebb 25%-a lehet lakásrendeltetés;

f)  a terület biológiai aktivitásának növelése érdekében történő kötelező fásítás szabálya:

fa)  a telekre előírt zöldfelületi minimum teljesítésén felül a telek területének a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározott arányát fásítva kell kialakítani az fb)-fd) alpontok szerint, a 30. § (4) bekezdés előírásainak együttes figyelembevételével,

fb)  a telepítendő fák legalább 3-egyedes, egymástól legfeljebb 10 méterre ültetett facsoportokat vagy fasort kell, hogy képezzenek,

fc)  az fa) alpont szerint telepítendő fák számába a fásított parkolókban ültetett fák nem számíthatók be;

fd)  amennyiben az fa) pont szerinti fásítás nem kerül megvalósításra a meghatározott arányú területen, akkor az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület előírt arányát 10%-kal növelten kell alkalmazni.

(8)  Vt-M/ZSz-3 jelű építési övezet területén

a)  amennyiben az övezet teljes területére vonatkozóan a terepszinten a közhasználatú terület aránya nem éri el a telektömb teljes területére vonatkozóan a 35%-ot, akkor

aa)  a beépítés mértéke legfeljebb 40%,

ab)  a terepszint felett létesíthető általános szintterületi mutató 2,5 m/m,

ac)  a terepszint alatt létesíthető általános szintterületi mutató 0,5 m/m,

ad)  a parkolási szintterületi mutató 2,0 m/m;

b)  magasház és toronyház létesítésének feltétele, elhelyezési és méretbeli szabályai a Róbert Károly körút – Váci út – Árboc utca – Esztergomi út által határolt övezetek együttes területén

ba)  a telektömb területének legalább 50%-án közhasználatú terület biztosítása a 7. § rendelkezése figyelembevételével – a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaiban rögzítettek szerint,

bb)  a metró aluljáróhoz közvetlenül kapcsolódó, akadálymentes műszaki kialakítással legalább 5000 négyzetméter szintterületű kereskedelmi és szolgáltató rendeltetési egységet kell létesíteni,

bc)  a telekosztástól függetlenül – legfeljebb három magasépület(rész) létesíthető az e célból kijelölt építési helyen belül,

bd)  több magasépület létesítése esetén azonos legmagasabb ponttal nem létesíthetők új magasépületek, az egymáshoz viszonyított magassági különbség legalább 15% legyen,

be)  a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírásokban meghatározott pontokból nézve a magasépületek nem képezhetnek egybefüggőnek látszó épülettömeget, homlokzatfelületet,

bf)  az épületek 20,0 méternél alacsonyabb lapostetős részeit tetőkertként kell kialakítani;

c)  önálló lakóépület nem létesíthető, az épület létesíthető szintterületének legalább 25%-a nem lakásrendeltetésű kell, hogy legyen

d)  a terület biológiai aktivitásának növelése érdekében az előírt zöldfelületi minimum teljesítésén kívül, a telek területének meghatározott arányát fásítva kell kialakítani az alábbiak szerint, a 30. § (4) bekezdés előírásainak együttes figyelembevételével

da)  a telekre előírt zöldfelületi minimum teljesítésén felül a telek területének a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározott arányát fásítva kell kialakítani a db)-dc) alpontok szerint, a 30. § (4) bekezdés előírásainak együttes figyelembevételével,

db)  a telepítendő fák legalább 5-egyedes, egymástól legfeljebb 10 méterre ültetett facsoportokat vagy fasort képezzenek,

dc)  amennyiben a da) alpont szerinti fásítás nem kerül megvalósításra a meghatározott arányú területen, akkor az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület előírt arányát 10%-kal növelten kell alkalmazni.

(9)  A Vt-M/ZU-1, Vt-M/ZU-2 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések és a 20. § szerinti zártudvaros beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, vagy

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 15%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  az udvari térarány értéke

ea)  lakóépület, vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

eb)  a ea) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,8-nél az udvar egyik irányában sem;

f)  az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;

g)  a földszinti és I. emeleti beépítési mérték elérheti a 100%-ot, amennyiben a Szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek:

ga)  a földszinten jellemzően a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális- vagy sport rendeltetési egység, közhasználatú iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető, és

gb)  a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot, továbbá

gc)  a földszintes, vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal, legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

h)  az udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

ha)  azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet,

hb)  az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,

hc)  az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a hb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

i)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

j)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg a Pmu értéket;

k)  a földszinten

ka)  az utca felé csak a városközponti területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők,

kb)  lakás nem hozható létre,

kc)  teremgarázs nem létesíthető;

l)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete egy telken legfeljebb 3000 négyzetméter;

m)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet;

n)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

o)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába,

p)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

pa)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

pb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(10)  A Vt-M/Z-1, Vt-M/Z-2, Vt-M/Z-3 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetén a hátsókert 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje nem építhető be;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  épületköz létesíthető,

cb)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 15%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  az udvari térarány értéke

da)  lakóépület, vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

db)  a da) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,8-nél az udvar egyik irányában sem;

e)  az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;

f)  a földszinti és I. emeleti beépítési mérték elérheti a 100%-ot, amennyiben a Szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek:

fa)  a földszinten jellemzően a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális- vagy sport rendeltetési egység, közhasználatú iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető, és

fb)  a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot, továbbá

fc)  a földszintes, vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal, legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

g)  a telek beépítési mértéke 100%-ig növelhető az épület egésze tekintetében, amennyiben

ga)  kulturális, művelődési, kereskedelmi épület kerül elhelyezése, illetve meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása történik, és

gb)  közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely legalább 10 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez,

gc)  a ga) és gb) alpontoktól függetlenül, ha az udvar üvegtetővel kerül lefedésre az épület bármely szintjén, mely esetben a lefedett udvarra nem nézhet lakásrendeltetési egység;

h)  az udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

ha)  azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet,

hb)  az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,

hc)  az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a hb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

i)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

j)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg a Pmu értéket;

k)  a földszinten

ka)  az utca felé csak a városközponti területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők,

kb)  lakás nem hozható létre,

kc)  teremgarázs nem létesíthető;

l)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete egy telken legfeljebb 10.000 négyzetméter;

m)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet;

n)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

o)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába,

p)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

pa)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

pb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(11)  A Vt-M/Z-4, Vt-M/Z-5 és Vt-M/Z-6 jelű építési övezetek területén

a)  meglévő épület bővítése vagy új épület elhelyezése a zártsorú beépítésre vonatkozó

19. §  és 24-28. § szerinti általános rendelkezései, valamint a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 10.000 négyzetméter,

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet, továbbá

e)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ea)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

eb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(12)  A Vt-M/Z-7 jelű építési övezet területén

a)  új épület elhelyezése a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  a megengedett beépíthető alapterület 10%-ának megfelelő épület-szintterületet alapfokú ellátást biztosító létesítmény számára kell fenntartani a településrendezési vagy más szerződésben rögzítettek szerint,

d)  a c) pont szerinti alapfokú ellátást biztosító létesítmény az épület(ek) földszintjén, vagy I. emeletén is elhelyezhető más rendeltetésű épületben, továbbá

e)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett.

(13)  A Vt-M/Z-8 jelű építési övezet területén

a)  új épület elhelyezése a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

bd)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény helyezhető el,

be)  saroktelek esetében mindkét oldalhatártól felmérve az oldalhatár 35 méteres szakasza és másik oldalsó telekhatárral párhuzamos sáv nem építhető be;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  lakás a Váci út irányába nem létesíthető,

cb)  épülethézag létesíthető,

cc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án intenzív zöldtetőt kell létesíteni;

d)  meglévő épület padlástere legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető;

e)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ea)  a Pmu értéket, és

eb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

f)  kereskedelmi rendeltetés

fa)  csak az épület pinceszintjén, földszintjén, és a földszinttel összekötve az I. emeletén alakítható ki,

fb)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 2000 négyzetméter;

g)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet;

h)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó.

(14)  A Vt-M/Z-9 jelű építési övezet területén

a)  új épület elhelyezése a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  lakások nem létesíthetők,

c)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 500 négyzetméter,

d)  a földszinti és az I. emeleti építményszintek 70%-os beépítése megengedett, de az e feletti szintek beépítési mértéke nem haladhatja meg az 60%-ot.

(15)  Vt-M/SZ-1 jelű építési övezet területén az intermodális csomópont létrehozása érdekében a közlekedésfejlesztésekkel együtt kidolgozott terv szerint lehet épületet létesíteni és a közlekedésfejlesztéseket megvalósítani. A terület távlati szabályozását a Juta utcától északra eső területre vonatkozóan az intermodális csomópont és a hozzá csatlakozó létesítmények számára a távlati Aquincumi híd és lehajtó részletes tanulmánytervének figyelembevételével kell meghatározni.

a)  a területen lévő lakóépületek

aa)  tetőtéri bővítése megengedett,

ab)  beépítésbe beszámító alapterülete legfeljebb 2%-kal növelhető,

ac)  helyükön új fő rendeltetésű épület nem létesíthető;

b)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter;

c)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ca)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

cb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(16)  Vt-M/SZ-2 jelű építési övezet területén a (15) bekezdésben foglaltakon túl

a)  a meglévő kereskedelmi létesítmény továbbra is hasznosítható, emeleti bővítése lehetséges intenzív zöldtető létesítése mellett,

b)  új épületek elhelyezésének feltétele a meglévő épület elbontása és a felszíni parkoló zöldterületté alakítása.

(17)  Vt-M/Kt-1 jelű építési övezet kialakuló közterén

a)  terepszint alatt

aa)  a városközponthoz kapcsolódó kulturális, sport, kereskedelmi funkció, továbbá mélygarázs létesíthető,

ab)  az általános szintterületi mutató a terepszint alatti épületrészre legfeljebb a 1,5 m/m lehet;

b)  a terepszint felett

ba)  városi tér alakítandó ki, teljes közhasználattal,

bb)  terepszint alatti rendeltetések fogadóépítménye, továbbá a mélygarázsból felvezető lift és lépcső helyezhető el,

bc)  az általános szintterületi mutató a terepszint feletti épületrészre legfeljebb 0,5 m/m lehet;

c)  a 3. melléklet 7. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra;

d)  a terület biológiai aktivitásának növelése érdekében történő kötelező fásítás szabálya

da)  a telekre előírt zöldfelületi minimum teljesítésén felül a telek területének a 3. melléklet 7. számú táblázatában meghatározott arányát fásítva kell kialakítani a db)‑dd) alpontok szerint, a 30. § (4) bekezdése előírásainak együttes figyelembevételével,

db)  a telepítendő fák legalább 3-egyedes, egymástól legfeljebb 10 méterre ültetett facsoportokat vagy fasort kell, hogy képezzenek,

dc)  a da) alpont szerint telepítendő fák számába a fásított parkolókban ültetett fák nem számíthatók be,

dd)  amennyiben a da) alpont szerinti fásítás nem kerül megvalósításra, akkor az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelület előírt arányát 10%-kal növelten kell alkalmazni.

 A Vt-H jelű építési övezetek előírásai 

50. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 47. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 8. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vt-H jelű településközponti terület építési övezetei – az építési övezettől függően zártsorú vagy szabadon álló -, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően a lakosság intézményi ellátását szolgáló, valamint a gazdasági élet igazgatását és irányítását szolgáló irodai épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek területén a 47. §-ban foglalt rendeltetés, továbbá – a Váci út menti épületek kivételével – lakásrendeltetés is létesíthető.

(3)  A Vt-H/Z-1 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert 0 méter;

c)  új épület elhelyezése során

ca)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

cb)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 20%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

cc)  szintterületi mutató kedvezmény adható közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén;

d)  az udvari térarány értéke

da)  lakóépület, vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

db)  a da) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,8-nél az udvar egyik irányában sem;

e)  a földszinti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot, ha

ea)  az udvari zárófödémen tetőkert kerül kialakításra és

eb)  a tetőkert területének minimum 50%-án, legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal intenzív zöldtető kerül kialakításra;

f)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 6000 négyzetméter;

g)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy parkolóházban történhet;

h)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába,

i)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ia)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

ib)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(4)  A Vt-H/Z-2 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert 0 méter;

c)  lakás nem létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 30%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni,

dc)  szintterületi mutató kedvezmény adható közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén;

e)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter;

f)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban, vagy parkolóházban történhet;

g)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ga)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

gb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(5)  A Vt-H/B-1 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv, vagy

ab)  ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  határvonala a telek közterületi határától legfeljebb 50 méterre lehet,

bd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

be)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

c)  önálló lakóépület, lakás létesíthető;

d)  kereskedelmi rendeltetés

da)  csak az épület földszintjén alakítható ki,

db)  legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter lehet;

e)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

ea)  mélygarázsban,

eb)  a létesítendő parkolók legfeljebb 15%-a számára felszíni parkolóban

történhet;

f)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

g)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(6)  A Vt-H/B-2 jelű építési övezet területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, valamint a 21-22. § szerinti „B” típusú keretes beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  a hátsókert

ba)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

bb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

bc)  határvonala a telek közterületi határától legfeljebb 50 méterre lehet,

bd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

be)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

c)  lakás a Szegedi út és a Reitter Ferenc utca felé nem létesíthető;

d)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 6.000 négyzetméter;

e)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy parkolóházban történhet;

f)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

g)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírásokban szereplő feltételek betartása mellett.

(7)  A Vt-H/SZ-1 jelű építési övezet területe kialakult állapotú kereskedelmi létesítményt és hozzá tartozó parkolási építményt foglal magába, a beépítés bármilyen változása a Szabályozási terv felülvizsgálatát igényli. Az épületekre vonatkozóan a kialakult állapotra tekintettel a következőket kell figyelembe venni:

a)  az előkert a kialakult állapot szerinti,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  az utcai földszinti homlokzatok hosszának legalább 30%-án közönségforgalmú helyiségeket kell kialakítani,

d)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 15.000 négyzetméter.

(8)  A Vt-H/SZ-2 jelű építési övezet területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 3000 négyzetméter,

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy parkolóházban történhet,

e)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(9)  A Vt-H/SZ-3 és Vt-H/SZ-4 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be;

b)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 1500 négyzetméter;

c)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

ca)  mélygarázsban,

cb)  a létesítendő parkolók legfeljebb 15%-a számára felszíni parkolóban

történhet.

(10)  A Vt-H/SZ-5 jelű építési övezet igazgatási épület céljára szolgál, területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint kialakult, bővítése a Szabályozási terv figyelembevételével történhet,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban és felszíni parkolóban történhet.

(11)  A Vt-H/SZ-6 jelű építési övezet területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be,

b)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 10.000 négyzetméter,

c)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése csak új épület elhelyezése esetén szükséges mélygarázsban,

d)  a meglévő padlástér legfeljebb egy lakószinttel beépíthető.

(12)  A Vt-H/SZ-7-Te jelű építési övezet területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be,

b)  önálló lakóépület nem létesíthető,

c)  az 47. § szerint a Vt övezetekben megengedett funkció közül a karitatív szociális, kulturális, egészségügyi és oktatási célú épület létesíthető,

d)  a 3. melléklet 8. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint a Babér utcai templom telkén a közhasználatra javasolt telekrész időbeli korlátozás nélküli kialakítása esetén.

(13)  A Vt-H/SZ-1-AI jelű építési övezet területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be,

b)  lakás nem létesíthető,

c)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban és felszíni parkolóban történhet,

d)  a 47. § szerint a Vt övezetekben megengedett funkció közül a lakosság alapellátását biztosító intézmény, épület létesíthető.

17. 

 17. Intézményterületek 

 A Vi-1, Vi-2, Vi-3 intézményi építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

51. §  

(1)  A Vi-1, Vi-2, Vi-3 jelű intézményi terület övezetei – az építési övezettől függően zártsorú vagy szabadon álló -, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban a lakosság intézményi ellátását szolgáló, valamint a gazdasági élet igazgatását és irányítását szolgáló irodai épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)  Az épület:

a)  igazgatási,

b)  nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c)  hitéleti,

d)  kulturális és egyéb közösségi szórakoztató,

e)  szállás jellegű,

f)  irodai,

g)  kereskedelmi, szolgáltató,

h)  sport,

i)  vendéglátó,

j)  önálló parkolóház, mélygarázs

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  Lakás rendeltetési egység akkor létesíthető, ha azt az építési övezet nem tiltja, és amelynek során

a)  az újépítésű lakások esetén

aa)  a lakások nettó területének átlaga nem lehet kisebb, mint 50 négyzetméter és

ab)  legfeljebb a lakások 30%-a lehet 35 négyzetméter nettó alapterületnél kisebb és

ac)  nettó 30 négyzetméter alapterületnél kisebb lakás nem létesíthető;

b)  az újépítésű, 45 négyzetmétert meghaladó nettó alapterületű lakás után egy legalább 4 négyzetméteres tárolót kell biztosítani;

c)  nem létesíthető lakás

ca)  a közterülettel határos földszinti traktusban, továbbá

cb)  olyan udvarból nyílóan, amelyről más közforgalmú rendeltetési egységek is nyílnak;

d)  földszinti udvarra nyíló lakás rendeltetése nem módosítható közhasználatú rendeltetésre, ha ugyanazon udvarra még más lakások nyílnak.

(4)  Ahol az építési övezet előírásai nem tiltják, és az a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ott

a)  K+F kutatás-fejlesztés jellegű igazgatási, kutatási, termelési és szolgáltatási rendeltetés, és az ezt szolgáló raktározás, továbbá

b)  a lakosság igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás,

c)  a fentiekben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás

rendeltetés is létesíthető,

d)  a c) pont szerinti lakás akkor is létesíthető, ha az építési övezet előírása általánosan tiltja lakás létesítését.

(5)  A fő rendeltetést szolgáló épületen belül a (2)-(4) bekezdésben felsorolt rendeltetések együtt is kialakíthatók.

(6)  A főrendeltetésű épületet kiszolgáló rendeltetésű épületen kívül a hátsókertben az OTÉK szerint megengedett épület nem létesíthető, az önálló terepszint alatt létesíthető mélygarázs kivételével.

(7)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

c)  kerti építmény,

d)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(8)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát,

c)  nem létesíthető gyalogosutca felől nyíló 50 férőhelynél nagyobb kapacitású garázs.

 A Vi-1 jelű építési övezetek előírásai 

52. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az 51. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 9. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vi-1 jelű intézményi terület jellemzően zártsorú beépítési módú építési övezetei több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban a lakosság intézményi ellátását szolgáló, valamint a gazdasági élet igazgatását és irányítását szolgáló irodai épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek területén az 51. §-ban foglalt rendeltetés, továbbá az övezetekben külön meghatározott esetben lakásrendeltetés is létesíthető.

(3)  A Vi-1/Z-1, Vi-1/Z-2, Vi-1/Z-3, Vi-1/Z-4, Vi-1/Z-5, Vi-1/Z-6, Vi-1/Z-7, Vi-1/Z-8,

Vi-1/Z-9, Vi-1/Z-10, Vi-1/Z-11, Vi-1/Z-12, Vi-1/Z-13, Vi-1/Z-14, Vi-1/Z-15, Vi-1/Z-16,

Vi-1/Z-17, Vi-1/Z-18, Vi-1/Z-19, Vi-1/Z-20, Vi-1/Z-21, Vi-1/Z-22, Vi-1/Z-23, Vi-1/Z-24,

Vi-1/Z-25, Vi-1/Z-26, Vi-1/Z-27, Vi-1/Z-28, Vi-1/Z-29, Vi-1/Z-30, Vi-1/Z-31,Vi-1/Z-32,

Vi-1/Z-33, Vi-1/Z-34, Vi-1/Z-35, Vi-1/Z-36, Vi-1/Z-37, Vi-1/Z-38, Vi-1/Z-39, Vi-1/Z-40,

Vi-1/Z-41 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a 20. § alapján a keretes beépítés indokolt, továbbá

ab)  ha a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során

da)  épületköz létesíthető, épülethézag nem létesíthető,

db)az épületek zárt sora épületközzel megszakítható, kivéve, ha a Szabályozási terv attól eltérő építési vonalat határoz meg, 

dc)  a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  lakás létesítése

ea)  nem létesíthető lakás az övezetek Váci út, Róbert Károly körút, Dózsa György út felőli telkein,

eb)  amennyiben az épületben a garázs nélküli általános szintterület 50%-át meghaladó mértékben lakások létesülnek, az általános szintterületi mutató 0,5-tel csökkentett értékét kell figyelembe venni,

ec)  az övezetek területén létesíthető lakások a közterület felé eső földszinten, magasföldszinten nem helyezhetők el;

f)  az épület párkánymagassága nem lehet kisebb, mint

fa)  20 méter, a Róbert Károly körút és a Váci útnak a Lehel tértől a Rákos patakig terjedő szakasza menti telkeken,

fb)  18 méter, a Váci útnak a Rákos patak és az északi kerülethatár közötti szakasza menti telkeken,

fc)  az fa) és fb) alpontoktól legfeljebb a közterület felé eső homlokzathossz 20%-a térhet el;

g)  az udvari térarány értéke

ga)  lakóépület vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

gb)  a ga) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,8-nél az udvar egyik irányában sem;

h)  az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;

i)  a földszinti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot, kivéve, ha a Szabályozási terv másként rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek

ia)  a földszinten a következők funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális vagy rendeltetési egység, közhasználatú iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető, és

ib)  a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot, továbbá

ic)  a földszintes vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35%-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

j)  a telek beépítési mértéke 100%-ig növelhető az épület egésze tekintetében, amennyiben

ja)  a Váci út és a Róbert Károly körút menti telkek esetében kulturális, művelődési, kereskedelmi épület kerül elhelyezésre, vagy meglévő épület rendeltetésének e célra való megváltoztatása történik és

jb)  ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a, amely legalább 10 méteres szakaszon közvetlenül csatlakozik a közterülethez,

jc)  a ja)-jb) alpontoktól függetlenül, ha az udvar üvegtetővel kerül lefedésre az épület bármely szintjén, mely esetben a lefedett udvarra nem nézhet lakásrendeltetési egység;

k)  udvari épületszárnyak létesítésére és csatlakozására vonatkozó szabályok:

ka)  azon a telekhatáron, ahol a szomszédos telken nem áll épület, új épületszárny – az utcai épületszárny kivételével – nem létesülhet,

kb)  az épület kizárólag akkor csatlakozhat tűzfalasan a szomszédos telekhatáron (oldalsó és hátsó telekhatár), amennyiben az ott lévő épület tűzfalának magassága legalább a Pmu értéket eléri és a tömb egészére a zártudvaros beépítés a jellemző,

kc)  az épület tetőgerince, vagy lapostető esetén az attikája a kb) alpont szerinti szomszédos csatlakozó épület tűzfalának magasságát legfeljebb 1,0 méterrel haladhatja meg;

l)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

m)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg

ma)  a Pmu értéket, és

mb)  a szomszédos magasabb épület csatlakozó párkánymagasságát;

n)  földszinten

na)  az utca felé csak a környező területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők, földszinten lakás nem hozható létre,

nb)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

o)  kereskedelmi rendeltetés

oa)  az épület pinceszintjén, földszintjén és I. és II. emeletén alakítható ki, legfeljebb 6.000 négyzetméter bruttó kereskedelmi szintterülettel,

ob)  az épület minden szintjén legfeljebb 10.000 négyzetméter összes bruttó kereskedelmi szintterülettel létesíthető, a 15. § figyelembevételével;

oc)  az épület minden szintjén a Róbert Károly körút menti telkek esetében legfeljebb 15.000 négyzetméter kereskedelmi célú alapterülettel létesíthető;

p)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

pa)  mélygarázsban, vagy részben földszinti teremgarázsban,

pb)  a Vi-1/Z-26 és a Vi-1/Z-39 építési övezet területén a létesítendő parkolók legfeljebb 25%-a számára – az előkert területének kivételével – felszíni parkolóban

történhet;

q)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

r)  további előírások a Vi-1/Z-37 és a Vi-1/Z-39 jelű építési övezetek területén, melyeken a korábbi ipari, raktározási területek átalakulása jellemző:

ra)  az általános zártsorú és a keretes beépítés is megengedett a zártsorú építési helyen belül, kivéve, ahol a Szabályozási terv vagy a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai eltérően rendelkeznek,

rb)  ha a Szabályozási terv nem rögzít építési helyet, a zártsorú keretes beépítés „B” típusa alapján lehet új épületet elhelyezni,

rc)  az övezetek területén lakóépület nem létesíthető a Váci út menti telkeken;

s)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken a Vi-1/Z-41 építési övezet kivételével, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

t)  a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ta)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

tb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(4)  A Vi-1/SZ-1 jelű építési övezet területén

a)  a telek a Szabályozási terv szerinti építési hely figyelembevételével építhető be,

b)  önálló lakóépület, lakás nem létesíthető,

c)  kereskedelmi rendeltetés a telken nem létesíthető,

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezését mélygarázsban kell biztosítani, felszíni parkoló legfeljebb a parkolóigény 25%-a számára létesíthető,

e)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába,

f)  a 3. melléklet 9. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

fa)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

fb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(5)  A Vi-1/SZ-2, Vi-1/SZ-3, Vi-1/SZ-4 és Vi-1/SZ-5 jelű építési övezet területén

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint beépíthető,

b)  önálló lakóépület nem létesíthető,

c)  kereskedelmi rendeltetés a telken nem létesíthető,

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezését mélygarázsban kell biztosítani, felszíni parkoló legfeljebb a parkolóigény 25%-a számára létesíthető.

(6)  A Vi-1/T-1 jelű építési övezet területén a kialakult telepszerű vagy szabadonálló beépítésű lakóegyüttesek találhatók, melyeken

a)  az épületek esetleges bontása és új épület elhelyezése a Szabályozási terv alapján lehetséges,

b)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 500 négyzetméter;

c)  a személygépjárművek elhelyezését

ca)  a szabadonálló beépítés esetén a telken belül,

cb)  úszótelkes beépítés esetén az intézményi besorolású lakótelepi egység (úszótelek és az övezet közterületei) területén

kell megoldani.

(7)  A Vi-1/SZ-1-AI jelű építési övezet területe a lakosság alapintézményeinek elhelyezésére szolgál, melyen

a)  a telek a szabadonálló beépítés szabályai szerint építhető be,

b)  az övezet területén önálló lakóépület, lakás nem létesíthető,

c)  kereskedelmi rendeltetés a telken nem létesíthető,

d)  a személygépjárművek elhelyezését új épület létesítése esetén

da)  szabadonálló beépítés esetén a telken belül,

db)  úszótelkes beépítés esetén az intézményi besorolású lakótelepi egység (úszótelek és az övezet közterületei) területén

kell megoldani.

 A Vi-2 jelű építési övezetek előírásai 

53. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az 51. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 10. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vi-2 jelű intézményi terület jellemzően szabadonálló beépítési módú építési övezetei több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban a lakosság intézményi ellátását szolgáló, valamint a gazdasági élet igazgatását és irányítását szolgáló irodai épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek területén az 51. §-ban foglalt rendeltetés, továbbá ahol az övezetek előírása nem tiltja, lakásrendeltetés is létesíthető.

(3)  A Vi-2/SZ-1 jelű építési övezet területén

a)  az övezet telkei a szabadonálló beépítési módú építési helyen belül jellemzően lakóépület elhelyezésére szolgálnak;

b)  az előkert 3,0 méter;

c)  az épület földszintjén nem létesíthető

ca)  lakásrendeltetési egység és

cb)  sorgarázs, továbbá

cc)  teremgarázs, a megközelítés épületrészei kivételével;

d)  az épület földszintjén a c) pontban foglaltak kivételével az 51. §-ban foglalt további rendeltetések elhelyezhetők;

e)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter;

f)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban történhet.

(4)  Vi-2/SZ-2, Vi-2/SZ-3, Vi-2/SZ-4, Vi-2/SZ-5, Vi-2/SZ-6, Vi-2/SZ-7, Vi-2/SZ-8, Vi-2/SZ-9,Vi-2/SZ-10,Vi-2/SZ-11, Vi-2/SZ-12 jelű építési övezetek területén

a)  a telek a szabadonálló beépítésre vonatkozó 18. § szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  az építési hely határait – ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik – a 18. § szerint kell megállapítani a hátsókert kivételével;

c)  a hátsókert mérete 12,0 méter, kivéve, ha a Szabályozási terv azt más mérettel határozza meg;

d)  lakás létesítése

da)  nem létesíthető lakás az övezetek Váci út, Róbert Károly körút, Dózsa György út felőli telkein,

db)  az övezetek területén létesíthető lakások a közterület felé eső földszinten, magasföldszinten nem helyezhetők el;

e)  az épület párkánymagassága nem lehet kisebb, mint

ea)  20 méter, a Róbert Károly körút menti telkeken és a Váci útnak a Lehel tértől a Rákos patakig terjedő szakasza menti telkeken,

eb)  18 méter, a Váci útnak a Rákos patak és az északi kerülethatár közötti szakasza menti telkeken,

ec)  az ea)-eb) alpontoktól legfeljebb a közterület felé eső homlokzathossz 20%-a térhet el;

f)  kereskedelmi rendeltetés az épület pinceszintjén, földszintjén és első és második emeletén alakítható ki, legfeljebb 4000 négyzetméter bruttó kereskedelmi szintterülettel;

g)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése

ga)  mélygarázsban,

gb)  a Vi-2/SZ-4 és a Vi-2/SZ-7 építési övezetben a létesítendő parkolók legfeljebb 25%-a számára – az előkert területének kivételével – felszíni parkolóban

történhet;

h)  parkolóház létesítése esetén a parkolási szintterületi mutató és az általános szintterületi mutató figyelmen kívül hagyandó;

i)  az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építménymagasság (Ém) +7,0 méter értéket;

j)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken a Vi-2/SZ-12 építési övezet kivételével, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magában;

k)  a 3. melléklet 10. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint,

ka)  ha az épület nem lakóépület és környezeti minősítőrendszer szerint tervezett, vagy

kb)  ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

(5)  A Vi-2/ZSz-1 és a Vi-2/ ZSz-2 jelű építési övezetek területén

a)  az épületek a 23. § szerinti zártsorú építési helyen belül szabadonálló jelleggel helyezhetők el, az építési helyet a Szabályozási terv határozza meg;

b)  az övezetek területén lakás létesíthető és elhelyezhetők az 51. §-ban foglaltakon túl

ba)  a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, valamint

bb)  az épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, rendeltetési egységek;

c)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter.

 A Vi-3 jelű építési övezetek előírásai 

54. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az 51. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 11. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Vi-3/SZ-1, Vi-3/SZ-2 jelű intézményi terület övezetei jellemzően szabadon álló, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, a lakosság intézményi ellátását szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek területén lakás nem létesíthető, a szolgálati lakás kivételével.

(3)  A Vi-3/Z-1 és Vi-3/Z-2 jelű intézményi terület övezetei zártsorú beépítésű intézmények elhelyezésére szolgálnak, melyeken

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv, vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása

másként rendelkezik;

b)  hátsókert – a 20. § szerinti zártsorú beépítésnél

ba)  új épület zártudvaros kialakítása esetében 0 méter,

bb)  meglévő épület kialakult hátsókertje a terepszint felett nem építhető be;

c)  hátsókert – a 21-22. § szerinti keretes beépítésnél

ca)  35 méternél kisebb telekmélység esetében 0 méter,

cb)  35 méternél mélyebb telek esetében legalább 6,0 méter,

cc)  50 méternél mélyebb telek esetében legalább 12,0 méter,

cd)  területén teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani,

ce)  területén épület nem létesíthető, épületrész nem nyúlhat be, csak kerti építmény létesíthető;

d)  új épület elhelyezése során a pinceszint feletti 50 négyzetmétert meghaladó zárófödém területének minimum 25%-án legalább félintenzív zöldtetőt kell létesíteni;

e)  az udvari térarány értéke

ea)  lakóépület vagy az általános (garázst nem tartalmazó) szintterület legalább 50%‑ában lakásrendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,5-nél az udvar egyik irányában sem,

eb)  az ea) alponttól eltérő rendeltetésű épület esetében nem lehet nagyobb 1,8-nél az udvar egyik irányában sem;

f)  az udvar az épület bármely szintjén lefedhető üvegtetővel, amennyiben az épületben az így lefedésre kerülő udvarra nem néz lakásrendeltetési egység;

g)  a földszinti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot, amennyiben a Szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik, és ha az alábbiak teljesülnek:

ga)  a földszinten jellemzően a következő funkciók kerülnek elhelyezésre: kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális vagy sport rendeltetési egység, közhasználatú iroda, szállásszolgáltatáshoz, irodaházhoz tartozó kiegészítő rendeltetések (nagy területet igénylő helyiségek és funkciók, valamint ezek működését szolgáló kiegészítő helyiségek), az épület közösségi terei, továbbá a földszint területének legfeljebb 25%-án garázsrendeltetés, de önálló raktározás nem létesíthető,

gb)  a 100%-osan beépített szint feletti szintek beépítési mértéke – a már meglévő épületek utólagos udvarbeépítése, udvarlefedése kivételével – nem haladja meg a 70%-ot,

gc)  a földszintes, vagy egyemeletes épületrész feletti zárófödém területének minimum 35 %-án legalább 50 centiméter termőréteg vastagsággal legalább kétszintes növényállományú intenzív zöldtető létesül, kivéve, ha üvegtetővel fedett a földszinti vagy az I. emeleti épületrész területének legalább 50%-a;

h)  meglévő épület padlásterének beépítése során az épület legfeljebb egy önálló lakószinttel beépíthető, mely esetben az általános szintterületi mutatót nem kell figyelembe venni;

i)  meglévő épület tetőtér beépítése érdekében az épület kialakult párkánymagassága legfeljebb 0,8 méterrel növelhető, ha az nem haladja meg a Pmu értéket;

j)  a földszinten

ja)  az utca felé csak a környező területhez illő közforgalmú és közhasználatú rendeltetési egységek, továbbá irodák létesíthetők, földszinten lakás nem hozható létre,

jb)  teremgarázs létesítése során az utcai homlokzat felé a bejáratok, a ki- és behajtók kivételével egyéb rendeltetési egységet, vagy üzlethelyiséget kell létesíteni, a garázsfal tömör utcai homlokzata nem haladhatja meg a telekszélesség egyharmadát;

k)  kereskedelmi rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén alakítható ki, legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter;

l)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése mélygarázsban vagy földszinti teremgarázsban történhet;

m)  az épület általános szintterületi mutatója 0,5 (m/m) értékkel csökken, amennyiben az épület általános szintterületének több mint 50%-a lakást és azokhoz tartozó kiszolgáló helyiségeket foglal magába;

n)  a 3. melléklet 11. számú táblázatában szereplő szintterületi mutató kedvezmény adható a 33. § szerint, ha közhasználatú terület kerül kialakításra.

 18. Gazdasági területek 

 A Gksz-1, Gksz-2, GAZDASÁGI építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

55. §  

(1)  A Gksz-1, Gksz-2 jelű gazdasági terület övezetei zártsorú vagy szabadonálló beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)  Az épület

a)  irodai, igazgatási,

b)  kereskedelmi, szolgáltató,

c)  termelési, raktározási,

d)  K+F jellegű igazgatási, kutatási, termelési és szolgáltatási rendeltetés, ezt szolgáló raktározás, továbbá

e)  szállás jellegű,

f)  vendéglátó,

g)  sport,

h)  nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  Ahol az építési övezet előírásai nem tiltják, és az a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, ott a (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos és a személyzet számára telkenként egy lakás létesíthető.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

c)  kerti építmény,

d)  épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e)  folyadék- és gáztároló – ahol az övezet előírása lehetővé teszi -,

f)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5)  Az építési övezetek területén

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs,

b)  a (2) bekezdés szerint létesülő rendeltetéssel járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja a telken és a közvetlenül szomszédos telken meglévő épület továbbá a Gksz besorolású övezettel szomszédos lakóterületen lévő lakóépület rendeltetésszerű használatát.

 A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetek előírásai 

56. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az 55. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal, és a 3. melléklet 12. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezetek telkei a gazdasági épületek, a környezetet nem zavaró, elsősorban termelési, kereskedelmi, szolgáltatási és mindezek irányítására szolgáló irodaházak elhelyezését szolgálják, melyeken elhelyezhetők az 55. §-ban foglalt rendeltetések.

(3)  A Gksz-1 és Gksz-2 jelű építési övezeteire vonatkozó általános előírások a Gksz-1/SZ-2 és a Gksz-2/Z-8 építési övezetek kivételével

a)  meglévő épület

aa)  lakórendeltetési egységének területi bővítése lakásszám növelése nélkül történhet,

ab)  tetőtere beépíthető, akkor is, ha az épület túlnyúlik az építési helyen,

ac)  építési helyen belül az egyéb övezeti előírások megtartása mellett bővíthető,

b)  a Szabályozási tervben jelölt „zöldfelület létesítés preferált helye” jelölés alkalmazása során

ba)  a lehatárolás területén a telekre meghatározott legkisebb zöldfelület négyzetméterben kiszámított méretének legalább 30%-át kell a lehatároláson belül területileg megvalósítani, függetlenül attól, hogy az így létrejövő zöldfelület területe a telek zöldfelületi mértékébe a kialakításának módja alapján milyen mértékben számít bele,

bb)  a lehatároláson belül a létrehozandó zöldfelületként a c) pontnak megfelelő kötelező fásítás egy része vagy egésze is alkalmazható,

bc)  a zöldfelület zöldtetőként is kialakítható a közterületi járdaszinttől mért legfeljebb 4,0 méter magasságban,

bd)  meglévő beépítés esetében a jelölt sávban zöldfelület kialakítása nem kötelező,

be)  a „zöldfelület létesítés preferált helyén” történő zöldfelület kialakítása esetén az építési vonal 26. § szerinti szabályát figyelmen kívül szabad hagyni;

c)  a terület biológiai aktivitásának növelése érdekében történő kötelező fásítás szabályai:

ca)  az adott építési övezetben a telekre előírt zöldfelületi minimum teljesítésén felül a telek területének a 3. melléklet 12. számú táblázatában meghatározott arányát fásítva kell kialakítani a cb)-cc) alpontok szerint, a 30. § (4) bekezdés előírásainak együttes figyelembevételével,

cb)  a telepítendő fák egymástól legfeljebb 10 méterre, felszíni fásított parkoló esetén legfeljebb 15 méterre ültetett faegyedekből álló facsoportot vagy fasort kell, hogy képezzenek,

cc)  a telepítendő fák számába a fásított parkolókban ültetett fák beszámíthatók;

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése során

da)  mélygarázs vagy földszinti teremgarázs létesíthető, sorgarázs nem létesíthető,

db)  az elhelyezendő személygépkocsik legfeljebb 60%-a számára létesíthető telken belüli fásított felszíni parkoló,

dc)  az előkert területének – a bejáratokkal együtt számítva – legfeljebb 50%-án alakítható ki felszíni parkoló, a további 50%-át zöldfelületként kell fenntartani.

(4)  A Gksz-1/SZ-1 jelű építési övezet területén a (3) bekezdésben előírtakon túl

a)  a telek a szabadonálló beépítési mód szerint építhető be a b)-f) pont szerinti építési határvonalak figyelembevételével, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírásai másként rendelkeznek;

b)  az előkertet a Szabályozási terv határozza meg, annak hiányában értéke 0 méter;

c)  a Szabályozási tervben meghatározott, az előkerti sávba eső meglévő épület magassága nem növelhető;

d)  az oldalkert a terepszint alatti beépítésre vonatkozóan 3,0 méter;

e)  oldalkert a terepszint feletti beépítési mértékbe beszámító épületrészekre vonatkozóan

ea)  az oldalkert felé néző homlokzat tűzfalas vagy nyílászáró nélküli kialakítása esetén 3,0 méter,

eb)  az ea) alponttól eltérő kialakítás esetén 7,0 méter;

f)  a hátsókert mérete 7,0 méter, kivéve, ha a Szabályozási terv azt más mérettel határozza meg;

g)  az építési hely terepszint felett is beépíthető részének mélysége az előkerti határvonaltól számított legfeljebb 40 méter az f) pont szerinti hátsókerti határvonal együttes figyelembevételével;

h)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 3.000 négyzetméter.

(5)  A Gksz-1/SZ-2 jelű építési övezet területe üzemanyagtöltő elhelyezésére szolgál, melyen épület a szabadon álló beépítési mód szerint létesíthető.

(6)  A Gksz-2/Z-1, Gksz-2/Z-2, a Gksz-2/Z-3, a Gksz-2/Z-4, a Gksz-2/Z-5, Gksz-2/Z-6 jelű építési övezetek területén a (3) bekezdésben előírtakon túl

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  a Szabályozási tervben meghatározott előkerti sávba eső meglévő épület magassága nem növelhető;

c)  az épület zártsorú építési helyen belüli elhelyezésekor

ca)  ha a szomszéd épület nem csatlakozik zártsorúan, akkor épülethézag alkalmazható, és

cb)  a szomszédos telek épületétől az előírt OTÉK szerinti telepítési távolságot kell tartani;

d)  az épülethézag saját telekre eső mérete

da)  tűzfalas kialakítás esetén legalább 4,5 méter,

db)  nem tűzfalas kialakítás esetén legalább 8,0 méter;

e)  a hátsókert mérete 0 méter, ennek megfelelően

ea)  az esővíz saját telekre való visszavezetéséről gondoskodni kell,

eb)  a hátsókert felé homlokzattal tekintő szomszédos épülettől a telepítési távolságot meg kell tartani;

f)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 6.000 négyzetméter.

(7)  Gksz-2/Z-7 jelű építési övezet területén a (3) bekezdésben előírtakon túl

a)  a telek a zártsorú beépítésre vonatkozó 19. § és 24-28. § szerinti általános rendelkezések, és a 20. § szerinti általános zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be, kivéve,

aa)  ha a Szabályozási terv vagy

ab)  ha a VII. Fejezet szerinti Kiegészítő előírása másként rendelkezik;

b)  a Szabályozási tervben meghatározott előkerti sávba eső meglévő épület magassága nem növelhető;

c)  a zártsorú építési helyen belül

ca)  az épület elhelyezhető szabadonálló jelleggel, mely esetben az oldalhatártól az épület 7,0 méterre telepíthető, vagy

cb)  ha a szomszéd épület nem csatlakozik zártsorúan, akkor épülethézag alkalmazható, és

cc)  a szomszédos telek épületétől az előírt OTÉK szerinti telepítési távolságot kell tartani;

d)  az épülethézag saját telekre eső mérete

da)  tűzfalas kialakítás esetén legalább 3,0 méter,

db)  nem tűzfalas kialakítás esetén legalább 7,0 méter;

e)  a hátsókert mérete 7,0 méter, az OTÉK szerinti telepítési távolság együttes figyelembevételével;

f)  az építési hely terepszint felett is beépíthető részének mélysége az előkerti határvonaltól számított legfeljebb 40 méter az e) pont szerinti hátsókerti határvonal együttes figyelembevételével;

g)  kereskedelmi rendeltetés legnagyobb bruttó alapterülete 10.000 négyzetméter.

(8)  A Gksz-2/SZ-1 jelű építési övezet területén a (3) bekezdésben előírtakon túl a szabadonálló beépítési mód általános szabályait kell alkalmazni.

(9)  A Gksz-2/Z-8 jelű építési övezet terület a zártsorú beépítési mód szerint építhető be.

a)  Az építési övezet területén veszélyes és nem veszélyes hulladék felvásárló, gyűjtő, hasznosító telep és raktár céljából, valamint az ezekhez tartozó építmény az övezet területén akkor létesíthető, ha annak 100 méteres sugarú körzetében lakóépület, oktatási, kulturális, sport- vagy egészségügyi létesítmény nincs.

b)  A Kámfor utca mellett a területen belül fasort kell létesíteni legalább a kötelező fásítás mértékéig.

 19. Különleges területek 

 A K-Rek rekreációs és szabadidős terület és a K-Sp különleges sportterület építési övezetek rendeltetésre vonatkozó előírásai 

57. §  

(1)  A K-Rek jelű nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület és a K-Sp nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetei általában szabadon álló, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, nagy zöldfelülettel rendelkező, többnyire a rekreációt, sportot és az aktív pihenést szolgáló épületek, továbbá az azokhoz tartozó kiegészítő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2)  Az épület

a)  sportépítmény,

b)  strand építményei,

c)  kereskedelmi, szolgáltató,

d)  szállás jellegű,

e)  vendéglátó,

f)  nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális

rendeltetés céljára létesíthető, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.

(3)  Lakás nem létesíthető a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kivételével.

(4)  A melléképítmények közül kizárólag

a)  a közmű-becsatlakozás építménye,

b)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

c)  kerti építmény,

d)  épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

(5)  Az építési övezetek területén és az azokat határoló közterületeken nem helyezhetők el

a)  a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs,

b)  üzemanyagtöltő állomás,

c)  nagykereskedelmi rendeltetés, kereskedelmi rendeltetés 1000 négyzetméter bruttó szintterület felett.

(6)  A telken létesülő szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az épület és közvetlen környezete rendeltetéseire.

(7)  Amennyiben az építési övezet területén a Rendelet hatálybalépése előtt sportpálya volt, a sportfunkciót – szabad pályaként vagy építményben – a terület legalább 30%-án továbbra is biztosítani kell.

 A K-Rek és K-Sp jelű építési övezetek előírásai 

58. §  

(1)  Az építési övezetek területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az 57. §-ban meghatározott rendeltetésre vonatkozó előírásokkal és a 3. melléklet 13. számú táblázatában rögzített paraméterekkel, továbbá a Szabályozási tervvel és a VII. Fejezet Kiegészítő előírásaival.

(2)  A K-Rek jelű építési övezetek

a)  szabadonálló beépítési mód szerint építhetők be,

b)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése fásított felszíni parkolóban is biztosítható.

(3)  A K-Rek/SZ-1 jelű építési övezet szabadonálló, jellemzően rekreációt szolgáló intézmény elhelyezésére szolgál

a)  az övezet területén az építési helyet a Szabályozási terv rögzíti,

b)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése fásított felszíni parkolóban is biztosítható.

(4)  A K-Rek/SZ-2-SP és K-Rek/SZ-3-SP jelű építési övezet területe a jelentősebb sportlétesítmények elhelyezését szolgálja, melyen

a)  szállásférőhelyként legfeljebb 100 fő fogadására alkalmas sportszálló és vendégház létesíthető,

b)  a sportpálya időszakos lefedését nem kell beszámítani a beépítés mértékébe.

(5)  A K-Sp/SZ-1 jelű építési övezet területe a jelentős kiterjedésű sportépítmények elhelyezését szolgálja, melyen

a)  kizárólag sportépítmények helyezhetők el, a hozzátartozó kiegészítő funkciójú egyéb épületekkel,

b)  szállásférőhelyként legfeljebb 100 fő fogadására alkalmas épület építhető,

c)  a kialakult sportolás céljára szolgáló telket megosztani nem lehet, telekalakítás csak a szükséges telekhatár-korrekciók érdekében történhet,

d)  az épület legmagasabb pontja 20,0 méter.

 A K-Eü, K-Hon, K-Sz különleges beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai 

59. §  

(1)  A különleges beépítésre szánt területek 57-58. §-ban nem felsorolt további építési övezetei a következők

a)  K-Eü/SZ-1 – Egészségügyi terület – kórház;

b)  K-Hon – Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló

ba)  K-Hon/SZ-1-Eü – egészségügyi célú terület – kórház (honvédségi tulajdonban lévő létesítményként),

bb)  K-Hon/SZ-2 – honvédségi érdekeltségű terület;

c)  K-Szk – Szennyvízkezelés területe.

(2)  Az övezetekben elhelyezhető épületek és építmények rendeltetésre vonatkozó előírásait, továbbá az elhelyezhető melléképítményeket az építési övezetek rögzítik.

(3)  A jelen paragrafust együtt kell alkalmazni az K-Eü/1, K-Hon, K-Szk területfelhasználási egységek építési övezeteire vonatkozó 3. melléklet 14. számú táblázatában foglalt beépítési paraméterekkel.

(4)  A K-Eü/SZ-1 és a K-Hon/SZ-1-Eü jelű építési övezetek területe egészségügyi létesítmények szabadonálló elhelyezésére szolgál, melynek területén

a)  kizárólag egészségügyi létesítmény, kórház, szanatórium, szociális létesítmény, valamint ezek rendeltetésének megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el;

b)  a meglévő telket más felhasználás érdekében megosztani nem lehet, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni az a) pontban fel nem sorolt rendeltetések céljára nem lehet

ba)  a nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetések,

bb)  a létesítményt kiszolgáló kiskereskedelmi és vendéglátási egységek, valamint

bc)  a személyzet számára szolgáló szállásférőhelyek

kivételével;

c)  a beépítés módja szabadonálló;

d)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése fásított felszíni parkolóban is biztosítható;

e)  a melléképítmények közül kizárólag

ea)  a közmű-becsatlakozás építménye,

eb)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

ec)  kerti építmény,

ed)  épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

ee)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el;

f)  és az azokat határoló közterületeken nem helyezhetők el különösen a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs.

(5)  A K-Hon/SZ-2 jelű építési övezet területe kizárólag a honvédelemmel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál, melynek területén

a)  a honvédség intézményi épületei, raktározási építményei, továbbá a fő rendeltetésnek megfelelő

aa)  a nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetések,

ab)  a létesítményt kiszolgáló kiskereskedelmi és vendéglátási egységek, valamint

ac)  a személyzet számára szolgáló szállásférőhelyek,

b)  lakások,

c)  sport és testedzés létesítményei

helyezhetők el;

d)  a beépítés módja szabadonálló;

e)  a meglévő épület magassági bővítése lehetséges, de magasépületnek nem számító épület magasépületté nem alakítható át;

f)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése építményben és fásított felszíni parkolóban is biztosítható;

g)  a melléképítmények közül kizárólag

ga)  a közmű-becsatlakozás építménye,

gb)  közműpótló műtárgy,

gc)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

gd)  kerti építmény,

ge)  épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

gf)  folyadék- és gáztároló,

gg)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el;

h)  védőterület határa

ha)  a 28001/1 hrsz telken az épületektől 25 méter,

hb)  a 28001/1 és 280033 telek határától mért 100 méter;

i)  elhelyezhető a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs.

(6)  A K-Sz/SZ-1 jelű építési övezet a szennyvízkezelés területe, melynek területén

a)  kizárólag szennyvízkezeléssel kapcsolatos épületek, építmények, műtárgyak;

b)  a fenntartó feladatkörébe tartozó árvízvédelemmel kapcsolatos készültségi raktárak, továbbá

c)  a területen lévő sportpályákhoz tartozó öltözők

létesíthetők;

d)  a beépítés módja szabadonálló;

e)  a személygépjárművek telken belüli elhelyezése fásított felszíni parkolóban is biztosítható;

f)  a melléképítmények közül kizárólag

fa)  a közmű-becsatlakozás építménye,

fb)  közműpótló műtárgy,

fc)  épülettől különálló – hulladéktartály-tároló,

fd)  kerti építmény,

fe)  ömlesztett anyagtároló, folyadék- és gáztároló,

ff)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el;

g)  elhelyezhető a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs.

 VI. FEJEZET

 

ÖVEZETEK – A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 

 20. Közlekedési területek 

 A KÖu, Kt és KÖk közlekedési területek övezetei 

60. §  

(1)  A KÖu (KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 övezetek) közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területek és a KÖk kötöttpályás közlekedési területek övezeteiben, valamint a Szabályozási terven jelölt kerületi jelentőségű közutak területein a közlekedés, a közművek és a hírközlés építményei, területei helyezhetők el.

(2)  A jelen paragrafust együtt kell alkalmazni a Rendelet közterületekre vonatkozó 3-5. §‑ainak rendelkezéseivel.

(3)  A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 és a Kt-kk jelű övezetek területén elhelyezhetők

a)  a közutak és azok szervízútjainak felszíni és különszintű létesítményei – a hálózatban betöltött szerep szerinti kialakítással (út, csomópont, műtárgyak, csapadékvíz elvezető rendszere k),

b)  kötöttpályás közlekedés közúti gyorsvasúti (villamo s) építményei,

c)  a kerékpáros és gyalogosforgalom céljára kijelölt építmények és területek,

d)  a gépjármű várakozás létesítményei – építményként vagy felszíni parkolóként,

e)  közművek, hírközlési létesítmények felszíni és felszín alatti építményei,

f)  zöldfelületi elemek, továbbá kertépítészeti és szabadtér építészeti tárgyak, műtárgyak,

g)  köztárgyak, valamint

h)  ahol a Rendelet azt lehetővé teszi

ha)  közterületi pavilon,

hb)  vendéglátó terasz,

i)  a közúti űrszelvény figyelembevételével létesülő építmény a terepszint alatt vagy felett, ahol a Szabályozási terv lehetővé teszi.

(4)  A KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4 jelű övezetek területén

a)  kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető,

b)  új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,

c)  nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom, az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével,

d)  az építési telek gépjárművel való kiszolgálását az arra alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani, ha a KÖu-2 övezettel határos telek több közterülettel is határos.

(5)  KÖu-2 jelű övezet (I. rendű főutak) területén

a)  parkoló csak szervizútról megközelíthetően, vagy önálló parkolási létesítményként valósítható meg,

b)  épületként kizárólag a közlekedést szolgáló várólétesítmény és üzemanyagtöltő állomás létesíthető,

c)  közterületi pavilon, vendéglátó terasz nem létesíthető.

(6)  KÖu-3 jelű övezet (II. rendű főutak) területén

a)  épületként kizárólag a közlekedést szolgáló várólétesítmény létesíthető,

b)  szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(7)  KÖu-4 jelű övezet (településszerkezeti jelentőségű gyűjtőut ak) területén

a)  épület nem létesíthető,

b)  szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(8)  Kt-kk jelű kerületi jelentőségű közutak területén

a)  az általános – településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó – forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak, kiszolgáló (lakó) utak létesíthetők,

b)  közúti gyorsvasút nem létesíthető, de a területét keresztezheti,

c)  épület nem létesíthető,

d)  a Duna-parton jelölt sétány esetében a gyalogos forgalom számára legalább 4 méter széles burkolt felületet kell kialakítani, továbbá önálló kerékpárutat és legalább egy oldali fasort kell telepíteni.

(9)  KÖk – Kötöttpályás közlekedési terület övezet területén elhelyezhetők

a)  az országos vasúti hálózat vonalai, megállói és állomásai, műtárgyai, üzemi épületei, mindezek csapadékvíz elvezető rendszerének elemei, valamint a közúti közlekedés pályái, felszíni parkolók és parkolóépítmények, kerékpáros- és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott funkciójú építmények és létesítmények, továbbá

b)  a vasúti forgalommal kapcsolatos

ba)  állomások üzemi, forgalmi, irodai, pihenő és raktározási épületei, valamint

bb)  az utasok kényelmét szolgáló, kizárólag állomásépülethez kapcsolódóan vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek.

(10)  Építési telek közúti vagy magánúti kapcsolatát közlekedési szempontból legalább a következő darabszámú ki- és bejárattal kell biztosítani:

a)  személygépjárművek esetén legalább egy ki- és bejárat létesítése szükséges négyszáz férőhely parkolókapacitásig,

b)  rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki-bejárat létesíthető.

(11)  Új útvonalak kialakítása, a meglévő főútvonalak átépítése, felújítása során a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni.

(12)  A jelentős változással érintett területeken új közterületek kialakítása során biztosítani kell, hogy a közösségi közlekedés megállóhelyének rágyalogolási távolsága ne legyen nagyobb 300 méternél.

 A Zkp zöldterületek övezetei 

61. §  

(1)  A Zkp jelű zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett olyan közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és a testedzést szolgálja.

(2)  A jelen paragrafust együtt kell alkalmazni a Rendelet közterületekre vonatkozó 3-5. §‑ainak rendelkezéseivel és az övezetekhez tartozó 3. melléklet 15. számú táblázatában foglalt beépítési paraméterekkel.

(3)  A zöldterületek

a)  Zkp-Kp közpark övezetbe és

b)  Zkp-Kk közkert övezetbe

soroltak.

(4)  A Zkp-Kp és a Zkp-Kk jelű övezet területén elhelyezhető

a)  a fenntartáshoz szükséges építmény,

b)  a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény,

c)  kerti építmény,

d)  épületnek nem minősülő sportépítmény,

e)  vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(5)  A Zkp-Kp és a Zkp-Kk zöldterületek övezeteire vonatkozó általános rendelkezések:

a)  közhasználat elől elzárni nem lehet, de sötétedés után közbiztonsági okból a területük lezárható,

b)  a zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető,

c)  terepszint alatti beépítés csak a Szabályozási terven jelölt „terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken, vagy közterületen” lehatároláson belül létesíthető,

d)  terepszint alatti beépítés zárófödémén háromszintes növényállományú intenzív zöldtetőt kell létesíteni a zárófödém legalább 65%-án,

e)  a fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 négyzetméter.

(6)  A Zkp-Kp közpark övezetbe az 1 hektárnál nagyobb rekreációs zöldterületek tartoznak, melyeken az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete – a testedzést szolgáló építmények kivételével – nem lehet nagyobb 100 négyzetméternél.

(7)  A Zkp-Kk közkert övezetbe az 1 hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak, melyeken az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete – a testedzést szolgáló építmények kivételével – nem lehet nagyobb 50 négyzetméternél.

(8)  Zöldfelületként szabályozott területen parkoló átmenetileg sem működtethető.

 A Vf vízgazdálkodási terület övezete 

62. §  

(1)  A Vf-P patak vízgazdálkodási terület övezetbe tartozik a Rákos-patak medrének és parti sávjának azon része, amely nem került zöldterületi besorolásba, az 1. § (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével.

(2)  Az övezet területén épület nem létesíthető.

 VII. FEJEZET

 

KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSOK 

 21. Angyalföld, Újpest – Városkapu vonzásterület 

63. §  Angyalföld, Újpest – Városkapu vonzásterület, a kerülethatár – Göncöl utca – Szekszárdi utca – Madarász Viktor utca – Szobor utca – Váci út – Meder utca -Újpesti-öböl által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási Tervvel.

 A Váci út – Meder utca – Duna folyam által határolt részterületre vonatkozó kiegészítő előírások 

63/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  az építés helye beépítésre nem szánt övezetben vagy közterületen megnevezésű lehatárolás terepszint alatt beépíthető, a terepszint felett a közúti űrszelvény megtartásával

aa)  legfeljebb 20 méter szélességű, és

ab)  legfeljebb 8 méter magas

épületrész létesíthető;

b)  a közhasználatra javasolt telekrész a közhasználatú kialakítás során

ba)  kerítéssel nem keríthető el,

bb)  használata időben nem korlátozható;

c)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása során a Váci út felett átívelő hídszerkezetre való feljutás biztosítandó;

d)  a szabad térformálás kialakítása során

da)  legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat,

db)  a további épülethomlokzatok síkját legalább 20 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé,

dc)  a homlokzatok párkánymagassága nem haladhatja meg a 22 métert, továbbá

dd)  egybefüggő homlokzathossz nem haladhatja meg az 50 métert.

(2)  A zöldfelületek kialakítása során a Váci út menti tömbökben a kötelező legkisebb zöldfelület legalább fele teljesértékű, alá nem épített zöldfelületként alakítandó ki.

(3)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során mélygarázs, parkolóház közúti kapcsolatait biztosító rámpákat épületen belül kell elhelyezni.

(4)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatú elemek esetében akkor adható, ha

a)  a közhasználatra javasolt telekrész az (1) bekezdés b) pont szerint,

b)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakasza az (1) bekezdés c) pont szerint

kialakításra kerül.

(5)  Infrastruktúra feltételek – a terület beépítéséhez:

a)  a Váci út – Cserhalom utca meghosszabbítása – Meder utca – Duna folyam által határolt területen kizárólag az árvízvédelem megoldását követően szabad építeni;

b)  a Cserhalom utca északi meghosszabbításának gyűjtőútként való kiépítése

ba)  2x1 forgalmi sávval,

bb)  kétoldali párhuzamos parkolósávval és /vagy kerékpársávval,

bc)  kétoldali járdával és zöldsávval,

bd)  a terület kiszolgálásához szükséges közművekkel;

c)  kiszolgáló utcák kiépítése;

d)  50 férőhelyes B+R rendszerű kerékpártároló létesítése

da)  az Újpest-városkapu és

db)  a Gyöngyösi utca

metrómegállók 150 méteres gyaloglási távolságán belül;

e)  400 férőhelyes P+R parkoló létesítése parkolóházban és/vagy mélygarázsban az Újpest városkapu metrómegálló 300 méteres gyaloglási távolságán belül.

 A Váci út – (26017) hrsz. közterület – Újpalotai út – Szekszárdi utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

63/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  az építési hely egyéb előírással érintett része megnevezésű terület az érintett telkek összevonása esetén építhető be;

b)  az eltéréssel szabályozott építési vonaltól a telek közterület felőli határa felé is el szabad térni az építési helynek megfelelően, maximum a Pmu magassággal;

c)  az építés helye beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen megnevezésű lehatároláson belül kizárólag a jelenlegi hídszerkezet alakítható át az alábbiak szerint:

ca)  a jelenlegi űrszelvény megtartandó,

cb)  az építményben kizárólag vendéglátó vagy kulturális célú funkció helyezhető el;

d)  a közhasználatra javasolt telekrész a közhasználatú kialakítás során

da)  kerítéssel nem keríthető el,

db)  használata időben nem korlátozható;

e)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása során

ea)  használata időben korlátozható,

eb)  a Váci út felett átívelő hídszerkezetre való feljutás biztosítandó.

(2)  A közterületek kialakítása a (26017) hrsz-ú ingatlanon a Váci út és az Újpalotai út között

a)  2x1 sávos gyűjtőútként (szükség esetén kanyarodósávval),

b)  kétoldali zöldsávval, fasortelepítéssel,

c)  egyoldali járdával

biztosítandó.

(3)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  az építési hely magasépület céljára kijelölt részén

aa)  legfeljebb 3 magasház(rész) létesíthető,

ab)  a magasházak 30 méter feletti magasságú épületrészei között legalább 22 méter távolság biztosítandó,

b)  az időben korlátozásra kerülő közhasználatú terület az utcai homlokzatok vonalában áttört térhatároló szerkezettel lezárható.

(4)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során

a)  legalább 50%-ban terepszint alatt, földszinti, illetve I. emeleti teremgarázsban vagy parkolóházban,

b)  legfeljebb 30%-ban felszíni parkolóban

kell a parkolást biztosítani,

c)  egy telektömbön belül a parkolás közös parkolóházban is megoldható.

(5)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatú elemek esetében akkor adható, ha

a)  a közhasználatra javasolt telekrész az (1) bekezdés d) pont szerint,

b)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának (1) bekezdés e) pont szerint

kialakításra kerül.

(6)  Infrastruktúra feltételek – a terület beépítéséhez/átépítéséhez:

a)  a (26017) hrsz-ú, közterülettel határos telken új épület igénybevételének feltétele – a Váci út menti tömb kivételével – legalább a Váci úttól a telket tartalmazó tömb teljes szélességében az új gyűjtőút megvalósítása;

b)  az újpesti alállomáshoz vezető 120 kV-os távvezeték biztonsági sávja akkor vehető igénybe építés céljából, ha a távvezeték kiváltása megtörtént.

 22. Angyalföld, Északi lakótelep egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

64. §  Angyalföld, Északi lakótelep, a Szekszárdi utca – Göncöl utca – Fiastyúk utca – Béke utca – Tahi utca – Váci út – Szobor utca – Madarász Viktor utca által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §‑ában foglaltakkal és a Szabályozási Tervvel.

 Az Újpalotai út – Berettyó utca – Tomori utca – Szekszárdi utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

64/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása időben korlátozható. 

(2)  A telekalakítás előírásai:

a)  átmenő telek megosztása esetén a kialakuló telek mérete legalább 1000 négyzetméter, és homlokvonala legalább 24,0 méter kell, hogy legyen,

b)  új telek oldalhatára legalább 20,0 méteres hosszon merőleges kell, hogy legyen a telek homlokvonalára.

(3)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a telek oldalhatárára néző homlokzatok telekhatártól való távolsága nem lehet kisebb az arra néző párkánymagasság felénél,

b)  a telek homlokvonaltól számított 25,0 méteres – az Újpalotai út mentén 20,0 méteres – mélységén túl épületrész akkor létesíthető

ba)  ha a telek mérete legalább 1000 négyzetméter és homlokvonala legalább 24,0 méter,

bb)  ha a hátsó telekhatártól való távolsága legalább 9,0 méter,

bc)  ha legmagasabb pontja beépített alapterületének legfeljebb 50%-án haladja meg a 13,0 métert, és nem haladja meg a 16,0 métert, továbbá

c)  az időben korlátozásra kerülő közhasználatú terület az utcai homlokzatok vonalában áttört térhatároló szerkezettel lezárható.

 A Váci út – Babér utca – Madarász Viktor utca – Fiastyúk utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

64/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása során

aa)  legalább 4,0 méter széles szabad átjárás biztosítandó, továbbá

ab)  használata időben korlátozható;

b)  a Váci út és a Madarász Viktor utca közötti új közterülettől északra eső tömbben a javasolt gyalogoshálózat nyomvonala mentén magánút is kialakítható a 8. § (4) bekezdés ac) alpontban meghatározott területen belül, mely esetben

ba)  a magánút szélessége legalább 12,0 méter kell, hogy legyen, és

bb)  a másodrendű zöldfelületet nem kell figyelembe venni.

(2)  A közterületek kialakítása során a Váci út és a Madarász Viktor utca közötti új közterületen (Agyag utca folytatá sa) – amennyiben annak műszaki akadálya nincs – kétoldali fasort kell létesíteni.

(3)  Rendeltetés szerint lakóépület vagy lakás rendeltetést tartalmazó épületrész a Váci út és a Fiastyúk utca felé nem létesíthető.

(4)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  az eltéréssel szabályozott építési vonal és az építési hely határa közötti sávba az általánosan megengedett épületrészeken túl a homlokzatfelület 15%-át nem meghaladó építményrész benyúlhat,

b)  meglévő tűzfalhoz annak teljes hosszában csatlakozni kell,

c)  épületköz létesíthető:

ca)  ha szélessége legalább 18,0 méter,

cb)  ha terepszint alatt beépíthető,

cc)  és az épületközre néző épületrész homlokzattal alakítandó ki,

cd)  ha két telekre esik, és az közhasználatú terület, a homlokzatot a közterületre vonatkozó szabályok szerint kell kialakítani;

d)  a Váci út és a Madarász Viktor utca közötti új közterülettől (Agyag utca folytatá sa)

da)  északra eső tömbben az épület legmagasabb pontja a gépészeti berendezések takart elhelyezésével együttesen legfeljebb 30 méter lehet, a Madarász Viktor utca menti 10 méteres sáv kivételével,

db)  délre eső tömbben az épület legmagasabb pontja a gépészeti berendezések takart elhelyezésével együttesen legfeljebb 35 méter lehet,

e)  kerítés a telek homlokvonalán nem létesíthető, csak az utcai homlokzatok vonalában és a tömbbelsőben, egységes kivitelben, legalább 70%-os áttörtséggel.

(5)  A zöldfelületek kialakítása során a 26092/1 hrsz-ú telek területén legalább 1200 négyzetméter teljesértékű zöldfelületet kell kialakítani.

(6)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának (1) bekezdés a) pont szerinti kialakítása esetén adható.

 A Váci út – Fiastyúk utca – Madarász Viktor utca – Rákos-patak által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

64/C. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt szabad térformálás kialakítása során  

a)  legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat,

b)  a további épülethomlokzatok síkját legalább 15 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé.

(2)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a 26124/1 hrsz-ú ingatlanon az oldalhatár felé homlokzattal kialakított meglévő épület mellett épületközt kell kialakítani

aa)  a Szabályozási terven rögzített szélességgel,

ab)  az épületközre néző épületrész homlokzatos kialakításával,

b)  az épületen a tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át,

c)  kerítés

ca)  magánút és közhasználatú terület felé csak az épületek homlokzatának vonalában,

cb)  legfeljebb 0,8 méter magas lábazattal, afölött áttörten,

cc)  a Rákos-patak felé növényzettel takartan

alakítandó ki.

 23. Angyalföld, keleti vegyes beépítésű terület egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

65. §  Angyalföld, keleti vegyes beépítésű terület, a Kámfor utca – kerülethatár – Róbert Károly körút – Lehel utca – Béke utca által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Tahi utca – Reitter Ferenc utca – Futár utca – Tatai utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

65/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt szabad térformálás kialakítása során  

a)  legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat,

b)  a további épülethomlokzatok síkját legalább 20 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé, továbbá

c)  egybefüggő homlokzathossz nem haladhatja meg az 50 métert.

 A Reitter Ferenc utca – Szegedi út – Jász utca – Országbíró utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

65/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása során

aa)  legalább 10,00 méter széles szabad átjárás biztosítandó, továbbá

ab)  épület földszintjén vagy árkádosított területén is kialakítható legalább 3,0 méter széles szabad átjárással,

ac)  használata időben korlátozható;

b)  az építési hely max. PM 8,0 méter párkánymagassággal beépíthető részén az épület vagy épületrész legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 10,0 métert.

(2)  A telekalakítás során új telek mélysége

a)  a Reitter Ferenc utca, a Szegedi út és a Jász utca mentén 40,0 méternél,

b)  az Országbíró utca mentén 30,0 méternél

kisebb nem lehet.

(3)  A kedvezményes beépítési paraméterek:

a)  +5% beépítési mérték, és +0,2 általános szintterületi mutató kedvezmény adható 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével:

aa)  ha a telek 2500 négyzetméternél kisebb saroktelek, és amelynek legalább az egyik homlokvonala 40 méternél kisebb,

ab)  ha a Szabályozási terven megtartásra javasolt épület megőrzésre kerül, vagy

ac)  ha a Szabályozási terven javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakasza az (1) bekezdés a) pont szerint kialakításra kerül;

b)  további legfeljebb +5% beépítési mérték kedvezmény adható, ha az a) pont szerinti feltételek közül egyszerre legalább kettő teljesül;

c)  amennyiben a beépítési mérték a) és b) pont szerinti kedvezménye érvényesítésre kerül, a tényleges többlet beépítési mértékkel azonos %-kal csökkenthető a legkisebb kötelező zöldfelület.

 24. Angyalföld, Középső-Angyalföld egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

66. §  Angyalföld, Középső-Angyalföld, a Tahi utca – Béke utca – Lehel utca – Róbert Károly körút – Teve utca – Petneházy utca – Váci út által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Tahi utca – Béke utca – Fáy utca – Hajdú utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

66/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a közhasználatra javasolt telekrész közhasználatú kialakítása során

aa)  kerítéssel nem keríthető el,

ab)  használata időben nem korlátozható;

b)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása során

ba)  legalább 6,0 méter széles szabad átjárás biztosítandó, továbbá

bb)  épület földszintjén vagy árkádosított területén is kialakítható legalább 4,0 méter belmagassággal,

bc)  használata időben korlátozható;

c)  az építési hely egyéb előírással érintett része lehatároláson belül terepszinttől számított legalább 6 méter magasság felett

ca)  legfeljebb 20 méter széles, és

cb)  legfeljebb egy szint magas

gyalogos átközlekedésre alkalmas épületrész alakítható ki.

(2)  A telekalakítás során a Béke utca felőli új tömbben közvetlen gépjármű kiszolgálást biztosító útcsatlakozás a Béke utca felől nem létesíthető.

(3)  A tetőkertek kialakítása során a Vi-2/SZ-2 jelű övezet területén a földszinti és az I. emeleti zárófödém fölött létesített lapostetők legalább 60%-án zöldtetőt kell kialakítani.

(4)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a Béke utca felőli új tömbben a felülépítéssel érintett építési helyen belül legfeljebb két gyalogos átközlekedésre alkalmas építmény létesíthető

aa)  legfeljebb 20 méter szélességgel,

ab)  egy szint magassággal,

b)  a Béke utca felőli új tömbben kerítés nem létesíthető.

(5)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során a Vi-2/SZ-2 jelű övezet területén az elhelyezendő személygépkocsik legalább 80%-a számára terepszint alatt, épületben vagy parkolóházban kell helyet biztosítani.

(6)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatra javasolt telekrész (1) bekezdés a) pont szerinti kialakítása esetén adható.

(7)  Infrastruktúra feltételek – a terület beépítéséhez:

a)  az új kiszolgáló út és Béke utcai jelzőlámpás csomópontjának kiépítése,

b)  a Béke utca és a Fáy utca, valamint a Béke utca és a Frangepán utca jelzőlámpás csomópontjainak fejlesztése.

 A Frangepán utca – Teve utca – Petneházy utca – Lomb utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

66/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt javasolt gyalogoshálózat Frangepán utca és Petneházy utca közötti nyomvonala mentén magánút is kialakítható a 8. § (4) bekezdés ac) alpontban meghatározott területen belül, mely esetben  

a)  a magánút legkisebb szélessége 10 méter, továbbá

b)  az a) pont szerinti magánút kialakítása esetén annak mentén 5,0 méter széles előkert biztosítandó.

 A Petneházy utca – Pap Károly utca – Gömb utca -Teve utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

66/C. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt az építési hely kizárólag parkolólétesítmény céljára szöveges szabályozási elemmel érintett területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakítása során  

a)  a zárófödémen tetőkert létesítendő legalább 0,5 méter talajtakarással,

b)  az építmény legfeljebb 0,8 méterrel lehet magasabb a csatlakozó rendezett terepnél a talajtakarással együtt,

c)  terepszint felett kizárólag a bejutást biztosító épületrészek létesíthetők

ca)  a terület legfeljebb 10%-án,

cb)  a terepcsatlakozástól mért legfeljebb 6,0 méter legmagasabb ponttal, és

cc)  meglévő pincével, mélygarázzsal összeköthetők.

 25. Angyalföld, Belső-Angyalföld egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

67. §  Angyalföld, Belső-Angyalföld, a Róbert Károly körút – kerülethatár – Váci út által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Lehel utca – Róbert Károly körút – Reitter Ferenc utca – Mohács utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/A. §  

(1) A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során a 28013 hrsz-ú ingatlanon a felszíni parkoló megtartható, ha annak árnyékolása a 13. § (1) bekezdés szerint biztosításra kerül. 

(2)  Infrastruktúra feltételek – a terület jelentősebb átépítése esetén:

a)  a Lehel utca érintett szakaszának átépítése, bővítése egy forgalmi sávval,

b)  a Mohács utca érintett szakaszának átépítése.

 A Dózsa György út – Tüzér utca – Taksony utca – Kassák Lajos utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a javasolt gyalogoshálózat Dózsa György út és Taksony utca közötti telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása

aa)  legalább 6,0 méter széles szabad átjárással biztosítandó, továbbá

ab)  épület földszintjén vagy árkádosított területén is kialakítható,

ac)  időben korlátozható;

b)  a javasolt gyalogoshálózat Tüzér utca és Kassák Lajos utca közötti nyomvonala mentén magánút is kialakítható a 8. § (4) bekezdés ac) alpontban meghatározott területen belül, mely esetben

ba)  a magánút szélessége legalább 10 méter, továbbá

bb)  a magánút területe és a magánút menti 3-3 méteres sávok területe kizárólag terepszint alatt építhető be;

c)  a tetőkert kialakítás lehatároláson belül legalább 1000 négyzetméter tetőkertet kell kialakítani legalább 400 négyzetméter zöldtetővel.

(2)  A telekalakítás során a Dózsa György út felől közvetlen gépjármű kiszolgálást biztosító útcsatlakozás nem létesíthető.

(3)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatú elemek esetében akkor adható, ha

a)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakasza az (1) bekezdés a) pont szerint,

b)  a tetőkert az (1) bekezdés c) pont szerint

kialakításra kerül.

 A Váci út – Dózsa György út – Angyalföldi út – Taksony utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/C. §  

(1) A telekalakítás során új teleknek az Angyalföldi út vagy a Taksony utca felé is kell, hogy legyen közterületi kapcsolata. 

(2)  Egyéb kiegészítő előírások:

a)  a metróaluljáró kijáratához kapcsolódóan részben közterületen, részben közhasználatú területen egységes terv alapján süllyesztett tér alakítható ki;

b)  az a) pont szerinti közhasználatú terület használata időben nem korlátozható;

c)  a metróaluljáró kijáratát akadálymentesen kell kialakítani.

(3)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a (2) bekezdés szerinti közhasználatú terület kialakítása esetén adható.

 Dózsa György út – Szabolcs utca – Hun utca – Vágány utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/D. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  az elsőrendű zöldfelület közhasználatú kialakítása időben korlátozható;

b)  a szabad térformálás kialakítása során legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat.

(2)  Meglévő építmények közül a közterületen álló épületek, épületrészek nem bővíthetők.

(3)  A telekalakítás során a Dózsa György út felől közvetlen gépjármű kiszolgálást biztosító útcsatlakozás nem létesíthető.

(4)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése:

a)  az épület legmagasabb pontja legfeljebb 35,0 méter lehet,

b)  a tervezett beépítés ütemezetten is kialakítható.

(5)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése:

a)  az előírt parkolók legfeljebb 25%-a helyezhető el felszíni parkolóban az ingatlanon belül,

b)  az előírt parkolók legfeljebb 25%-a közterületi parkolóban is elhelyezhető.

(6)  A terepszint alatti építmények feletti zöldtető csak akkor számítható be a legkisebb zöldfelületbe, ha az épületrész zárófödémének legalább 50%-án, legalább 80 centiméter talajtakarással létesül.

(7)  Egyéb kiegészítő előírás szerint

a)  támfal a közterület, valamint a közhasználat céljára átadható területek határán elhelyezhető,

b)  meglévő támfal átépítése, áthelyezése esetén a meglévő, valamint a megmaradó támfalszakaszok magasságához illeszkedni kell.

 Róbert Károly körút – Csata utca – Mohács utca- Tüzér utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/E. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt javasolt gyalogoshálózat Csata utca és Tüzér utca közötti nyomvonala mentén magánút is kialakítható a 8. § (4) bekezdés ac) alpontban meghatározott területen belül, mely esetben  

a)  a magánút szélessége legalább 10 méter, továbbá

b)  a kialakított magánút mentén 5-5 méter előkert biztosítandó.

 Apály utca – Kassák Lajos utca – Klapka utca – Angyalföldi út által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

67/F. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  az elsőrendű zöldfelület sávjának helye lehatároláson belül a 20 méter széles alá nem építhető elsőrendű zöldfelület

aa)  helye szabadon megválasztható,

ab)  az Apály és a Klapka utcák közötti folyamatos átkötés biztosítása mellett;

b)  az elsőrendű zöldfelület két oldalán

ba)  az egymással szemközti homlokzatok között legalább 30 méter távolságot kell tartani,

bb)  a ba) alpont szerinti távolságon belül kell az elsőrendű zöldfelületnek elhelyezkednie.

 26. Vizafogó, Külső-Vizafogó egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

68. §  Vizafogó, Külső-Vizafogó, a Meder utca – Váci út – Róbert Károly körút – Duna által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Váci út – Csavargyár utca – Cserhalom utca – Meder utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt közhasználatú előkerti sáv a közterület felé nem keríthető el a Cserhalom utca kiépülését követően. 

(2)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során a műemlék épület Váci úti homlokzatához új épülettel az alábbiak szerint kell csatlakozni:

a)  a csatlakozó párkánymagasság legfeljebb 0,5 métert térhet el,

b)  a Váci út felől látható takaratlan tűzfal nem alakulhat ki.

(3)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatú előkerti sáv (1) bekezdés szerinti kialakítása esetén adható.

 A Váci út – Rákos-patak – Cserhalom utca – Csavargyár utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemek:  

a)  a másodrendű zöldfelület közhasználatú kialakítása során a terület nem keríthető el;

b)  a szabad térformálás kialakítása során

ba)  legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat,

bb)  a további épülethomlokzatok síkját legalább 20 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé, továbbá

bc)  egybefüggő homlokzathossz nem haladhatja meg az 50 métert.

(2)  Rendeltetés szerint lakás a földszinten, és a Váci út felé tekintő utcai homlokzattal nem létesíthető.

(3)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  az épületen a tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át,

b)  kerítés a Rákos-patak felőli telkek homlokvonalán nem alakítható ki, csak a homlokzatok vonalában.

 A Duna folyam – Meder utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/C. §  

(1) A közterületeket dupla fasorral kell kialakítani. 

(2)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a Szabályozási terven rögzített építési hely egyéb előírással érintett része akkor vehető igénybe, ha a telekhez hozzászabályozásra kerül az irányadó szabályozási vonal szerinti közterület,

b)  kerítés a telkek homlokvonalán nem létesíthető, csak az előkerti sáv telek felé eső szélén.

(3)  Meglévő építmények közül a Népszigetre vezető közmű és gyalogos híd

a)  akadálymentes megközelítésére szolgáló felvonót kell létesíteni,

b)  az a) pont szerinti felvonó közhasználatát biztosítani kell.

(4)  Infrastruktúra feltétel a Cserhalom utca menti tömbök beépítésénél a Cserhalom utca menti 120 kV-os távvezeték föld alá helyezése.

 A Váci út – Turbina utca – Esztergomi út – Vizafogó utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/D. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a másodrendű zöldfelület közhasználatú kialakítása során a terület nem keríthető el;

b)  a szabad térformálás kialakítása során

ba)  legfeljebb a vonal hosszának felén állhat épülethomlokzat,

bb)  a további épülethomlokzatok síkját legalább 20 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé, továbbá

bc)  egybefüggő homlokzathossz nem haladhatja meg az 50 métert.

(2)  A telekalakítás eredményeként a tömb legfeljebb 6 közúti megközelítéssel rendelkezhet.

(3)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  új épület elhelyezése esetén

aa)  a Váci út és a Turbina utca sarkán álló műemlék csarnoképület előtti teresedés nem építhető be a Váci út mentén,

ab)  a Váci út mentén álló műemlék portaépület és a telken belül a csarnok műemlék bejárati épületének városképi érvényesülését biztosítani kell,

b)  az épületen a tetőfelépítmények területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át,

c)  kerítés a Rákos-patak felőli telkek homlokvonalán nem alakítható ki, csak a homlokzatok vonalában.

(4)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített másodrendű zöldfelület (1) bekezdés a) pont szerinti kialakítása esetén adható.

 Az Esztergomi út – Dagály utca – Jakab József utca – 25884/4 hrsz-ú telek által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/E. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt közhasználatra javasolt telekrész közhasználatú kialakítása során  

a)  a terület kerítéssel nem keríthető el, továbbá

b)  a közhasználatú előkerttel, valamint a Dagály sétánnyal egységes megjelenés biztosítandó,

c)  használata időben nem korlátozható.

(2)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a beépítésbe beszámító épületrészek távolsága a telek hátsó- és oldalsó telekhatárától – a bármely telekhatáron való zártsorú összeépülés kivételével – legalább 6,0 méter,

b)  a Szabályozási terven rögzített épületközök kialakítása során

ba)  a két telekre eső épületköz legalább 6,0 méteres sávja az egyik telekre kell, hogy essen,

bb)  az épületközre néző homlokzatokat tűzfalasan kialakítani nem lehet,

bc)  a Szabályozási terven rögzített minimális mérettel akkor alakítható ki az épületköz, ha a szemközti homlokzatok egyikének hossza sem haladja meg a 20,0 métert,

bd)  a bc) alpont szerinti 20,0 métert meghaladó homlokzathossz esetén az épületköz szélessége a hosszabb homlokzat párkánymagassági értékével megegyező,

be)  az Esztergomi út felé az épületköz szélessége maximum 25 méter lehet,

c)  tűzfalas csatlakozás estén a telek oldalhatárától mért 3,0 méteres sávon belül a homlokzatsík nem térhet el a szomszédos épület csatlakozó homlokzatsíkjától,

d)  a Szabályozási terven rögzített az építési hely max. 30% arányban beépíthető része elnevezésű lehatárolás felé néző homlokzatok

da)  közötti távolság nem lehet kisebb 16,0 méternél,

db)  hátsó és oldalsó telekhatártól mért távolsága legalább 6,0 méter kell, hogy legyen,

e)  a Szabályozási terven rögzített az építési hely max. 30% arányban beépíthető része elnevezésű lehatároláson belül

ea)  a földszinti építményszint a lehatárolás 100%-ában,

eb)  a földszint fölötti építményszintek a lehatárolás legfeljebb 30%-os arányában

építhetők be,

ec)  az ea) alpont szerinti földszint zárófödém legalább felét, minimum 0,5 méter talajtakarású tetőkerti zöldfelületként kell kialakítani,

f)  épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 30,0 métert, az Esztergomi út mellett jelölt hely kivételével, ahol az legfeljebb 36 méter lehet,

g)  az Esztergomi út felőli

ga)  épületek földszinti belmagassága legalább 3,5 méter legyen,

gb)  épülettraktusban lakás padlóvonala a csatlakozó terepszinthez képest legalább 4,0 méterre alakítható ki, és

h)  földszinten akkor létesíthető lakófunkció – az Esztergomi út felőli, valamint a sétány felőli homlokzatok, továbbá az árkádosított homlokzatok kivételével – ha a homlokzat közterülettől mért távolsága legalább 5,0 méter, továbbá

i)  a Jakab József utca Esztergomi útra merőleges szakasza mentén, illetőleg a telek ezen homlokvonalától számított 20 méteren belül, valamint a szennyvízátemelő védőtávolságán belül a szennyvízátemelő telep felé nézően lakás főhelyiség nem létesíthető.

(3)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során

a)  az elhelyezendő személygépkocsik

aa)  legfeljebb 30%-a számára létesíthető telken belüli felszíni parkoló,

ab)  legalább 50%-a számára terepszint alatt, földszinti vagy I. emeleti teremgarázsban vagy parkolóházban biztosítandó hely;

b)  parkolóház a Jakab József utca szennyvízátemelő teleppel szemközti szakasza menti sávban az alábbiak szerint létesíthető:

ba)  kizárólag a Jakab József utca és Bodor utca közötti lakóegyüttes parkolási igényei céljára, legfeljebb 350 férőhellyel,

bb)  a parkolóház számára önálló építési telek is kialakítható legalább 22,0 méteres telekszélességgel;

c)  az Esztergomi úttal párhuzamosan a telek előkerti sávjában közhasználatú parkolósáv létesítendő.

(4)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatra javasolt telekrész (1) bekezdés szerinti kialakítása esetén adható.

(5)  Infrastruktúra feltétel a Dagály sétány közhasználatú szakaszától északra eső terület beépítése esetén az Esztergomi út Turbina utca és Vizafogó utca közötti szakaszának csomópontokkal együtt történő forgalomba helyezése.

 A Népfürdő utca – Vizafogó utca – Esztergomi út – Jakab József utca – Dagály utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/F. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a közhasználatra javasolt telekrész (Dagály sétány)

aa)  használata időben nem korlátozható,

ab)  széleitől számított, legfeljebb 3-3 méteres sávban helyezhető el a területén vendéglátó terasz;

b)  a szabad térformálás Bodor utca menti kialakítása során a 4. melléklet szerinti eltérő legnagyobb megengedett utcai párkánymagasságú szakaszok

ba)  hosszát a Szabályozási terven rögzített szöveges szabályozási elem szerint kell figyelembe venni,

bb)  csatlakozásánál a közterület felől látható takaratlan tűzfal nem alakítható ki.

(2)  A telekalakítás során a Népfürdő utca – szennyvízátemelő telep déli telekhatára – Jakab József utca – Bodor utca közötti területen új telek közterületi határvonala 50,0 méternél kisebb nem lehet.

(3)  Meglévő építmények közül lapostetős épületen kizárólag lakás céljára létesíthető magastető az alábbiak szerint:

a)  a már meglévő telektömbön belüli magastetők arányainak és hajlásszögének figyelembevételével,

b)  az egy ingatlanon álló lakóépületek esetében azonos építészeti megoldásokkal.

(4)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  zártsorú csatlakozás esetén a csatlakozó párkánymagasságtól való legnagyobb eltérés mértéke ± 1,5 méter lehet,

b)  Népfürdő utca menti homlokzat I. emelet feletti részén

ba)  az azonos síkon elhelyezkedő homlokzatszakasz 60,0 méternél hosszabb, és

bb)  az ezen homlokzatszakaszok közötti síkváltás 3,0 méternél kisebb

nem lehet,

c)  az épület legmagasabb pontja

ca)  a Népfürdő utca menti építési helyek 40,0 méteres sávjában legfeljebb 29 méter,

cb)  egyéb helyen 25 méter.

(5)  Egyéb kiegészítő előírások:

a)  közhasználatú szabadtéri vagy nem idényjellegű sportfunkció biztosítandó telkenként a Szabályozási terven jelölt „szöveges szabályozási elem”-ként lehatárolt területen belül

aa)  a Bodor utca és a Dagály sétány között a lehatárolás területének legalább 30%‑án,

ab)  a Dagály sétány és a szennyvízátemelő telep déli telekhatára között a lehatárolás területének legalább 20%-án;

b)  közhasználatú szabadtéri sportfunkció biztosítandó a Szabályozási terven jelölt „szöveges szabályozási elem”-ként lehatárolt területen belül a szennyvízátemelő telep telkén a lehatárolás területének legalább 80%-án.

(6)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatra javasolt telekrész (1) bekezdés a) pont szerinti kialakítása esetén adható.

(7)  Infrastruktúra feltételek – a terület beépítéséhez:

a)  a Jakab József utca kiépítése – legalább a telek előtti szakaszon – a megközelítés érdekében,

b)  a Bodor utca Népfürdő utcára való kikötése.

 Az Esztergomi út – Róbert Károly körút – Népfürdő utca – (25825/13) hrsz-ú közterület által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

68/G. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt lehatároláson belül mélygarázs kialakítása során  

a)  a hídfelhajtó rézsűjének védelme biztosítandó,

b)  az NÁ 600-as középnyomású gázvezeték védőterülete csak a vezeték kiváltása után vehető igénybe.

 27. Vizafogó, Belső-Vizafogó egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

69. §  Vizafogó, Belső-Vizafogó, a Róbert Károly körút – Esztergomi út – Árboc utca – Váci út – Dráva utca – Duna által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Váci út – Révész utca – Visegrádi utca – Véső utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások  

69/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a kötelező árkád kialakítás legalább 5,0 méter belmagasságú legyen,

b)  az építési hely max. 10 méter épületmagassággal beépíthető részén gyalogos átjárás biztosítandó a Váci út és a (25708/8) hrsz-ú ingatlan között.

(2)  Infrastruktúra feltétel a Révész utca tömb menti szakaszának felújítása.

 28. Újlipótváros egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

70. §  Újlipótváros, a Dráva utca – Váci út – Szent István körút – Duna által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Bessenyei utca – Pannónia utca – Tutaj utca – Hegedűs Gyula utca által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

70/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  az építési hely max. 9,0 méter, max. 20,5 méter és max. 26,5 méter legmagasabb ponttal beépíthető részein az épület földszintjén és I. emeletén elsősorban

aa)  kereskedelmi, szolgáltató,

ab)  kulturális, közösségi,

ac)  oktatási,

ad)  igazgatási, iroda

rendeltetés létesíthető;

b)  az építési hely F szintszámmal beépíthető részén kizárólag teremgarázs létesíthető;

c)  a közhasználatra javasolt telekrész közhasználatú kialakítása során

ca)  a lehatárolás területének legalább 50%-a zöldfelületként alakítandó ki,

cb)  a telepítendő fasorok biztosítása mellett,

cc)  használata időben nem korlátozható.

(2)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése:

a)  közterületi határvonalon kerítés nem létesíthető,

b)  a Szabályozási terven jelölt épületköz a terepszinttől számított harmadik szint fölött alakítható ki,

c)  az építési hely max. 9,0 méter legmagasabb ponttal beépíthető részén létesülő épület(rész)en legalább félintenzív zöldtető alakítandó ki.

(3)  A tetőkertek és zöldfelületek kialakítása során az építési hely F szintszámmal beépíthető részén létesülő épület(rész)en intenzív zöldtető alakítandó ki legalább a tetőfelület 80%-án.

(4)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során a Tutaj utca felől garázsbejárat nem létesíthető.

(5)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatra javasolt telekrész (1) bekezdés c) pont szerinti kialakítása esetén adható.

 29. Göncz Árpád Városközpont egyes területeire vonatkozó kiegészítő előírások 

71. §  Göncz Árpád Városközpont, a Petneházy utca – Teve utca – Róbert Károly körút – Váci út – Árboc utca – Esztergomi út – Róbert Károly körút – Váci út által határolt kerületrész egyes részterületeire vonatkozó rendelkezéseket együtt kell alkalmazni a Rendelet 1-62. §‑ában foglaltakkal és a Szabályozási tervvel.

 A Váci út – Petneházy utca – Teve utca – Róbert Károly krt. által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

71/A. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a Szabályozási terven jelölt „aluljáró kapcsolat” akadálymentes és fedett kialakítással biztosítandó, mely legalább 12 méter szélességgel közvetlenül kapcsolódik a felszíni gyalogos felülethez és a metróaluljáróhoz, továbbá a fedett kialakítás épülettel összeköthető;

b)  a közhasználatra javasolt telekrész közhasználatú kialakítása során

ba)  kerítéssel nem keríthető el,

bb)  terepszint alatt beépíthető;

c)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása esetén

ca)  épület földszintjén vagy árkádosított területén is kialakítható,

cb)  legalább 6,0 méter szélesség és legalább 4,0 méter belmagasság biztosításával, továbbá

cc)  épületen átvezető passzázs használata időben korlátozható,

cd)  közterülettel párhuzamosan létesülő árkád használata időben nem korlátozható;

d)  az építési hely kizárólag parkolólétesítmény céljára szöveges szabályozási elemmel érintett területen az építési helynek megfelelően

da)  parkolóház és

db)  mélygarázs

létesíthető;

e)  az építési hely kizárólag parkolólétesítmény céljára szöveges szabályozási elemmel érintett területen az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részének igénybevétele során

ea)  a zárófödémen tetőkert létesítendő legalább 0,5 méter talajtakarással,

eb)  az építmény legfeljebb 0,8 méterrel lehet magasabb a csatlakozó rendezett terepnél a talajtakarással együtt,

ec)  terepszint felett kizárólag a bejutást biztosító épületrészek létesíthetők

- a terület legfeljebb 10%-án,

- a terepcsatlakozástól mért legfeljebb 6,0 méter legmagasabb ponttal,

ed)  meglévő pincével, mélygarázzsal összeköthető.

(2)  Rendeltetés szerint a Váci út mellé kerülő épület földszintjén a közösségi közlekedés irányítására szolgáló önálló rendeltetési egységet kell kialakítani, ha azt a közösségi közlekedési szolgáltatás igényli és az üzemeltető annak területét meghatározza.

(3)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a magasépületek egymáshoz viszonyított magasságát úgy kell meghatározni, hogy a Váci út – Róbert Károly krt. csomópontja felől a Váci út mentén északi, a Róbert Károly körút mentén keleti irányba a magasépületek legmagasabb pontja csökkenjen,

b)  a magasépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:

ba)  Halászbástya (GPS: 4730’6.92"É / 19 2’5.93" K),

bb)  Sikló – Sándor palota (GPS: 4729’51.03"É / 19 2’19.15" K),

bc)  Palota – Savoyai terasz (GPS: 4729’47.22"É / 19 2’24.36" K),

bd)  Várkert Bazár (GPS: 4729’43.74"É / 19 2’29.14" K),

továbbá

c)  az épületek együttlátása a b) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,

d)  a b) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben az parlamenti kupola szélességének felét,

e)  a tervezés során figyelembe kell venni a 71/B. § szerinti terület magasépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett magasépületek látványaival együtt,

f)  kerítés kizárólag az Vt-M/Z-3 építési övezet telkein létesíthető, az alábbiak szerint

fa)  legfeljebb 50 centiméter magas lábazattal,

fb)  a lábazat felett legalább 70%-os áttörtséggel.

(4)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során a Váci út – Róbert Károly krt. – Teve utca – újonnan kialakuló közterület által határolt területen a telkek rendeltetésszerű használatához szükséges mélygarázsok

a)  a szomszédos közterületek alatt is összeköthetők,

b)  rámpái közterületen is kialakíthatók.

(5)  Egyéb kiegészítő előírások:

a)  a kerékpárút területen való átvezetése biztosítandó,

b)  a telkek gépjárművel való megközelítését a műszaki szempontok alapján a főútvonaltól legtávolabb eső ponton kell biztosítani,

c)  a területen a telkek be nem épített részeinek – az oktatási és lakóépületek telkeinek kivételével – közterületi jellege közhasználattal biztosítható,

d)  a Róbert Károly körúti 280 centiméter átmérőjű főgyűjtő csatorna kiváltását legalább az eredetivel megegyező kapacitású (méretű) szelvénnyel, a csatornavezeték külső palástjától mért 3-3 méteres védőtávolság biztosításával kell kialakítani.

(6)  A közhasználat megvalósulása érdekében az övezeti paraméterek szerint biztosított általános szintterületi mutató kedvezmény a 33. § (1) bekezdés a) pont figyelembevételével a Szabályozási terven rögzített közhasználatú elemek esetében akkor adható, ha

a)  a közhasználatra javasolt telekrész az (1) bekezdés b) pont szerint,

b)  a javasolt gyalogos hálózat telken átvezető szakasza az (1) bekezdés c) pont szerint

kialakításra kerül.

(7)  Infrastruktúra feltételek a közlekedés fejlesztésében – a terület új épülettel való beépítéséhez:

a)  legalább 250 férőhelyes P+R parkoló épületen belüli kialakítása a 27815/13 és/vagy 27815/7 hrsz-ú telkeken, illetve határoló közterületeken,

b)  a Teve utca bővítése egy többlet forgalmi sávval a Csongor utca és a Róbert Károly körút közötti szakaszon, valamint egy önálló balra kanyarodó sáv kialakítása a Teve utcai járműosztályozóban a 27815/13 hrsz-ú ingatlan megközelítésére,

c)  a Váci út – 27815/8 hrsz-ú közterület csomópontjának kiépítése jelzőlámpás forgalomirányítású alcsomópontként, ahol biztosítani kell a területről a Váci út nyugati oldali pályája elérését is.

 A Róbert Károly krt. – Váci út – Árboc utca – Esztergomi út által határolt területre vonatkozó kiegészítő előírások 

71/B. §  

(1) A Szabályozási terven jelölt egyes szabályozási elemekre vonatkozó kiegészítő előírások:  

a)  a Szabályozási terven jelölt aluljáró kapcsolat akadálymentes és fedett kialakítással biztosítandó, mely közvetlenül kapcsolódik a felszíni gyalogos felülethez és a metróaluljáróhoz legalább 12 méter szélességben, továbbá a fedett kialakítás épülettel összeköthető;

b)  a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása

ba)  legalább 4,0 méter széles szabad átjárással biztosítandó, és

bb)  használata időben nem korlátozható;

c)  az építési hely terepszint felett korlátozottan beépíthető részei a tömb egésze belső térarányainak meghatározására szolgáló, típusonként külön-külön jelölt és eltérő szabályokkal rendelkező területek a terepszint feletti építési helyen belül,

ca)  melyeken belül az építmények, vagy az építményrészek az egyes építményszinteken külön meghatározott arányban létesíthetők, és

cb)  amelyeken a különböző térlefedések, felülépítések átnyúlhatnak, továbbá

cc)  amelyeken belül a (4) bekezdés szerinti szabályokat akkor is be kell tartani, ha a korlátozottan beépíthető rész lehatárolása több telekre esik;

d)  a speciális – részben közterület fölötti – építési hely zöldtető / fal létesítése esetén jelű lehatárolások

da)  az Esztergomi úti lakóépülettel szemközti garázs ki- behajtó és

db)  az Árboc utcai ideiglenes távolsági autóbusz végállomás

takart kialakításának célját szolgálják, a (7) bekezdés b) pontja szerint;

e)  a szabad térformálás kialakítása során

ea)  a vonal teljes hosszában legfeljebb F+2 szint magas épülethomlokzat állhat,

eb)  a további szintek homlokzatai legfeljebb a vonal hosszának felén állhatnak,

ec)  a további homlokzatok síkját legalább 10,0 méterrel hátra kell húzni a telek belseje felé.

(2)  A telekalakítás során

a)  legfeljebb három építési telek alakítható ki,

b)  minden teleknek az Árboc utcáról vagy az Esztergomi útról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3)  Rendeltetés szerint a Váci út és az Árboc utca sarkára kerülő épület földszintjén a távolsági tömegközlekedés irányítására szolgáló önálló rendeltetési egység alakítandó ki, az azt üzemeltető által igényelt területen.

(4)  Az építési hely terepszint felett korlátozottan beépíthető részei:

a)  a Szabályozási terven rögzített, az építési hely terepszint felett korlátozottan beépíthető része – az „A” típusú lehatároláson belül

aa)  a földszint és a III. emelet járófödémének alsó síkja között a beépítés maximális mértéke a lehatárolás területének 35%-a,

ab)  a III. emelettől a beépítés maximális mértéke a lehatárolás területének 50%-a,

ac)  a III. emeleti járófödém alsó síkjának magasságáig a benyúló építményrészek alsó síkja és a terepszint között legalább 7,5 méteres távolságot kell biztosítani, kivéve a 20 négyzetmétert meg nem haladó felületű benyúló építményrészeket,

ad)  a III. emelettől felfelé az építményrészek alsó síkja és a terepszint között legalább 11 méteres távolságot kell biztosítani,

ae)  a lehatárolás be nem épített területén belül, a terepszinten biztosítani kell egy összefüggő területet

- melybe legalább egy 35 méter átmérőjű kör rajzolható,

- a kör területén belül a végleges rendezett térfelszínben szintkülönbségek nem alakíthatók ki,

- a kör fölé emelt hengerbe semmilyen építményrész nem nyúlhat bele,

af)  a lehatárolás be nem épített területén belül terepszinten kell elhelyezni a telekre előírt zöldfelületi minimum legalább 15%-át;

b)  a Szabályozási terven rögzített, az építési hely terepszint felett korlátozottan beépíthető része – a „B” típusú lehatároláson belül

ba)  a földszint és a III. emelet járófödémének alsó síkja között a beépítés maximális mértéke a lehatárolás területének 45%-a,

bb)  a III. emelettől a beépítés maximális mértéke a lehatárolás területének 70%-a,

bc)  a III. emeleti járófödém alsó síkjának magasságáig a benyúló építményrészek alsó síkja és a terepszint között legalább 7,5 méteres távolságot kell biztosítani, kivéve a 20 négyzetmétert meg nem haladó felületű benyúló építményrészeket,

bd)  a III. emelettől felfelé az építményrészek alsó síkja és a terepszint között legalább 11,0 méteres távolságot kell biztosítani.

(5)  A közhasználatú területek kialakításának előírásai:

a)  a terepszinten a közhasználatú területekbe beszámítható

aa)  a fedett, de nyitott térlefedés (árkád, felülépítés),

ab)  a telek területének 5%-áig a földszinti beépítésnek a terepszint járható felületeihez közvetlenül kapcsolódó, közösségi tartózkodásra szolgáló helyiség (belső előcsarnokok, zsibongók, közönségforgalmi fogadóterek stb.);

b)  a közhasználatú terület kialakítása során

ba)  a terepszinten kialakításra kerülő közhasználatú terület

- kerítéssel nem keríthető el,

- használata időben nem korlátozható,

bb)  épületek földszintjén és a gyalogos aluljáró szintjének megfelelő épületszinten kialakításra kerülő közhasználatú terület

- legalább 6,0 méter szélességgel és legalább 4,0 méter belmagassággal alakítandó ki,

- használata időben korlátozható,

bc)  terepszinten és az aluljárószinten kialakításra kerülő közhasználatú terület között

- akadálymentes kapcsolat létesítendő és

- használata időben nem korlátozható.

(6)  Az építmények elhelyezése és illeszkedése során

a)  a magasépületek egymáshoz viszonyított magasságát úgy kell meghatározni, hogy a Váci út – Róbert Károly krt. csomópontja felől a Duna irányába és a déli irányba a magasépületek legmagasabb pontja csökkenjen,

b)  a Róbert Károly körút menti magasépületek 30 méter magasság feletti, Róbert Károly körúttal párhuzamos szélességi mérete nem haladhatja meg a 35 métert,

c)  a magasépület elhelyezését meghatározó alábbi távlati nézőpontokból az épületek kompozíciós egységet kell, hogy mutassanak:

ca)  Halászbástya (GPS: 4730’6.92"É / 19 2’5.93" K),

cb)  Sikló – Sándor palota (GPS: 4729’51.03"É / 19 2’19.15" K),

cc)  Palota – Savoyai terasz (GPS: 4729’47.22"É / 19 2’24.36" K),

cd)  Várkert Bazár (GPS: 4729’43.74"É / 19 2’29.14" K),

továbbá

d)  az épületek együttlátása a c) pont szerinti pontokból nézve nem eredményezheti a jelenlegi látványhoz képest a parlamenti kupola uralkodó sziluettjének városképi sérülését,

e)  a c) pont szerint meghatározott pontokból az egyben látszódó épülettömegek szélessége nem haladhatja meg az adott nézetben az parlamenti kupola szélességének felét,

f)  a tervezés során figyelembe kell venni a 71/A. § szerinti terület magasépületeivel együtt mutatkozó látványt, a megadott nézőpontokból feltárulkozó együttes városképi megjelenést, azok ismert tervei, vagy városléptékben modellezett magasépületek látványaival együtt.

(7)  A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során

a)  a telkek rendeltetésszerű használatához szükséges mélygarázsok kiszolgálását kizárólag az Esztergomi útról és az Árboc utcáról kell biztosítani,

b)  az Esztergomi úti lakóépülettel szemközti garázs ki- behajtó és az Árboc utcai ideiglenes távolsági autóbusz végállomás csak takartan alakítható ki

ba)  növényzettel vagy kertépítészeti eszközökkel, vagy,

bb)  a Szabályozási terven rögzített speciális – részben közterület fölötti – építési hely zöldtető / fal létesítése esetén lehatároláson belül védőtető létesítésével,

bc)  a védőtető kialakítása során a közúti űrszelvény megtartandó, és a védőtető legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 7,5 métert, és

c)  ha az Esztergomi út mentén a bb) alpont szerinti speciális – részben közterület fölötti – építési helyen belül nem létesül védőtető, akkor a telepítendő fasort ki kell alakítani.

(8)  Infrastruktúra feltételek a terület beépítéséhez:

a)  a közlekedési infrastruktúra fejlesztése során

aa)  a terület telkeinek gazdasági kiszolgálását – több telek esetén is – az Esztergomi út Szabályozási terven jelölt szakaszáról kell biztosítani,

ab)  ideiglenes távolsági autóbusz végállomás alakítandó ki az Árboc utca Szabályozási terven jelölt szakaszán indulóhelyekkel, a Váci út Szabályozási terven jelölt szakaszán leszállóhellyel,

ac)  a vegyesforgalmú átjárhatóságot biztosítani kell a tömbbelsőn keresztül az Esztergomi út és az Árboc utca között a megkülönböztetett gépjárművek, taxi számára, úgy, hogy az ne érintse a (4) bekezdés a) pont ae) alpont szerinti területet,

további feltétel

ad)  az Esztergomi útról a Róbert Károly körút pesti irányába vezető egy sávos felhajtó kiépülése és forgalomba helyezése,

ae)  a Róbert Károly körút északi oldalán tervezett le- és felhajtó részbeni, vagy teljes kiépítése,

af)  az Esztergomi út 2x1 sávos keresztmetszeti átépítése az Árboc utca és legalább a ae) alpont szerinti északi le- és felhajtó között, figyelemmel a forgalomtechnikailag szükséges járműosztályozókra, valamint az Esztergomi út északi irányú továbbépítési igényére,

ag)  az Árboc utca járműosztályozókat és buszmegállókat is biztosító 2x2 sávos keresztmetszetben való kiépítése,

ah)  az Árboc utca – Esztergomi út új csomópontjának kiépítése,

ai)  az Árboc utca és a Váci út új csomópontjának kiépítése,

aj)  a Volán autóbuszok ideiglenes megállóinak helybiztosítása;

b)  közmű infrastruktúra fejlesztése során

ba)  az Esztergomi úton lévő gáznyomáscsökkentő áthelyezését terepszint alatti kialakítással kell megoldani,

bb)  a kiváltandó távhő vezeték helyét az Esztergomi út keresztmetszeti elrendezésében biztosítani kell,

bc)  a ø 300-as és ø 400-as vízvezeték kiváltását az Árboc utca, illetve a Róbert Károly körút keresztmetszeti elrendezésében kell biztosítani, vagy a szolgáltató által meghatározott más nyomvonalon.

 VIII. FEJEZET

 

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 

 30. Átmeneti rendelkezések az épített környezetre és a településkép alakítására 

 Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések 

72. §  

(1)  A meglévő épületek homlokzataira vonatkozó rendelkezések:

a)  a homlokzatot érintő felújítás, átszínezés során

aa)  az utcai homlokzatot részleges színezéssel ellátni nem szabad, kivéve az ab)-ac) alpontokban foglaltakat,

ab)  az épület utcai földszintjén az üzletportálok cseréje, átalakítása, átépítése során az épület vízszintes tagolásához igazodó földszinti átszínezés akkor megengedett, ha az az épület teljes homlokzatszélességében történik,

ac)  az ab) alpontban foglaltakon kívül a részleges színezés megengedett, ha az életveszély elhárítás érdekében történik,

ad)  a homlokzatra szerelt és használatban lévő kábeleket, vezetékeket – amennyiben annak műszaki akadálya nincs – a falba süllyesztetten kell felszerelni, vagy megfelelő takarásukat a homlokzathoz illeszkedő módon kell elvégezni;

b)  védett épület teljes körű homlokzat-felújítása során

ba)  a homlokzat eredeti építészeti kialakítása megtartandó és – amennyiben fellelhető – az eredeti tervek szerint kell helyreállítani, azok hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez kell alkalmazkodni úgy, hogy a felújítás során az épület homlokzati rendje, tagozatai, nyílászáróinak jellemzői, színezése őrizze meg az épület értékeit, azzal harmonizáljon,

bb)  a nyílászárók cseréje egységesen, az eredetivel lehetőleg azonos, vagy ahhoz hasonló anyaghasználatú nyílászárókkal, vagy az épület egészére vonatkozó új, egységes – az eredeti architektúrához illeszkedő – építészeti koncepció alapján történhet,

c)  tűzfalfestmény létrehozása akkor lehetséges, ha az reklámfelületként legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmaz, a tűzfalfestmény legfeljebb 5%-os felületén.

(2)  A meglévő és az új épületek homlokzataira vonatkozó általános előírások:

a)  a közterületről látható és akadály (kerítés) nélkül megközelíthető épület homlokzatán a falfirkák eltüntetését lehetővé tevő homlokzatbevonatot (anti-graffiti bevonat) kell alkalmazni a földszint feletti első vízszintes épülettagozatig, de minimum 3,0 méter járdaszint fölötti magasságig

aa)  új épület létesítése vagy meglévő teljeskörű felújítása során,

ab)  védett területen álló, vagy védett épület esetében az (1) bekezdés szerinti földszintet érintő felújítás, átszínezés esetén;

b)  épületet fehérre – a tört fehér színek kivételével -, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

 Az üzletportálokra és az önálló kirakatszekrényekre vonatkozó általános rendelkezések 

73. §  

(1)  A 9. melléklet szerinti városképi szempontból kiemelt terület lehatároláson belül:

a)  a világörökség területén és műemléki környezetben meglévő üzletportál átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő üzletportálokat az eredeti tervek alapján, vagy az eredeti nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével javasolt helyreállítani,

b)  az üzletportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel – takarni nem szabad,

c)  homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%‑án alkalmazható,

d)  nem átlátszó fólia dekorációként az üzletportál üvegfelületének legfeljebb 10%-án alkalmazható,

e)  az üzletportál külső térelhatároló felületein (beleértve az üvegfelületeket is) reklám, hirdetés nem helyezhető el, beleértve a használaton kívüli, valamint az átépítés alatt álló üzlethelyiség üzletportálját is, továbbá

f)  az üzletportált védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki, elhelyezését és kialakításának módját az üzletportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani.

(2)  Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, valamint az előkertben nem helyezhető el.

(3)  Az épület kapualjában, belső udvari homlokzatán, passzázsban, falra vagy fal elé kirakatszekrényt (vitrint) csak egységes terv alapján és akkor szabad elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, eredeti vagy felújított mintázott falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el, illetőleg azt figyelembe veszi.

 A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 

74. §  

(1)  Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:

a)  semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet,

b)  épületgépészeti, távközlési, vagy telekommunikációs eszköz és berendezés látható módon nem létesíthető a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)  Épület klimatizálása

a)  új, lakásokat nem tartalmazó épület elsősorban központi klímaberendezéssel valósítandó meg;

b)  lakóépület

ba)  központi klímaberendezéssel valósítandó meg, vagy

bb)  a lakóépület terveiben biztosítani kell az utólagos klímaberendezés (külső, vagy belső) elhelyezését és a külső egységek elhelyezése esetén azok egységes takarását,

bc)  a klímaberendezés rendeltetési egységenként való utólagos elhelyezése az épület eredeti tervében szerepeltetett helyen és módon oldandó meg;

c)  meglévő épület esetében a klímaberendezés rendeltetési egységenként való utólagos elhelyezése

ca)  kültéri klímaberendezés csak az épület közterületi homlokzatának egészére vonatkozó egységes terv alapján, vagy

cb)  beltéri klímaberendezéssel

oldandó meg;

d)  klímaberendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető.

(3)  A megújuló energiaforrások technikai berendezéseinek elhelyezési szabályai

a)  magastetős épület esetén napelem és napkollektor elhelyezése csak a tető síkjával megegyező hajlásszöggel telepíthető,

b)  lapostetős épületek tetőzetén napelem, napkollektor önálló szerkezettel csak a közterületről nem látható módon helyezhető el.

(4)  A 9. melléklet szerinti városképi szempontból kiemelt terület lehatároláson belül, továbbá a világörökség területén és műemléki környezetben az (1)-(3) bekezdésen túl

a)  az épület közterület felőli homlokzatára, tetőzetére vonatkozóan

aa)  fűtési, hűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,

ab)  napkollektor és napelem a közterület felőli homlokzaton és tetőzeten nem létesíthető a Duna-part felé néző tetőzeten, a világörökség területén, műemléki környezetben;

b)  a közterület felőli homlokzaton

ba)  árusító automata berendezés nem helyezhető el,

bb)  bankomat berendezés csak az üzletportálba szerelten, vagy a falsíkba építetten létesíthető;

c)  az épület közterület felől nem látható, udvari homlokzatán az OTÉK alapján elhelyezhető:

ca)  mesterséges szellőzés, klimatizáló berendezés, a helyiség hűtésére, fűtésére szolgáló berendezés kivezetése védett épület esetében kizárólag kültéri egység nélkül valósítható meg,

cb)  gáznemű égéstermék kivezető megvalósítása során igazodni kell a nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni a homlokzati részletképzéseket (épületszobrászati részletet, falfestmény), az elhelyezés azok roncsolását nem eredményezheti;

d)  épület tetősíkja fölé kerülő épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések – a legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop kivételével – csak épület-szerkezettel takartan, az épület legfelső, fő funkciót szolgáló szintjének zárófödémétől számított legfeljebb 2,0 méter magassággal és a tetőfelület legfeljebb egyharmadán helyezhetők el.

 Cégér, cégtábla, cégfelirat 

75. §  

(1)  Cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése:

a)  az épület közterületi homlokzatán az épület udvarában, vagy emeletén lévő rendeltetési egységeket jelző cégér, cégtábla, cégfelirat akkor helyezhető önállóan el, ha a már elhelyezett cégérek, cégtáblák, cégfeliratok együttes megjelenése nem hat zsúfoltnak és

b)  az elhelyezés az épület homlokzati struktúrájához illeszkedik,

c)  új épület esetében a cégér, cégtábla és cégfeliratok helyét a homlokzattal együtt kell megtervezni, azok cserélhetőségét biztosító módon.

(2)  Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése során

a)  általános helyszíneken

aa)  az elhelyezés szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival, tagolásával,

ab)  táblaszerű cégért a üzletportál felületén kell elhelyezni, felette a falsíkon csak akkor, ha az üzletportál szerkezeti kialakítása másra nem ad lehetőséget;

b)  a világörökség területén

ba)  a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan az üzletportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el, kivéve a legfeljebb 0,5 négyzetméteres fém, kerámia vagy üveg táblákat,

bb)  a homlokzati falsíkkal párhuzamos, táblaszerű cégért kizárólag az üzletportál felületén szabad elhelyezni.

(3)  Falsíkra merőleges cégér, cégtábla, cégfelirat

a)  legfeljebb a földszint, kivételesen az I. emelet szintmagasságában helyezhető el – a c) bekezdés szerintiek kivételével – úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;

b)  mérete nem lehet nagyobb:

ba)  egyoldali felülete 0,5 négyzetméternél, textil-jellegű cégér (molinó) esetén 0,6 négyzetméternél,

bb)  a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 méternél,

bc)  szerkezeti vastagsága 0,2 méternél;

c)  kizárólag kulturális intézményre, szolgáltatóra (pl. színház, múzeum, filmszínház, stb.) vagy kulturális szolgáltatásra (pl. kiállítások, egyéb kulturális rendezvények, stb.) figyelmet felhívó, falsíkra merőleges, nem tábla jellegű kialakítású cégér, felirat méretkorlátozás nélkül, de környezetébe illően helyezhető el.

 31. Záró rendelkezések 

76. §  

(1)  Jelen rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2)  A Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (továbbiakban: KVSZ) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) A KVSZ hatálya kiterjed az 1.a. mellékletben ábrázolt alábbi területekre:

a)  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B. § szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó terület és

b)  az a) pont szerinti területet kiegészítő területek, továbbá

c)  a Kámfor utca – Béke utca – Gyöngyösi utca – Nővér utca – Fiastyúk utca – Göncöl utca által határolt Kertváros területe, valamint

d)  a kiemelt beruházássá nyilvánított területek közül a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvénnyel (továbbiakban: FINA Világbajnokság) érintett Dagály strand és környezetének területe.

(3)  A KVSZ 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1a) bekedés szerinti területeken területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a jelen R. és a hozzá tartozó 2-5. számú térképmellékletek, valamint az egyes kerületi szabályozási tervek (továbbiakban: KSZT) által érintett területeken a KSZT-t jóváhagyó önkormányzati rendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet.”

(4)  A KVSZ 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A KVSZ előírásai az 1.a. mellékletben meghatározott területekre alkalmazhatók és érvényesíthetők.”

(5)  A KVSZ kiegészül a Rendelet 10. melléklete szerinti 1.a. melléklettel.

(6)  Nem alkalmazható az 1.a. melléklet szerinti lehatároláson kívül eső területrészekre vonatkozóan

1.  a Budapest XIII., Dráva u. – Kárpát u. – Révész u. – Párkány u. – Viza u. – Népfürdő u. – Latorca u. – Duna által határolt terület építési szabályzatáról szóló 3/2000. (I. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

2.  a Budapest XIII. kerület Duna – Meder utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület építési szabályzatáról szóló 37/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

3.  a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén a személygépkocsi elhelyezési kötelezettség részletes szabályairól szóló 22/2008. (IX. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.

(7)  Hatályát veszti

1.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Fáy u. – Lomb u. – Frangepán u. által határolt terület kerületi szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 15/1999. (IV. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

2.  a Budapest, XIII. kerület Lehel u. – Dózsa György út – vasút – Bulcsú u. által határolt terület építési szabályzatáról szóló 16/2000. (V. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

3.  a Budapest, XIII. kerület Váci út – Frangepán u. – Teve u. – Pap Károly u. – Róbert Károly körút által határolt terület építési szabályzatáról szóló 21/2000. (VII. 10.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

4.  a Budapest Főváros XIII. kerület Meder utca – Váci út – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület építési szabályzatáról szóló 24/2000. (IX. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

5.  a Budapest XIII. kerület Turbina utca – Váci út – Karikás Frigyes utca – Dagály utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 26/2000. (IX. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

6.  a Budapest, XIII. kerület Lehel utca – Dévai utca – Tüzér utca – Lőportár utca által határolt terület helyi építési előírásáról szóló 30/2000. (X. 16.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

7.  a Budapest XIII. kerület Röppentyű utca – Petneházy utca – Teve utca – Frangepán utca által határolt területre vonatkozó szabályozási tervének jóváhagyásáról és szabályozási előírásainak meghatározásáról szóló 31/2000. (X. 16.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

8.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Turbina utca – Esztergomi út – Vizafogó utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 32/2000. (X. 16.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

9.  a Budapest, XIII. kerület Szegedi út – Szent László utca – Kerekes utca – Palóc utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 38/2000. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

10.  a Budapest XIII. kerület Visegrádi utca – Bessenyei utca – Hegedűs Gyula utca – Tutaj utca (hrsz. 25.566) által határolt terület építési szabályzatáról szóló 1/2001. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

11.  a Budapest, XIII. kerület Hajdú utca – Fáy utca – Csizma utca – Frangepán utca által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 2/2001. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

12.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Gács utca – Balzsam utca – MÁV iparvágány által határolt terület szabályozási tervéről szóló 13/2001. (V. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

13.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Csanády utca - Kresz Géza utca – Balzac utca által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és szabályozási előírásainak meghatározásáról szóló 21/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

14.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Dózsa György út – Kassák Lajos utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Lehel tér által határolt terület építési szabályzatáról szóló 22/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

15.  a Budapest XIII. kerület Kárpát utca – Victor Hugo utca – Pannónia utca – Ipoly utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 23/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

16.  a Budapest XIII. kerület Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 29/2001. (IX. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

17.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Véső utca – Visegrádi utca – Süllő utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 30/2001. (IX. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

18.  a Budapest XIII. kerület Lehel utca – Gömb utca – Csata utca – Kartács utca által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és szabályozási előírásainak meghatározásáról szóló 31/2001. (IX. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

19.  a Budapest, XIII. kerület Kárpát utca – Ipoly utca – Pannónia utca – Gogol utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 38/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

20.  Budapest, XIII. kerület Madarász Viktor utca – Babér utca – Csuka utca – Agyag utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 40/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

21.  a Budapest XIII. kerület Dózsa György út – Kassák Lajos utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Dévai utca – Tüzér utca – Lőportár utca – Lehel utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 41/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet,

22.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Vág utca – Visegrádi utca – Tisza utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 43/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

23.  a Budapest XIII. kerület Dráva utca – Visegrádi utca – Révész utca – Hegedűs Gyula utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 48/2001. (XI. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

24.  a Budapest XIII. kerület Apály utca – Váci út – Klapka utca – Kassák Lajos utca – Róbert Károly krt. – Gidófalvy utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 57/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

25.  a Budapest XIII. kerület Béke utca – Fáy utca – Jász utca – Zsinór utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 6/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

26.  a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút – Üteg utca – Kartács utca – Lehel utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 7/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

27.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Fiastyúk utca – Madarász Viktor utca – Föveny utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 8/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

28.  a Budapest XIII. kerület Lehel utca – Gömb utca – Csata utca – Béke tér által határolt terület építési szabályzatáról szóló 9/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

29.  a Budapest XIII. kerület Szent István körút – Visegrádi utca – Katona József utca – Hegedűs Gyula utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 5/2003. (I. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

30.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Klapka utca – Angyalföldi út – Csángó utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 12/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

31.  a Budapest XIII. kerület Szabolcs utca – Mohács utca – Vágány utca – Hun utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 13/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

32.  a Budapest, XIII. kerület Lehel utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Mohács utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 19/2003. (IV. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

33.  a Budapest XIII. kerület Szegedi út – Reitter Ferenc utca – Róbert Károly krt. – Jász utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 24/2003. (VI. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

34.  a Budapest XIII. kerület Petneházy utca – Jász utca – Szegedi út – Béke utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 25/2003. (VI. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

35.  a Budapest XIII. kerület Frangepán utca – Reitter Ferenc utca – Fáy utca – Szent László utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 26/2003. (VI. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

36.  a Budapest XIII. kerület Visegrádi utca – Vág utca – Hegedűs Gyula utca – Tutaj utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 27/2003. (VI. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

37.  a Budapest XIII. kerület Esztergomi út – Süllő utca – Párkány utca – Névtelen utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 28/2003. (VI. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

38.  a Budapest XIII. kerület Szegedi út – Szent László utca – Kerekes utca – Palóc utca – Szegedi út – Dévényi út – Róbert Károly krt. – Reitter Ferenc utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 33/2003. (VII. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

39.  a Budapest XIII. kerület Tahi utca – Reitter Ferenc utca – Futár utca – Tatai utca által határolt terület kerületi szabályzási tervéről szóló 35/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

40.  a Róbert Károly krt. – Hajdú utca – Gömb utca – Szegedi út – Csata utca – Kartács utca – Üteg utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 36/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

41.  a Budapest XIII. kerület Röppentyű utca – Frangepán utca – Hajdú utca – Petneházy utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 37/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

42.  a Budapest XIII. kerület Béke utca – Kámfor utca – Tatai utca – Rokolya utca – Reitter Ferenc utca – Keszkenő utca – Jász utca – Rokolya utca által határolt terület kerületi szabályzási tervéről szóló 38/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

43.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Szobor utca – Madarász Viktor utca – Szekszárdi utca által határolt terület kerületi szabályzási tervéről szóló 45/2003. (X. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

44.  a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút – Csata utca – Mohács utca – Tar utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 57/2003. (XI. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

45.  a Budapest XIII. kerület Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca – Röppentyű utca – Forgách utca – Hajdú utca – Frangepán utca – Röppentyű utca – Fáy utca – Teve utca – Frangepán utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 8/2004. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

46.  a Budapest XIII. kerület Béke utca – Fáy utca – Jász utca – Frangepán utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 17/2004. (V. 24.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

47.  a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút – Pap Károly utca – Gömb utca – Hajdú utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 19/2004. (VI. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

48.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Rozsnyai utca – Lomb utca – Forgách utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 32/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

49.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Szobor utca – Madarász V. utca – Berettyó utca – Újpalotai út – 26.085/136 hrsz-ú közterület – Göncöl utca – Gyöngyösi utca – Madarász V. utca – Faludi utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 38/2004. (XI. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

50.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Dráva utca – Visegrádi utca – Pulszky utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 39/2004. (XI. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

51.  a Budapest XIII. kerület területére vonatkozó, 21/2000. (VII. 10.), a 37/2003. (IX. 22.) és a 8/2004. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendeletekkel jóváhagyott kerületi szabályozási tervek módosításáról szóló 42/2004. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

52.  a Budapest XIII. kerület Szegedi út – Reitter Ferenc utca – Ambrus utca – Szent László utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 1/2005. (I. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

53.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Gács utca – Balzsam utca – Árva utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 6/2005. (III. 21.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

54.  a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001.

(XII. 20.) számú , Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (továbbiakban: KVSZ) és a 21/2001. (VII. 9.) Ö.K. számú, Budapest XIII. kerület Váci út – Csanády utca - Kresz Géza utca – Balzac utca által határolt terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és szabályozási előírásainak meghatározásáról (továbbiakban: KSZT )szóló rendeletek módosításáról szóló 15/2005. (VI. 1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

55.  a Budapest XIII. Kerület Frangepán utca – Béke utca – Fáy utca – Csizma utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 25/2005. (XI. 14.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

56.  a Budapest XIII. kerület Teve utca – Fáy utca – Röppentyű utca – Frangepán utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 27/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

57.  a Budapest XIII. kerület Esztergomi út – Dagály utca – Jakab József utca – 25884/47 hrsz. telek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 28/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

58.  a Budapest XIII. kerület Dózsa György út – Kassák Lajos utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Dévai utca – Tüzér utca – Lőportár utca – Lehel utca által határolt területre vonatkozó, 41/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelettel jóváhagyott Kerületi Szabályozási Terv módosításáról szóló 29/2005. (XII. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

59.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Dózsa György út – Angyalföldi út – Taksony utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 5/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

60.  a Budapest XIII. kerület Váci út – Csavargyár utca – Cserhalom utca – Rákos-patak által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 24/2006. (VII. 5.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

61.  a Budapest XIII. kerület Szent István körút – Visegrádi utca – Katona József utca – Hegedűs Gyula utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 5/2003. (I. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2008. (III. 26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

62.  a Budapest, XIII. kerület Apály utca – Váci út – Klapka utca – Kassák Lajos utca – Róbert Károly körút – Gidófalvy Lajos utca által határolt terület építési szabályzatáról szóló 57/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2010. (III. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet;

63.  a Budapest, XIII. kerület Bulcsú utca – Lehel utca – Lőportár utca – Lőportár utca folytatása – kerülethatár által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 15/2001. (V. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2010. (VI. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.

(8)  A Rendelet előírásait a hatálybalépését követő ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Bujdosó Sándor

jegyző

Dr. Tóth József

polgármester

 1. melléklet a 19/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelethez 

 AZ SZ-M1 RAJZJELŰ SZABÁLYOZÁSI TERV

 

 2. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez 

 A ZÁRTSORÚ KERETES BEÉPÍTÉS „A”, „B” ÉS „C” TÍPUSÁNAK TELEKMÉLYSÉGTŐL FÜGGŐ MÉRETEIT TARTALMAZÓ TÁBLÁZAT 

 1. számú táblázat 

 

  

a keretes beépítés méretezése

  

A

B

C

E

F

G

H

 1

előkert méretével csökkentett telekmélység intervallum
 ( m)

keretes beépítés típusa

 2

 

 

„A”

„B”

„C”

 3

 

 

utcai zártsorú sáv mélysége

hátulsó távolság

utcai zártsorú sáv mélysége

utcai zártsorú sáv mélysége

hátsókert mérete

 4

x≥

x<

(m)

(m)

(m)

(m)

(m)

 5

72

74

14

16

22

20

14

 6

70

72

14

16

22

20

14

 7

68

70

14

16

22

20

14

 8

66

68

14

16

22

20

14

 9

64

66

14

16

22

20

14

 10

62

64

14

16

22

20

14

 11

60

62

14

16

22

20

14

 12

58

60

14

16

22

20

12

 13

56

58

14

16

22

20

12

 14

54

56

14

16

22

20

12

 15

52

54

14

16

22

20

12

 16

50

52

14

16

22

20

12

 17

48

50

14

14

22

18

12

 18

46

48

14

14

22

18

12

 19

44

46

14

14

22

18

12

 20

42

44

14

14

22

18

10

 21

40

42

14

12

22

18

10

 22

38

40

14

12

20

18

10

 23

36

38

14

12

20

18

10

 24

34

36

14

12

18

18

10

 25

32

34

14

10

18

16

10

 26

30

32

14

10

18

16

8

 27

28

30

12

10

18

14

8

 28

26

28

12

10

16

14

8

 29

24

26

12

10

14

14

6

 30

22

24

12

10

14

12

6

 31

20

22

12

8

14

12

6

 32

18

20

12

6

12

12

6

 33

16

18

12

4

12

12

4

 

 3. melléklet a 19/2016. (XI.15.) önkormányzati rendelethez 
 Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok 

 1. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-1

 

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Ln-1/ZU-1

ZU

800

18

80
 100 F

100

4,5
 5,0 S

3

15

párkány-magasság

 5

Ln-1/ZU-2

ZU

800

18

75
 100 F

100

3,5
 4,0 S

2,2

20

párkány-magasság

 6

Ln-3/SZ-1-AI

ZU

800

18

75
 100 F

100

3,5

2,2

20

párkány-magasság

 7

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 8

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 9

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 10

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 11

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 12

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 13

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 14

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 15

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 16

KA

kialakult állapot

 

 2. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Ln-2/ZU-1

ZU

800

18

70
 100 F

100

4,5
 5,0 S

3

20

párkány-magasság

 5

Ln-2/ZU-2

ZU

800

18

70
 100 F

100

4
 4,5 S

3

20

párkány-magasság

 6

Ln-2/Z-1

Z

1000

18

80
 90 F

90

4,5
 0,5 KH

2

10

párkány-magasság

 7

Ln-2/Z-2

Z

800/ 1200 §

18

65
 0,7 S

70

4
 0,5

0

20

párkány-magasság

 8

Ln-2/Z-3

Z

800

18

70
 100 F

100

4,5

2,5

20

párkány-magasság

 9

Ln-2/Z-4

Z

800

18

70
 70 F

100

4,25

3

20

párkány-magasság

 10

Ln-2/Z-5

Z

3000

30

65

75

3,5
 0,5 KH
 0,25 E

2

35

párkány-magasság

 11

Ln-2/Z-6

Z

800

18

70

100

4

-

25
 20 S

párkány-magasság

 12

Ln-2/Z-7

Z

800

18

70
 100 F

100

4

3

20

párkány-magasság

 13

Ln-2/Z-8

Z

800/ 1500 §

18

70
 100 F

100

4

3

20

párkány-magasság

 14

Ln-2/Z-9

Z

800

18

70

100

4

3

20

párkány-magasság

 15

Ln-2/Z-10

Z

1000

18

75
 85 F

90

4

2

10

párkány-magasság

 16

Ln-2/Z-11

Z

800

18

70

100

4

3

20

párkány-magasság

 17

Ln-2/Z-12

Z

1500

30

65

70
 75 S

4

3

35

párkány-magasság

 18

Ln-2/Z-13

Z

800

18

45
 50 F

65

3,5

0

35

párkány-magasság

 19

Ln-2/Z-14

Z

600

18

65
 0,7 S

70

3,5

0

30

párkány-magasság

 20

Ln-2/Z-15

Z

600

18

60
 0,65 S

70

3,5

0

30

párkány-magasság

 21

Ln-2/Z-16

Z

800

18

60
 70 S

70

3,5

2

30

párkány-magasság

 22

Ln-2/Z-17

Z

800

18

60
 70 S

70

3,5

2

30

párkány-magasság

 23

Ln-2/Z-18

Z

800

18

60
 70 S

70

3,5

2

30

párkány-magasság

 24

Ln-2/Z-19

Z

800

14

60
 70 S

80

3,25
 3,5 S

2

30

párkány-magasság

 25

Ln-2/Z-20

Z

2000

30

50
 70 S

50
 70 S

2,5
 0,5 KH
 0,25 E

2

50

párkány-magasság

 

 2. számú táblázat – folytatás 1 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 26

Ln-2/Z-21

Z

800/ 2500 §

18

60
 70 S

75

3

2

35

párkány-magasság

 27

Ln-2/Z-22

Z

4000

30

55
 65 F

80

2,75
 0,25 E

2

25

párkány-magasság

 28

Ln-2/Z-23

Z

800

16

60
 70 S

70
 70 S

2,5

2

30

párkány-magasság

 29

Ln-2/Z-24

Z

600

18

70
 100 F

100

4,5

2

15

párkány-magasság

 30

Ln-2/A-1

ZK-A

800

0

60
 0,7 S

70

3,5
 4,0 S
 0,25 KH
 0,5 E

-

25

párkány-magasság

 31

Ln-2/A-2

ZK-A

0

18

-

-

-

-

0

párkány-magasság

 32

Ln-2/A-3

ZK-A

600

18

-

-

-

-

15

párkány-magasság

 33

Ln-2/A-4

ZK-A

800

18

-

-

-

-

20

párkány-magasság

 34

Ln-2/A-5

ZK-A

800

0

-

-

-

-

25

párkány-magasság

 35

Ln-2/B-1

ZK-B

800

18

70
 100 F

100

5

3

20

párkány-magasság

 36

Ln-2/B-2

ZK-B

800

18

70

100

4,5

2,5

20

párkány-magasság

 37

Ln-2/B-3

ZK-B

600

18

65
 75 S

70
 75 S

4

2

30

párkány-magasság

 38

Ln-2/B-4

ZK-B

1500

30

65
 75 S

70
 75 S

4
 4,5 S

3

35

párkány-magasság

 39

Ln-2/B-5

ZK-B

600

18

65
 75 S

70
 75 S

3,5

2

30

párkány-magasság

 40

Ln-2/B-6

ZK-B

1000

30

50

75

3,5

2

35

párkány-magasság

 41

Ln-2/B-7

ZK-B

1500

30

65

75

3,5

2

35

párkány-magasság

 42

Ln-2/B-8

ZK-B

800

18

75
 100 F

100

3,5

2

20

párkány-magasság

 43

Ln-2/B-9

ZK-B

1500

30

65

75

3
 0,25 E

2

35

párkány-magasság

 44

Ln-2/B-10

ZK-B

800

18

60
 70 S

70

3

2

20

párkány-magasság

 45

Ln-2/B-11

ZK-B

800

18

60
 70 S

70

2,75

2

25

párkány-magasság

 46

Ln-2/B-12

ZK-B

1000

18

50

65

2,75

2

30

párkány-magasság

 47

Ln-2/B-13

ZK-B

800

18

60
 70 S

70

2,75

2

20

párkány-magasság

 48

Ln-2/B-14

ZK-B

800

16

50
 70 S

65
 70 S

2,25

2

25

párkány-magasság

 

 2.számú táblázat – folytatás 2 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 49

Ln-2/C-1

ZK-C

800

16

50
 70 S

65
 70 S

2,5

2

25
 20 S

párkány-magasság

 50

Ln-2/C-2

ZK-C

800

16

50
 70 S

65
 70 S

2,25

2

25

párkány-magasság

 51

Ln-2/C-3

ZK-C

800

16

50
 70 S

65
 70 S

2,25

2

25

párkány-magasság

 52

Ln-2/KA-1

KA

800

18

0
 100 F

100

-

-

20

párkány-magasság

 53

Ln-2/KA-2

KA

600

18

-

70

-

-

30

párkány-magasság

 54

Ln-2/ZSz-1

Z/Sz

1500

30

60
 65 S

75

3,5
 0,25 KH

2

35

épület-magasság

 55

Ln-2/ZSz-2

Z/Sz

1500/ 5000 §

18

70

100

3,5
 0,5 KH
 0,25 E

3

35

épület-magasság

 56

Ln-2/ZSz-3

Z/Sz

1500/ 5000 §

30

65

70

3,5
 0,5 KH

2

35

épület-magasság

 57

Ln-2/ZSz-4

Z/Sz

3000

30

65

75

3,75
 0,25 KH

2

35

épület-magasság

 58

Ln-2/ZSz-5

Z/Sz

1500

30

65

75

3
 0,5 KH
 0,25 E

2

35

épület-magasság

 59

Ln-2/ZSz-6

Z/Sz

2500

40

50
 70 S

65
 70 S

2,5

1,75

45

épület-magasság

 60

Ln-2/ZSz-7

Z/Sz

3000

-

0
 100 F

100

-

-

20

épület-magasság

 61

Ln-2/SZ-1

SZ

4000

30

0

70

3,5

2

35

épület-magasság

 62

Ln-2/SZ-2

SZ

3000

30

40

50

2

2

35

épület-magasság

 63

Ln-2/SZ-1-AI

SZ

2500

40

50

60

2

2

35

épület-magasság

 64

Ln-2/SZ-2-AI

SZ

1500

30

65

70

2

2

35

épület-magasság

 65

Ln-2/SZ-3

SZ

4000

30

0

65

-

-

35

épület-magasság

 66

Ln-2/T-1

T

-

-

-

-

-

1

-

párkány-magasság

 67

Ln-2/Kp-1

közpark

-

-

-

-

-

-

50

párkány-magasság

 68

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 69

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 70

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 71

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 72

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 73

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 74

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 75

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 76

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 77

KA

kialakult állapot

 

 3. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-3

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Ln-3/B-1

Z-KB

800/1500 §

30

50
 70 S

70

2,5

2

20

párkány-magasság

 5

Ln-3/ZSz-1

Z/Sz

4000

40

40
 75 F

80

4
 0,4 KH
 0,25 E

2

20

épület-magasság

 6

Ln-3/ZSz-2

Z/Sz

4000

-

40
 75 F

80

3
 0,25 KH
 0,25 E

2

20

épület-magasság

 7

Ln-3/ZSz-3

Z/Sz

600

18

60
 65 S
 70 F

70
 100 G

3
 0,25 §

2

30

épület-magasság

 8

Ln-3/SZ-1

SZ

600

18

60
 65 S

70
 100 G

3

2

25

épület-magasság

 9

Ln-3/SZ-2

SZ

2500

30

50

70

2,5

2

20

épület-magasság

 10

Ln-3/SZ-3

SZ

5000

30

35

65

2,5

2

40

épület-magasság

 11

Ln-3/SZ-4

SZ

19000

120

35

35

1,5

1,5

60

épület-magasság

 12

Ln-3/SZ-1-AI

SZ

3000

30

50

60

1,5

1,2

35

épület-magasság

 13

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 14

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 15

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 16

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 17

G

a 100 % terepszint alatt csak a Garázs funkció esetében

 18

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 19

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 20

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 21

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 22

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 23

KA

kialakult állapot

 

 4. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Ln-T

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Ln-T/Z-1

Z

-

-

50

60

2,5

1

30

párkány-magasság

 5

Ln-T/Kp-1

KA

-

-

2

20

-

0,5

60

párkány-magasság

 6

Ln-T/P-1

KA

-

-

-

-

-

0,5

25

párkány-magasság

 7

Ln-T/SZ-1

SZ

1500

30

65

70

4

0,75

35

épület-magasság

 8

Ln-T/SZ-1-AI

SZ

-

-

-

-

-

-

35

épület-magasság

 9

Ln-T/SZ-2

SZ

3000

30

65

70

3,5
 0,5 KH

1

35

épület-magasság

 10

Ln-T/SZ-2-AI

SZ

1500

30

65

70

2

0,5

35

épület-magasság

 11

Ln-T/SZ-3

SZ

1500

30

65

75

3

0,5

35

épület-magasság

 12

Ln-T/SZ-4

SZ

2000

30

45

70

2,25

0,5

30

épület-magasság

 13

Ln-T/SZ-5

SZ

-

-

45

70

1,5

0,5

30

épület-magasság

 14

Ln-T/T-1

T

-

-

-

-

-

-

35

párkány-magasság

 15

Ln-T/T-2

T

-

-

-

-

-

-

35

párkány-magasság

 16

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 17

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 18

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 19

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 20

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 21

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 22

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 23

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 24

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 25

KA

kialakult állapot

 

 5. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Lk-1 Lk-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Lk-1/B-1

ZK-B

500

18

65
 75 S

90

3

0,5

20

párkány-magasság

 5

Lk-1/SZ-1

SZ

3000

30

40

50

2,25

0,5

40

épület-magasság

 6

Lk-2/SZ-1

SZ

4000

-

50

50

1,25

0,5

45

épület-magasság

 7

Lk-2/Z-B-1Á

ZK-B

1500

30

50
 60 F

70

2,5

1

35

párkány-magasság

 8

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 9

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 10

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 11

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 12

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 13

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 14

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 15

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 16

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 17

KA

kialakult állapot

 

 6. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vt-V

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vt-V/ZU-1

ZU

800

18

-
 100 F

100

-

-

-

párkány-magasság

 5

Vt-V/ZU-2

ZU

800

18

80
 100 F

100

5,5 – 5,0L

3

10

párkány-magasság

 6

Vt-V/ZU-3

ZU

800

18

80
 100 F

100

5,0 – 4,5L
 0,5 KH

3

15

párkány-magasság

 7

Vt-V/ZU-4

ZU

800

18

80
 100 F

100

5,0-4,5L

3

10

párkány-magasság

 8

Vt-V/ZU-5

ZU

800

18

80
 100 F

100

4,5
 5,0 S

3

15

párkány-magasság

 9

Vt-V/A-1

ZK-A

800

18

80
 100 F

100

5 – 4,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 10

Vt-V/A-2

ZK-A

800

18

70
 80 S

100

5 – 4,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 11

Vt-V/Z-5-En

Z

2000

30

60
 70 S

80

2

3

20

párkány-magasság

 12

Vt-V/Z-7-Vcs

Z

2500

-

-

-

-

-

-

párkány-magasság

 13

Vt-V/SZ-6-Te

SZ

-

-

-

50

-

-

20

épület-magasság

 16

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 17

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 18

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 19

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 20

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 21

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 22

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 23

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 24

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 25

KA

kialakult állapot

 

 7. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vt-M

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vt-M/ZU-1

ZU

1500

18

80
 100 F+I

100

5 ,0 – 4,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 5

Vt-M/ZU-2

ZU

800

18

70
 100 F

100

3,5 -3,0L

2,5

20

párkány-magasság

 6

Vt-M/Z-1

Z

1500

18

80
 100 F+I

100

5,0 – 4,5L
 0,5 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 7

Vt-M/Z-2

Z

1500

18

80
 100 F+I

100

5,0 – 4,5L
 0,5 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 8

Vt-M/Z-3

Z

1500

18

80
 100 F+I

100

5,0 – 4,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 9

Vt-M/Z-4

Z

2000

40

65

70

4
 0,5 KH

2,2

35

párkány-magasság

 10

Vt-M/Z-5

Z

1500

30

65

70

4

3

35

párkány-magasság

 11

Vt-M/Z-6

Z

1500

30

65

70

4
 0,25 E

3

35

párkány-magasság

 12

Vt-M/Z-7

Z

4000

40

75
 0,75 F

80

4
 0,25 E

1,75

20

párkány-magasság

 13

Vt-M/Z-8

Z

800

18

65

100

3,5

2,5

30

párkány-magasság

 14

Vt-M/Z-9

Z

1500

30

60
 70 F

80

2,5

2

35

párkány-magasság

 15

Vt-M/ZSz-1

Z/SZ

1500

18

80
 100 F+I

100

5
 0,5 KH
 0,5 E

3,5

5
 (+10)+5% FA

párkány-magasság

 16

Vt-M/ZSz-2

Z/SZ

1500

18

80
 100 F+I

100

5
 0,5 KH

3

10

párkány-magasság

 17

Vt-M/ZSz-3

Z/SZ

5000

-

65

100

4,8TF + 0,2 TA
 2,5 §

3

10
 (+10)+5% FA

párkány-magasság

 18

Vt-M/SZ-1

SZ

4000

18

60

100

4
 0,25 KH
 0,25 E

2

30

épület-magasság

 19

Vt-M/SZ-2

SZ

4000

18

-

-

-

2

40

épület-magasság

 20

Vt-M/Kt-1

-

1500

18

15

90

0,5 TF + 1,5 TA
 0,5 KH

3

10
 (+15)+10% FA

párkány-magasság

 21

Vt-M/ZU-1

ZU

1500

18

80
 100 F+I

100

5 ,0 – 4,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 22

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 23

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 24

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 25

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 26

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 27

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 28

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 29

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 30

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 31

KA

kialakult állapot

 

 8. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vt-H

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vt-H/Z-1

Z

2500

30

65
 100 F

100

4,0 – 3,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 5

Vt-H/Z-2

Z

2000

30

65

70

3,5
 0,5 KH
 0,25 E

2,2

35

párkány-magasság

 6

Vt-H/B-1

ZK-B

1500

30

65

70

3,75 – 3,25L
 0,25 KH

2

35

párkány-magasság

 7

Vt-H/B-2

ZK-B

2000

30

50

75

2,8 – 2,3L
 0,2 KH

2

35

párkány-magasság

 8

Vt-H/SZ-1

SZ

2000

40

65
 75 F

85

3,5

2

20

épület-magasság

 9

Vt-H/SZ-2

SZ

8000

0

50

65

2,5
 0,5 KH

2,25

35

épület-magasság

 10

Vt-H/SZ-3

SZ

1500

30

60

75

3

1,5

35

épület-magasság

 11

Vt-H/SZ-4

SZ

1500

30

60

75

3

2

35

épület-magasság

 12

Vt-H/SZ-5

SZ

1500

30

50

75

3

2

35

épület-magasság

 13

Vt-H/SZ-6

SZ

-

-

70

65

2,5

2,25

35

épület-magasság

 14

Vt-H/SZ-7-Te

SZ

1500

80

65

70

1,25
 0,5 KH

2

35

épület-magasság

 15

Vt-H/SZ-1-AI

SZ

2000

30

50

60

1

-

35

épület-magasság

 16

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 17

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 18

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 19

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 20

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 21

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 22

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 23

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 24

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 25

KA

kialakult állapot

 

 9. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vi-1

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vi-1/Z-1

Z

1500

18

100

100

4,5 – 4,0L
 0,5 KH
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 5

Vi-1/Z-2

Z

800

30

70

100

4,5 – 4,0L
 0,5 KH

3

20

párkány-magasság

 6

Vi-1/Z-3

Z

1500

30

70
 75 S

100

4,5 – 4,0L
 0,5 KH

3

20

párkány-magasság

 7

Vi-1/Z-4

Z

4000

30

80

100

4,5 – 4,0L
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 8

Vi-1/Z-5

Z

1500

30

65

80

4,0 – 3,5L
 0,5 KH
 0,25 E

3

35

párkány-magasság

 9

Vi-1/Z-6

Z

4000

30

80
 100 F

100

4,5 – 4,0L
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 10

Vi-1/Z-7

Z

800

30

70 100 F

100

4,5-4,0L

3

20

párkány-magasság

 11

Vi-1/Z-8

Z

4000

40

65
 0,75 F

80

4,0 – 3,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

30

párkány-magasság

 12

Vi-1/Z-9

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L
 0,25 KH
 0,25 E

3

35

párkány-magasság

 13

Vi-1/Z-10

Z

2500

30

70
 100 F

100

4,0 – 3,5L
 0,5 KH

3

20

párkány-magasság

 14

Vi-1/Z-11

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L
 0,5 KH

3

35

párkány-magasság

 15

Vi-1/Z-12

Z

1500

18

100

100

4,5 – 4,0L

3

15

párkány-magasság

 16

Vi-1/Z-13

Z

800

30

70

100

4,5 – 4,0L

3

20

párkány-magasság

 17

Vi-1/Z-14

Z

800

30

80

100

4,5 – 4,0L

3

20

párkány-magasság

 18

Vi-1/Z-15

Z

3000

18

70
 85 F

100

4,25 – 3,75L
 0,25 E

3

15

párkány-magasság

 19

Vi-1/Z-16

Z

1500

30

65

70

3,75 – 3,25L
 0,25 KH
 0,25 E

3

30

párkány-magasság

 20

Vi-1/Z-17

Z

1000

18

75
 85 F

90

4,0 – 3,5L
 0,25 KH

3

15

párkány-magasság

 21

Vi-1/Z-18

Z

4000

40

40
 75 F

100

3,75 – 3,25L
 0,25 E

3

20

párkány-magasság

 22

Vi-1/Z-19

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L

3

30

párkány-magasság

 23

Vi-1/Z-20

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L

3

35

párkány-magasság

 24

Vi-1/Z-21

Z

800

14

70

80

4,0 – 3,5L
 4,50 S

3

30

párkány-magasság

 25

Vi-1/Z-22

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L

3

35

párkány-magasság

 

 9. számú táblázat – folytatás 1 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vi-1

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 26

Vi-1/Z-23

Z

800

30

70

100

4,0 – 3,5L

3

20

párkány-magasság

 27

Vi-1/Z-24

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L

3

35

párkány-magasság

 28

Vi-1/Z-25

Z

1500

30

65

70

4,0 – 3,5L

3

35

párkány-magasság

 29

Vi-1/Z-26

Z

1500

30

65

80

3,75 – 3,25L
 0,25 E

3

35

párkány-magasság

 30

Vi-1/Z-27

Z

800

14

65

80

3,75 – 3,25L

3

30

párkány-magasság

 31

Vi-1/Z-28

Z

3000

40

55

70

3,5 – 3,0L
 0,25 E

1,9

35

párkány-magasság

 32

Vi-1/Z-29

Z

2000

40

40
 75 F

80

3,0 – 2,5L
 0,25 KH
 0,25 E

2

25

párkány-magasság

 33

Vi-1/Z-30

Z

2000

30

60

65

3,0 – 2,5L
 0,25 KH
 0,25 E

2

25

párkány-magasság

 34

Vi-1/Z-31

Z

2500

30

65

70

3,5 – 3,0L
 0,25 E

2

30

párkány-magasság

 35

Vi-1/Z-32

Z

600

0

60

70

3,5 – 3,0L

2

30

párkány-magasság

 36

Vi-1/Z-33

Z

600

0

65

70

3,5 – 3,0L

2

30

párkány-magasság

 37

Vi-1/Z-34

Z

600

0

65

70

3,5 – 3,0L

2

30

párkány-magasság

 38

Vi-1/Z-35

Z

1500

30

65

70

3,5 – 3,0L

2,2

30

párkány-magasság

 39

Vi-1/Z-36

Z

800

18

80

100

3,5-3,0L

2

20

párkány-magasság

 40

Vi-1/Z-37

Z

2000

30

60

65

3,0-2,5L
 0,25 KH

2

25

párkány-magasság

 41

Vi-1/Z-38

Z

800

18

80

100

3,1 – 2,6L

2

20

párkány-magasság

 42

Vi-1/Z-39

Z

2000

30

60

70

2,5 – 2,0L
 0,25 KH
 0,25 E

2

25

párkány-magasság

 43

Vi-1/Z-40

Z

2000

40

50

65

2,5 – 2,0L

2

30

párkány-magasság

 44

Vi-1/Z-41

Z

1500

30

65

70

2,5

3

35

párkány-magasság

 45

Vi-1/SZ-1

SZ

1500

30

65

80

4,0 – 3,5L
 0,5 KH
 0,25 E

3

35

épület-magasság

 46

Vi-1/SZ-1-AI

SZ

3000

30

50

70

2

2,2

35

épület-magasság

 47

Vi-1/SZ-2

SZ

1500

30

65

70

4

3

35

épület-magasság

 48

Vi-1/SZ-3

SZ

3000

40

65

70

3,5

1,9

35

épület-magasság

 

 9. számú táblázat – folytatás 2 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vi-1

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 49

Vi-1/SZ-4

SZ

1500

30

65

70

3,25

2,2

30

épület-magasság

 50

Vi-1/SZ-5

SZ

1500

30

50

50

1,5

2,2

35

épület-magasság

 51

Vi-1/T-1

T

-

-

-

-

-

2,2

-

párkány-magasság

 52

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 53

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 54

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 55

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 56

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 57

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 58

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 59

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 60

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 61

KA

kialakult állapot

 

 10. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vi-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vi-2/ZSz-1

Z/SZ

2500

30

60

65

3

2

35

párkány-magasság

 5

Vi-2/ZSz-2

Z/SZ

2500

30

50

65

3

1,35

50

párkány-magasság

 6

Vi-2/SZ-1

SZ

2000

30

60

70

3,5

1,35

25

épület-magasság

 7

Vi-2/SZ-2

SZ

2500

30

60

70

3,0 – 2,5L
 0,25 KH

2

35

épület-magasság

 8

Vi-2/SZ-3

SZ

2500

30

60

70

3,0 – 2,5L

2

35

épület-magasság

 9

Vi-2/SZ-4

SZ

2000

30

35

35

2,5 – 2,0L
 0,25 E

1,35

50

épület-magasság

 10

Vi-2/SZ-5

SZ

1500

30

65

70

2,25 – 1,75L
 0,25 KH

2

35

épület-magasság

 11

Vi-2/SZ-6

SZ

1500

30

65

70

2,5 – 2,0L

1,4

35

épület-magasság

 12

Vi-2/SZ-7

SZ

2000

30

35

35

2,5 – 2,0L

1,35

50

épület-magasság

 13

Vi-2/SZ-8

SZ

1500

18

60

70

2,5 – 2,0L

1,5

25

épület-magasság

 14

Vi-2/SZ-9

SZ

4000

30

45

70

2,4 – 1,9L

1,4

35

épület-magasság

 15

Vi-2/SZ-10

SZ

3000

40

35

50

2,0 – 1,5L

1,35

35

épület-magasság

 16

Vi-2/SZ-11

SZ

1000

18

35

40

2,0 – 1,5L

2

35

épület-magasság

 17

Vi-2/SZ-12

SZ

15000

18

50

60

1,2

1,5

30

épület-magasság

 18

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 19

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 20

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 21

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 22

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 23

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 24

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 25

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 26

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 27

KA

kialakult állapot

 

 11. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Vi-3

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Vi-3/Z-1

Z

1500

18

55
 85 F

85

3,5 – 3,0L
 0,5 KH

0,6

10

párkány-magasság

 5

Vi-3/Z-2

Z

800

30

70
 100 F

100

4,0 – 3,5L

3

20

párkány-magasság

 6

Vi-3/SZ-1

SZ

1500

30

50

75

1,75

0,6

35

épület-magasság

 7

Vi-3/SZ-2

SZ

1500

30

50

75

0,85

0,6

35

épület-magasság

 8

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 9

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 10

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 11

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 12

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 13

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 14

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 15

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 16

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 17

KA

kialakult állapot

 

 12. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Gksz-1
 Gksz-2

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Gksz-1/SZ-1

SZ

1500

30

50

65

2,25

-

20
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 5

Gksz-1/SZ-2

SZ

1500

30

50

75

0,5

-

30
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 6

Gksz-2/SZ-1

SZ

3000

30

50

65

2

-

20
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 7

Gksz-2/Z-1

Z

800

18

65

100

4

-

15
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 8

Gksz-2/Z-2

Z

800

18

80

100

4,5

-

15
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 9

Gksz-2/Z-3

Z

2000

30

50

65

2

-

15
 (+10)+10% FA

párkánymagasság

 10

Gksz-2/Z-4

Z

2000

30

50
 60 S

65

2

-

20
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 11

Gksz-2/Z-5

Z

2000

30

50
 60 S

65

2

-

20
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 12

Gksz-2/Z-6

Z

2000

30

50
 60 S

65

2

-

15
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 13

Gksz-2/Z-7

Z

2000

30

50
 60 S

65

2,5

-

20
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 14

Gksz-2/Z-8

Z

2000

30

50

55

2,5

-

20
 (+5)+5% FA

párkánymagasság

 15

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 16

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 17

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 18

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 19

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 20

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 21

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 22

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 23

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 24

KA

kialakult állapot

 

 13. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

K-REK
 K-SP

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

K-REK/SZ-1

SZ

2500

30

35

70

1

0,5

50

épületmagasság

 5

K-REK/SZ-1-ST

SZ

20000

150

25

30

1

0,5

50

épületmagasság

 6

K-REK/SZ-2-SP

SZ

4000

30

35

35

1

0,5

50

épületmagasság

 7

K-REK/SZ-3-SP

SZ

4000

-

30

30

0,75

0,5

35
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 8

K-SP/SZ-1

SZ

10000

15

30

65

1,5

0,8

35
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 9

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 10

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 11

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 12

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 13

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 14

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 15

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 16

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 17

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 18

KA

kialakult állapot

 

 14. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

K-EÜ K-HON
 K-SZ

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

építési övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

K-EÜ/SZ-1

SZ

0

0

40

60

2

1,5

40

épületmagasság

 5

K-Hon/SZ-1-Eü

SZ

50000

0

40

60

3

1

40

épületmagasság

 6

K-Hon/SZ-2

SZ

3000

40

35

50

2

1

35
 (+5)+5% FA

épületmagasság

 7

K-SZ/SZ-1

SZ

25000

0

15

50

1

-

70

épületmagasság

 8

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 9

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 10

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 11

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 12

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 13

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 14

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 15

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 17

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o
 (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 18

KA

kialakult állapot

 

 15. számú táblázat 

 

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 1

területfelhasználási kategória

a telek beépítési módja / az épület
 elhelyezés módja

a kialakítható telek megengedett legkisebb

a telek megengedett legnagyobb

a telek meg-engedett legkisebb

az épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 4. melléklet szerint

 2

Zkp

 

 

 

 

beépítettsége

szintterületi mutatója

 

 

 3

övezet jele

 

területe

széles-sége

terepszint felett

terepszint alatt

általános

parkolási

zöldfelületi aránya

 

 

 

 

(m)

( m)

(%)

(%)

(m/m)

(m/m)

(%)

 

 4

Zkp-Kp

SZ

10000

-

2

20

-

-

70

Ém=7,5

 5

Zkp-Kk

SZ

-

-

2

20

-

-

60

Ém=4,5

 6

Z -általános zártsorú o ZU - zárt udvaros o ZK-A - zártsorú keretes „A” típus o ZK-B - zártsorú keretes „B” típus o ZK-C - zártsorú keretes „C” típus o SZ - szabadonálló o Z/SZ - zártsorú, szabadonálló jellegű épületelhelyezéssel o T - telepszerű o KA - kialakult állapot

 7

1500/5000§

a legkisebb telekterület – telekhatár-rendezés esetén / legkisebb telekterület – a telek megosztása esetén

 8

S

kizárólag saroktelek esetén alkalmazható mérték

 9

F, F+I

kizárólag Földszint, Földszint + I. emelet

 10

KH

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, közhasználatú terület kialakítása esetén

 11

E

szintterületi mutató kedvezmény: a 33. § szerint, energiaminősítéssel rendelkező épület esetén

 12

L

lakófunkció meghatározott aránya esetén

 13

§

előírásban foglalt feltétel esetén

 14

(+5)+5% Fa

biológiai aktivitást növelő kötelező fásítás területi aránya o (x )% többlet zöldfelület, ha nem jön létre az előírt x %-os fásítás

 15

KA

kialakult állapot

 

 4. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez 

 AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁSA

 

 5. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez 
 A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK ÉS KERÉKPÁROK TELKEN BELÜLI ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI 

5.a. melléklet:  

 A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSÚ TERÜLETEIT BEMUTATÓ TÉRKÉP 

 

 

5.b. melléklet:  

 A TELKEN ELHELYEZENDŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA ÉS A KÖZTERÜLETI ENGEDMÉNY MEGHATÁROZÁSA 

 

 1.

A

B

C

D

E

F

G

H

I

 2.

rendeltetési egység (funkció) megnevezése

mérőszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

 3.

 

 

 

 

terület

 4.

 

 

 

 

A

B

A

B

A

B

A

A

A

A

 5.

legalább 1 db személygépkocsi számára kell parkolót biztosítani *

 6.

lakás önálló rendeltetési egység

db lakás után

1

-

1

 

1

-

1

1

1

1

 7.

üdülő önálló rendeltetési egység

db üdülő után

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

 8.

szállás jellegű önálló rendeltetési egység
 (kivéve hajléktalanszálló 17. pont és idősek otthona, diákszálló, diákotthon -lásd 23. pont)

db vendég-szoba után

2

-

2

50%

1

-

1

1

1

1

 9.

kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység
 - legfeljebb 1000 m összes bruttó szintterületig

0-100 m közötti árusítótereinek

minden megkezdett
 … m
 nettó alapterülete után

40

-

40

50%

20

-

20

27

20

40

 10.

 

 

100 m feletti árusítótereinek

 

40

-

40

50%

20

-

20

27

20

40

 11.

 

 

OTÉK 42.§ (10) szerinti esetekben

 

A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő,
 300 m-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében
 az OTÉK 42.§ által meghatározottak szerint

 12.

kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység – 1000 m összes bruttó szintterület felett

0-100 m közötti árusítótereinek

 

40

-

40

-

20

-

20

20

20

40

 13.

 

 

100 m feletti árusítótereinek

 

40

-

40

-

20

-

20

20

20

40

 14.

 

 

OTÉK 42.§ (10) szerinti esetekben

 

A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő,
 300 m-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében
 az OTÉK 42.§ által meghatározottak szerint

 15.

vendéglátó önálló rendeltetési egység

fogyasztóterei (kültérivel együtt)

 

10

-

10

50%

5

50%

5

5

5

10

 16.

bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység

foglalkoztatói és/vagy tantermei

 

40

50%

40

50%

40

100%

20

20

16

40

 17.

felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység

oktatási és kutatási helyiségei

 

40

-

40

50%

40

100%

20

20

16

40

 18.

igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység

huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei

 

20

-

20

-

20

25%

10

10

10

20

 19.

iroda rendeltetési egység

 

 

40

-

40

-

20

-

20

20

16

40

 20.

egyéb önálló rendeltetési egység

 

 

40

-

40

-

20

-

20

20

16

40

 21.

Hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység

huzamos tartózkodásra szolgáló irodai helyiségei

 

40

-

40

-

20

-

20

20

16

40

 22.

kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (ahol a férőhelyszám nem értelmezhető)

huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségei

 

100

-

100

-

50

-

50

50

50

100

 23.

kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység

db férőhely után

10

-

10

-

5

-

5

5

5

10

 24.

sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység

 

10

-

10

50%

10

50%

5

5

4

10

 25.

lelátóval rendelkező fedett vagy részben fedett sportlétesítmény

 

30

-

30

50%

30

50%

0

0

12

30

 26.

Kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona

 

20

-

20

-

10

-

10

10

10

20

 27.

fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység

db betegágy után

8

-

8

-

8

50%

4

4

4

8

 28.

Ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helységeinek

minden megkezdett … m után

200

-

200

-

200

-

200

200

200

400

 29.

raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségének

 

1500

-

1500

-

1500

-

1500

1500

1500

3000

 30.

jelentős zöldfelületet igénylő kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park

 

1000

100%

1000

100%

500

-

500

500

500

1000

 31.

*

A számított értéket minden esetben felfelé kell kerekíteni

 32.

A oszlop

Az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

 33.

B oszlop

Az A oszlop szerint a telken belüli személygépkocsi elhelyezési kötelezettség közterületen biztosítható maximális aránya (%) a 12.§ -ban foglaltak figyelembevételével.

 

5.c. melléklet:  

 A TELKEN ELHELYEZENDŐ KERÉKPÁROK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA 

 

  

A

B

C

D

E

 1.

rendeltetés

helyiség, terület, egyéb

mérték

egység meghatározás

biztosítandó

 2.

Lakás, üdülőegység

minden

lakás és üdülő egység után

1 db

 3.

Szálláshely szolgáltató egység

minden megkezdett

15

vendégszoba egysége után

2 db

 4.

Kereskedelmi egység 0-1000 m-ig

az árusítótér minden megkezdett

150 m

nettó alapterülete után

2 db

 5.

Kereskedelmi egység 1000 m felett

az árusítótér minden megkezdett

500 m

 

2 db

 6.

Vendéglátó egység

a fogyasztótér minden megkezdett

75 m

 

2 db

 7.

Alsó- és középfokú nevelési- oktatási egység

a foglalkoztató és/vagy tanterem

50 m

 

2 db

 8.

Felsőfokú oktatási egység

oktatási és kutatási helyiségek

50 m

 

2 db

 9.

Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.)

a kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett

500 m

 

5 db,
 de maximum
 50 db

 10.

Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység

az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett

100 m

 

1 db

 11.

Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.)

minden megkezdett

50

férőhelye után

5 db

 12.

Sportolás, strand célját szolgáló egység

minden megkezdett

20 db

 

2 db

 13.

Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység

minden megkezdett

50 db

ágy után

1 db

 14.

Ipari egység

minden megkezdett

10 db

munkahely után

1 db

 15.

Raktározási, logisztikai egység

a raktárterület minden megkezdett

10.000 m

bruttó alapterületeután

1 db

 16.

Közösségi helyközi közlekedési megállóhely

Megállóhelyenként minimum

5 db

 17.

Közösségi helyközi közlekedési végállomás

 

A tervezett vagy mért napi utasszám 5%-ával azonos darabszám

 

5.d. melléklet:  

 A TELKEN ELHELYEZENDŐ AUTÓBUSZ VÁRAKOZÓHELYEK SZÁMÁNAK ELŐÍRÁSA 

 

   

A

B

C

 1.

rendeltetés

rendeltetési egység kapacitása

biztosítandó várakozóhely

 2.

szállásjellegű önálló rendeltetési egység

50 vendégszobát meghaladó

200 férőhelyenként 1 db

 3.

sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység

200 férőhelyet meghaladó

 

 4.

lelátóval rendelkező sportlétesítmény

500 férőhelyet meghaladó

 

 

 6. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez 
 FORGALMI SZEREPET BETÖLTŐ GYŰJTŐUTAK JEGYZÉKE 

 

  

A

 1.

a Pannónia utca

 2.

a Hegedűs Gyula utca

 3.

a Csanády utca

 4.

a Victor Hugo utca

 5.

a Kassák Lajos utca (a Dózsa György út és a Róbert Károly körút között)

 6.

a Szent László út (a Vágány utca és Kisgömb utca között)

 7.

a Kisgömb utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között)

 8.

a Mór utca (a Reitter Ferenc utca és a Szent László út között)

 9.

a Róbert Károly körút – Népfürdő utca csomópont északi felhajtója

 10.

a Róbert Károly körút – Népfürdő utca csomópont déli felhajtója

 11.

a Dagály utca

 12.

a Frangepán utca (a Váci út és a Reitter Ferenc utca között)

 13.

a Petneházy utca (a Váci út és a Béke utca között)

 14.

a Szegedi út (a Lehel utcától nyugatra)

 15.

a Gömb utca (a Szegedi út és a Pap Károly utca között)

 16.

a Fiastyúk utca

 17.

a Babér utca (a Váci út és a Madarász Viktor utca között)

 18.

a Madarász Viktor utca (a Babér utca és a Gyöngyösi utca között)

 19.

a Gyöngyösi utca (a Madarász Viktor utcától keletre)

 20.

a Juta utca és tervezett folytatása (a Váci út és az Új Palotai út között)

 

 7. melléklet a 19/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelethez 

AZ ÉPÍTÉSI HELY, AZ ÉPÍTÉSI VONAL, AZ ÉPÜLET SZINTTERÜLETI MUTATÓINAK ÉS A MAGASSÁGÁNAK RAJZI MEGHATÁROZÁSA

 


8. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez 
 A RENDELET HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ 1. § (2) BEKEZDÉS SZERINTI TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA 

 

 

 9. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez 
 KORLÁTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK – ÁTNÉZETI TÉRKÉP 

 

 

 10. melléklet a 19/2016.(XI. 15.) önkormányzati rendelethez[1] 
Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1.a számú melléklete
A KVSZ TERÜLETI HATÁLYA

 

 



[1] A 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezésre került.